Jelentős ügyek

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.145/2017. számú jelentős ügyben 2018. május 15-én hozott határozatáról: A járásbíróság ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli sikkasztás bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül két év tíz hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, három év közügyektől eltiltásra, továbbá három év vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

Egy szerződés alapján közfeladatot ellátó, a magánjog szabályai szerint létrehozott, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nonprofit tevékenységet végző gazdasági társaság a hatósági jogkörök gyakorlásának átruházása nélkül nem minősül az Áfa tv. szerinti közhatalom gyakorlására jogosított szervezetnek.

Több jogviszonyt megszüntető indok megjelölése esetén elégséges, ha azok egyike bizonyul csak valónak. A felperesnek a munkahelytől való több napig tartó igazolatlan távolléte a jogviszony megszüntetés jogszerű indoka lehetett (Kjt. 33/A. §).

I.) Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét az egyenlő bánásmód követelményrendszerén belül kell értelmezni.
II.) A munkavállalónak valószínűsítenie kell, hogy rendelkezik védett tulajdonsággal, amelyre figyelemmel őt a munkáltató a vele összehasonlítható helyzetben lévő munkavállalóval szemben megkülönböztette és kevesebb bért fizetett számára. Ezt követően a munkáltató kötelezettsége a kimentéses bizonyítás alapján igazolni, hogy hiányzik az okozati összefüggés a hátrány és a védett tulajdonság között.

Amennyiben a munkavállaló a munkáltató utasítását figyelmen kívül hagyva a munkahelyét több alkalommal, a munkaidő lejártát megelőzően órákkal korábban elhagyja, a munkáltató jogszerűen él az azonnali hatályú felmondás jogával [Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont].

I.) A kinevezés tartalma kialakításához a felek konszenzusa szükséges. Ezt a joggal való visszaélés tilalmának elvével nem lehet korlátozni. A jogviszony határozott időtartamának kikötésére mint a kinevezés lehetséges tartalmi elemére a jóhiszeműség és tisztesség elve lehet irányadó.

I.) A kinevezés tartalma kialakításához a felek konszenzusa szükséges. Ezt a joggal való visszaélés tilalmának elvével nem lehet korlátozni. A jogviszony határozott időtartamának kikötésére mint a kinevezés lehetséges tartalmi elemére a jóhiszeműség és tisztesség elve lehet irányadó.

Az alperes munkavállaló 2013.szeptember 12-től masszőr munkakörben állt alkalmazásban a felperes Budapest XIII. kerületben lévő üzletében. A munkaszerződéssel egyidejűleg a peres felek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 228.§ (1)-(4) bekezdése alapján versenytilalmi megállapodást kötöttek. A megállapodásban az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a munkaviszonyának megszüntetését követően hat hónapon át nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztetné.

A felperes óvodapedagógus munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a 2015. február 16-án kelt rendkívüli felmentéssel, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 33/A. § (1) bekezdése alkalmazásával megszüntette. A felperes keresetében a közalkalmazotti jogviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte arra hivatkozva, hogy a felmentésben foglalt indokok nem valósak, okszerűtlenek, az alperes a rendkívüli felmentés jogát rendeltetésellenesen gyakorolta.

A felperes bank - a korábban általa már felmondott és így megszűnt - deviza alapú kölcsönszerződésből eredő követelését érvényesítette a perben az adós alperesekkel szemben. Követelése összegszerűségét a 2014. évi XL. törvény (DH 2.tv.) szerinti felülvizsgált elszámolásra alapította. Jogi álláspontja szerint, mivel az alperesek az elszámolás ellen nem éltek panasszal, úgy kell tekinteni, hogy azt elfogadták, így az elszámolás a továbbiakban már nem vitatható (DH 2.tv. 18. § (5) bek.) az köti a perben eljáró bíróságokat is.