Büntető ügyek
A súlyosítási tilalom megsértésének tekintendő, ha a másodfokú bíróság ügyészi fellebbezés hiányában az elsőfokú bíróság által alkalmazott pénzmellékbüntetés helyett úgy szab ki pénzbüntetést, hogy annak átváltoztatása hosszabb tartamú szabadságvesztést eredményezhet mint a pénzmellékbüntetés esetleges átváltoztatása esetére elrendelt szabadságvesztés.
Közveszélyokozás bűntette esetén, ha az ítélet tényállásában nem került rögzítésre az eljárás tárgyát képező ingatlan milyensége és elhelyezkedése, az épület mérete és jelentőséggel bíró fizikai jellemzői, környezetének beépítettsége és forgalma, nem bírálható felül a közveszély létére levont következtetés, és ebből fakadóan a terhelt bűnösségére vont következtetés sem.
Normal
0
21
A büntetést az Alaptörvény-ellenesnek történt rendelkezések figyelmen kívül hagyásával kell kiszabottnak tekinteni, ha egyébként az törvényes és a büntetési célok ezáltal is elérhetőek.
Normal
0
21
Halmazati büntetés törvénysértő jogcímének megváltoztatása az Alkotmánybíróság döntése kapcsán
I. A törvényszék a 2012. december 28. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberölés bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 166. § (2) bekezdés a), d), f) és i) pont], társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntettében [korábbi Btk. 176. § (2) bekezdés a), c) és d) pont, (4) bekezdés] és 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [korábbi Btk. 195. § (1) bekezdés].
I. A törvényszék a 2013. október 28. napján tartott tárgyaláson meghozott ítéletével:
- I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett rablás bűntettének kísérletében [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont – tényállás III.1. pont] és társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 343. § (1) bekezdés c) pont – tényállás III.2. pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 10 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte;
A terhelt 2002. április 14. napján este kidobóként teljesített szolgálatot az A. községben található bárban, ahol ittas állapotban jelent meg Sz. Sz. és W. Z. sértett. Sz. Sz. sértettről köztudomású volt, hogy képzett küzdőharcos. A sértett megérkezését követően vitába keveredett a szórakozóhely egyik tulajdonosnőjével, és őt bántalmazta. Jobb öklével többször arcon ütötte a bárpulton belül tartózkodó tulajdonosnőt, aki rászólt a terheltre, hogy távolítsa el Sz. Sz.
Az ittas járművezetést elkövető akkor is eltiltható a járművezetéstől, ha olyan gépi meghajtású járművet vezetett ittasan, amelynek vezetése nem kötött engedélyhez.
A Kúria a 2015. január 19. napján megtartott tanácsülésen – az I. és II. rendű terheltek védőjének felülvizsgálati indítványa nyomán – a Miskolci Törvényszék 6.B.955/2009/228. számú, valamint a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.751/2013/34. számú számú ítéleteit e két terhelt vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és az eljárást a terhükre rótt valamennyi bűncselekmény kapcsán - törvényes vád hiánya okán - megszüntette.