A Kúria 2016. április 6-án Kfv.II.37.672/2015. számon tárgyalt versenyügyben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11.§ (1) bekezdését, (2) bekezdés a) és d) pontját, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101. cikkét, különösen annak (1) bekezdés a) és c) pontját sértő, egységes, folyamatos, komplex jogsértést vizsgált.
Elvi kérdésként állást foglalt az alábbiakban:
Az átfogó terv megléte esetében, az elhatározott közös terv végrehajtása érdekében tartott sorozatos találkozók az egységes és folyamatos jogsértés megállapítására alkalmas tények. Az egységes, folyamatos jogsértés nemcsak az árakra, az áremelésekre, de a piacfelosztásra is vonatkozott, ezért komplex jogsértés valósult meg. A komplex jogsértés megállapításához nem szükséges annak bizonyítása, hogy minden egyes találkozókon minden, a komplex jogsértéshez tartozó jogsértési elem megvalósult, mert a találkozók egészét kell vizsgálni, a közös, átfogó terv által felölelt jogsértési célzatot, folyamatot.
A hatóság feladata a jogsértés feltárása és a jogsértés időtartamának és annak bizonyítása, hogy az adott vállalkozás mikortól vett részt a kartellban, de a részvétel kezdetén túl annak végét is bizonyítani kell, a vállalkozásnak pedig azt kell bizonyítania, ha a részvétele idővel megváltozott, mikor szakította meg végleg a kartellben való részvételét.
A védett tanú vallomásával kapcsolatban a védelemhez való jogra vonatkozó alapvető elv megsértését nem jelenti az, ha nem biztosított a vállalkozás számára a tanúhoz közvetlenül kérdések intézése, mert az uniós ítélkezési gyakorlat értelmében ez az elv azt követeli meg, hogy az érintett vállalkozásoknak és a vállalkozások társulásainak a közigazgatási eljárástól kezdve arra legyen lehetőségük, hogy kifejthessék az álláspontjukat a hatóság által állított tényállás, kifogások és körülmények valószerűségéről és jelentőségéről, de ez az elv azt nem követeli meg, hogy e vállalkozásoknak a közigazgatási eljárás saját maguknak is lehetősége legyen kérdéseket feltenni a hatóság által meghallgatott tanúk részére. [lsd. Törvényszék T-110/07. számú, – az Európai Unió Bírósága C-239. P. számú ítéletével helybenhagyott – Siemens AG kontra Európai Bizottság ügyben hozott ítéletének 188-189. pontjait]
Budapest, 2016. április 6.
A Kúria Sajtótitkársága