A bűnszervezetben elkövetés megállapításához elegendő az, ha a terhelt felismeri, hogy a szervezet összehangoltan működik a hosszú távú célok megvalósítása érdekében

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. június 17.

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.14/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 22-én hozott határozatáról: Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Az első fokon eljárt törvényszék a bűnszervezetben történt elkövetést azért nem állapította meg, mert álláspontja szerint nem volt levonható a következtetés arra, miszerint a terheltek által alkotott csoport olyan bűnözői csoport lett volna, melynek célja legalább ötévi szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetése volt, nem volt bizonyított, hogy a terheltek – ideértve a felső vezetőket, az egyes üzletek vezetőit is – célja „eleve” súlyos megítélésű bűncselekmény megvalósítása lett volna; ezzel szemben céljuk a szórakozóhelyek minél hatékonyabb működtetése volt, melynek keretében azonban a jogszerűen keletkezett bevétel részével jogszerűtlenül eljárva nem számoltak el az adóhatóság felé.

Ez az álláspont téves.

Az ítélőtábla azon értelmezése, mely szerint nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja, helytálló. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

A cégcsoportban működő terheltek a kitűzött cél – az adócsalás – érdekében csökkentették az adóbevallás részbeni alapját képező pénztárgépi adatokban a bevételek összegét. A célt szolgáló tevékenység szervezett és összehangolt volt, az összehangolt utasításokat a működést ismerő, gazdasági és könyvelési ismeretekkel rendelkező személyek adták ki és ellenőrizték azok végrehajtását, a felülvizsgálattal érintett terheltek a hierarchián végigvonuló vezetői utasítások szerint működtek közre, hajtották végre az utasításokat. Azaz a cél elérése –   bűncselekmények megvalósítása – érdekében a korábbiaktól elkülöníthető, rendszerszintű, szervezett, összehangolt tevékenység folyt.

A bűnszervezetben elkövetés megállapításához elegendő az, ha a terhelt felismeri, hogy a szervezet összehangoltan működik a hosszú távú célok megvalósítása érdekében.

A fent kifejtettek alapján az üzletvezető terheltek számára nem lehetett kétséges sem az, hogy háromnál lényegesen több személy vett részt egy hosszabb időre létrehozott, összehangoltan működő szervezet működésében, sem az, hogy a működés célja súlyosabb megítélésű – ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett – bűncselekmények elkövetése volt, függetlenül attól, hogy a saját tevékenységükkel nem járultak hozzá a teljes, a súlyosabb minősülést eredményező vagyoni hátrány okozásához. Azzal ugyanis valamennyien tisztában voltak, hogy a cégcsoport nagy számú üzletet működtetett, melyek közül több igen nagy bevételre tett szert, a bűncselekmények nem csupán az általuk vezetett üzletek révén valósultak meg, így az okozott vagyoni hátrány, amelynek bekövetezéséhez maguk bűnsegélyt nyújtottak, lényegesen meghaladta azt a mértéket, amelyre tekintettel az adócsalás (költségvetési csalás) miatt kiszabható szabadságvesztés nem csupán eléri, de meg is haladja az öt évet.

Mindezekre tekintettel a másodfokon eljárt ítélőtábla törvényesen állapította meg, hogy a büntetést a felülvizsgálattal érintett terheltekkel mint bűnszervezetben elkövetőkkel szemben kellett kiszabni.

Budapest, 2019. június 17.

A Kúria Sajtótitkársága