Tájékoztató a Kúria Bfv.III.235/2017. számú jelentős ügyben hozott határozatáról, nem büntethető aki az éjszakai utcán az öt ért támadás elhárítása során a támadó életét kioltja

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2017. július 10.

A törvényszék a 2014. január 31. napján kihirdetett ítéletével a terheltet a Btk. (2012. évi C. törvény) 164. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (3) bekezdés szerint minősülő és büntetendő testi sértés bűntette miatt 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, az emberölés bűntette miatt emelt  vád alól felmentette.
Az elsőfokú bíróság ítéletét az ítélőtábla a 2014. május 13. napján kihirdetett  végzésével hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította azzal, hogy az eljárást tárgyalási szaktól kell megismételni és a törvényszék másik tanácsának kell eljárnia.
A törvényszék a 2015. december 18-án kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [Btk. 160. § (1) bekezdés], ezért 12 évi szabadságvesztésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani.
Az ítélet ellen a terhelt és védője jogos védelemre hivatkozással felmentés végett jelentett be fellebbezést, míg az ügyész az ítéletet tudomásul vette.
A másodfokon eljárt ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a terhelt
szabadságvesztés büntetését 5 év 6 hónapra, közügyektől eltiltás mellékbüntetését 6 évre enyhítette.

A jogerős ítélet ellen a fellebbviteli főügyészség a Be. 416. § (1) bekezdés b) – valójában a) – pontjára hivatkozással a terhelt javára nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a Btk. 22. § (1) és (2) bekezdés a/aa) alpontja alapján a terhelt jogos védelem címén, a Be. 6. § (3) bekezdés a) pont 1. fordulata alapján történő felmentését indítványozta.
A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt a BF.28/2017/2. számú átiratában változatlanul fenntartotta.

A Kúria a felülvizsgálati indítványt és a Legfőbb Ügyészség álláspontját alaposnak találta.
Az irányadó tényállás szerint a sértett előbb szóváltásba majd tettlegességbe keveredett több személlyel, amelynek során a vádlott a dulakodóktól eltávolodott és az utca túloldalára ment át, mire  a sértett ezt észlelve átment az úttest túloldalára és a neki háttal álló, és M.Z. felsőjét a földről felvenni akaró terheltet a térdhajlatánál megrúgta, amitől a terhelt kissé megrogyott, ezért a  terhelt megfordult, mire őt a sértett kis erővel ököllel szájon ütötte, mire a terhelt ekkor közölte vele, hogy „ezt nem kellett volna”.
Ezzel egyidejűleg a terhelt a bal kezével elővette a rugós kését, majd átvette a jobb kezébe, és kaszáló mozdulattal, közepes vagy azt meghaladó erővel mellkason szúrta a sértettet. Ezt követően a terhelt – elhaladva a sértett mellett – a neki már háttal álló sértettet egy balról jobbra, majd vissza irányban végrehajtott kaszáló jellegű mozdulattal újra megsebesítette a kb. 1 méter magasra emelt késsel.
Az első mellkasi szúrás az V. bordaközbe hatolt, és a bordaközi izmon keresztül a mellkasban áthatoló jellegben sértette a szív bal kamra elülső és hátsó falát, amely a sértett halálát okozta.
A második, balról jobbra irányuló szúrás a talp síkja felett 99 cm-es magasságban érte a sértett testét, a jobb farpofába hatolt 8 cm mélyen.
A terhelt ezt követően a kést az árok irányába dobta, majd maga is részt vett a sértett ellátásában, illetve újraélesztéseben.

A sértett halála  a mentőorvos  ellátása közben, 2012. október 14-én 2 óra 24 perc és 3 óra 5 perc között következett be.

A Kúria határozatában kifejtette, hogy tévedtek az alapügyben eljárt bíróságok a cselekmény jogi megítélésében.
A terheltet éjszaka érte személy elleni jogtalan támadás, ami azt jelenti, hogy ha a támadás jogtalansága megállapítható, úgy az elhárítás szükséges, a túllépés fogalmilag kizárt, ugyanis úgy kell tekinteni, hogy a jogtalan személy elleni támadás a védekező élete ellen is irányult, tehát a védekező elhárító cselekményét a támadó életének feltétlen kímélete nem korlátozza. A jogalkotó az élet kioltására irányuló támadás megdöntethetetlen törvényi vélelmével a védett jogtárgyak egyenértékűségét emelte a jogintézménybe, és a bírói gyakorlat által kimunkált azt az elvet tette pozitív írott joggá, amely szerint az élet ellen irányuló támadás elhárításakor a védekezés – eredményre tekintet nélkül – korlátlan.
A kifejtett indokoknak megfelelően a Kúria a Be. 427. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a megtámadott határozatokat megváltoztatta, és maga hozva a törvénynek megfelelő határozatot, a terheltet az ellene a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntette miatt emelt vád alól – a Be. 6. § (3) bekezdés a) pont I. fordulata szerint, jogos védelem miatt – a Be. 331. § (1) bekezdése alapján felmentette.

Budapest, 2017. július 10.

A  Kúria  Sajtótitkársága