Régi neve: Elvi ügyek
Tájékoztató a Kúria 2019. május 8-án tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.409/2018. számú ügyéről.
A döntés elvi tartalma: az illetményszámfejtő rendszer a munkáltatói intézkedés közlésének, rögzítésének adminisztratív eszköze, a hatályosan közölt, azonban jogellenes intézkedést az abban történő rögzítés utóbb jogszerűvé nem teheti [Kttv. 63. § (3) bekezdés, Ávr. 62/B. § (1) bekezdés d) pont, 62/G. §].
Tájékoztató a Kúria 2019. június 2-án hozott, Bpkf.II.528/2019. számú jelentős ügyben hozott határozatáról:
Ha a bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével más helységbe távozik, letartóztatása rendelhető el egyrészt a megszökés ténye alapján, másrészről a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megsértése miatt.
A másodfokú bíróság által elrendelt letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.
Tájékoztató a Kúria Kfv.II.37.559/2018/5. számon hozott határozatáról.
A Kúria a Kfv.I.35.080/2019/8.szám számú ügyben hozta meg határozatát. Semmisség esetén az adóhatóságnak önmagában a bírósági felülvizsgálat ténye miatt lehetősége van az Art. szerint megadott határidőn belül joghatás kiváltására alkalmas adóhatósági határozat meghozatalára.
Tájékoztat a Kúria Kfv. I.35.142/2019. számon hozott határozatáról.
Az Art. 128.§ (1) bekezdésében nevesített határidő elteltét követően az adóhatóságnak nincs lehetősége adóbírság szankciót alkalmazni. A tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogbiztonsághoz való jog sérelme következik be, ha a törvényben biztosított határidő hosszabbítást az adóhatóság negligálja.
Tájékoztató: a Kúria Bt.II.287/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 9-én hozott határozatáról:
A kerületi bíróság nyomozási bírája a védőt kizárta a büntetőeljárásból, mivel a védőt az ügyben tanúként kihallgatták, az ügyben „tanúként vett részt”, így a Be. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügyben nem járhat el védőként.
A védő fellebbezése alapján eljárt törvényszék a kizáró végzést hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a védő által tanúként előadottak nem tartalmaztak értékelhető adatot az ügyben, ezért csak formálisan volt tanú, tartalmilag nem.
Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.478/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról: Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.
Tájékoztató: a Kúria Bfv.I.439/2019. számú jelentős 2019. május 21-én ügyben hozott határozatáról:
A Be. 615. § bekezdéseiben írt rendelkezéseket együttesen kell vizsgálni. Az (1) bekezdés meghatározza a fellebbezésre jogosultak számára a fellebbezés jogi alapját és elsődleges korlátját; ez az első- és a másodfokú bíróság ellentétes döntése. A (2) bekezdés értelmezi, hogy mi tekintendő ellentétes döntésnek, a (3)-(6) bekezdés pedig a fellebbezés korlátait határozza meg.
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.112/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról:
A járásbíróság a 2018. április 24. napján kihirdetett és 2018. április 27. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bekezdés], ezért őt egy év nyolc hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.
Tájékoztató a Kúria Bfv.I.14/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 22-én hozott határozatáról: Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.