Orgazdaság és nem pszichikai bűnsegély valósul meg, ha az orgazda konkrét elkövetési magatartások ismerete nélkül, általánosságban megállapodik a tolvajjal meghatározott gépkocsi-típus átvételében.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás lényege szerint a II. rendű terhelt elhatározta, hogy személygépkocsik eltulajdonításával és értékesítésével biztosítja megélhetését, ezért megállapodott a III. rendű terhelttel abban, hogy a II. rendű terhelt Audi A6 típusú személygépkocsikat fog eltulajdonítani és azokat a III. rendű terhelt autóműhelyébe szállítja, aki ott azokat szétbontja és a javításra szoruló gépjárművekbe beépíti, illetve alkatrészként értékesíti. A terheltek megállapodtak abban is, hogy a III. rendű terhelt a II. rendű terheltnek 6-800.000 forint közötti összegeket fog fizetni személygépkocsinként. Ezt követően a II. rendű terhelt ellentételezés fejében az eltulajdonított Audi típusú gépjárműveket az előzetes megállapodásuknak megfelelően a III. rendű terhelt autóműhelyébe szállította, melyeket a szerviz alkalmazottjai alkatrészeire bontották, majd azt részint más személygépkocsik javításához használták fel, az ellopott gépjárművek forgalmi rendszámtábláit pedig megsemmisítették.
A jogerős ügydöntő határozattal szemben a III. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, melyben azt kifogásolta, hogy az eljárt bíróságok a III. rendű terhelt vagyon elleni cselekményét tévesen minősítették orgazdaság bűntettének, mivel magatartásával lényegében szándékerősítő hatást gyakorolt a tettesre, az irányadó jogerős ítéleti tényállás szerint ugyanis a közötte és a II. rendű terhelt közötti megállapodás az összes tényállási pontban felsorolt jármű elvételét megelőzte, ezért a tettes által elkövetett bűncselekmények pszichikai bűnsegéde volt.
A Kúria a felülvizsgálati indítványt nem találta alaposnak, mivel a lopási cselekményhez nyújtott bűnsegély és az orgazdaság között a legfontosabb elhatároló ismérv, hogy a lopási cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújtó – akár fizikai, akár pszichikai – bűnsegéd tisztában van azon bűncselekmény konkrét elkövetési körülményeivel, melyet az elkövető megvalósít, azonban akkor, amikor az elkövető az előzetes hozzájárulását „bármely bűncselekményből származó” lopott dolog megszerzéséhez adja, már nem a lopáshoz nyújt bűnsegélyt, hanem orgazdaság elkövetőjeként felel.
Az irányadó tényállás szerint egyetlen – konkrétan meghatározott – gépkocsi eltulajdonítására vonatkozóan sem született megállapodás a terheltek között; a megállapodás bármely, Audi A6 típusú gépkocsi átvételére vonatkozott. Azaz a közöttük létrejött megállapodásban nem szerepelt egyetlen gépkocsi kapcsán sem az elkövetés ideje, helye, módja, az eltulajdonított gépjármű pontos meghatározása. Ennek megfelelően a III. rendű terhelt egyetlen esetben sem tudta, hogy mikor, milyen gépjárművet, kitől és milyen módon tulajdonítanak el a terheltek.
Abban az esetben, ha egyértelműen beazonosított gépjárműre vonatkozik a megállapodás és konkrét bűncselekmény elkövetéséhez nyújt szándékosan segítséget az elkövető, szándékerősítőleg hatva a tettesre azáltal, hogy a konkrétan meghatározott bűncselekmény véghezvitel előtt kilátásba helyezi: a bűncselekményből származó dolgot elrejti, a magatartása ezen esetben értelemszerűen nem az orgazdaság, hanem a pszichikai bűnsegély megállapítására ad alapot [BH 2010.88.].
A pszichikai bűnsegédnek azonban tisztában kell lennie a bűncselekmény konkrét elkövetésével és annak minden releváns körülményeivel, a bűnsegédnek tudnia kell a konkrét tettesi szándékról és ennek ismeretében segíti elő a tettessel szándékegységben a tettesi cselekmény sikerét. Azaz önmagában a tettes bűncselekmények elkövetésére vonatkozó szándékára kiterjedő ismeret nem elegendő, a részesnek a konkrét elkövetés valamennyi körülményeivel tisztában kell lennie.
A tettes részére a bűncselekmény elkövetése utáni időpontra ígért segítség, mint pszichikai bűnsegélyt csak az elkövetést megelőzően, illetve az elkövetés során fejthető ki; a bűncselekmény befejezését követően bűnsegédi magatartás már nem tanúsítható, és a bűnsegéd tudatának ki kell terjednie a tettesi alapcselekmény tényállási elemeire, valamint arra, hogy az ő magatartása alkalmas az alapcselekmény megvalósításának elősegítésére.
Ugyanakkor, amennyiben az alapbűncselekmény befejezése és a megszerzés egybeesik, a megszerző személy terhére az alapbűncselekményben való elkövetői magatartás megállapítására kerülhet sor. Ilyen az, amikor a vagyon elleni bűncselekmény elkövetésénél pszichikai bűnsegédként közreműködő személy utólag részesül a jogtalan vagyoni haszonból, ilyenkor is az orgazdaság megállapítása kizárt.
Azonban amikor a tolvaj tisztában van azzal, hogy az orgazda minden esetben meg fogja vásárolni az általa eltulajdonított ingóságokat, úgy ez a körülmény egyfajta biztatást jelenthet a további bűncselekmények elkövetésére és ily módon a pszichikai bűnsegély jegyeit hordozza magában. Azonban a felvásárlással az orgazda mégsem a lopás, hanem az orgazdaság törvényi tényállási elemeit valósítja meg, ha az alapbűncselekmény konkrét elkövetési körülményeivel nincs tisztában.
Mindezek alapján a III. rendű terheltnek az irányadó ítéleti tényállásban rögzített cselekményei nem a lopáshoz nyújtott pszichikai bűnsegélynek, hanem orgazdaságnak minősülnek.
A Kúria ezért a megtámadott határozatokat az III. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartotta.
Budapest, 2016. augusztus 22.
A Kúria Sajtótitkársága