Adóhiánynak minősülő adókülönbözet megfizetése tárgyában hozott határozatot a Kúria

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. június 19.

A Kúria a Kfv.I.35.080/2019/8.szám számú ügyben hozta meg határozatát. Semmisség esetén az adóhatóságnak önmagában a bírósági felülvizsgálat ténye miatt lehetősége van az Art. szerint megadott határidőn belül joghatás kiváltására alkalmas adóhatósági határozat meghozatalára.

Az elsőfokú adóhatóság különböző adónemekben a 2007-2009. évekre bevallások utólagos ellenőrzését folytatta le felperesnél. A 2007. évre elévülés miatt nem tettek megállapítást, a 2008-2010. évekre adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapítottak meg. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével, figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) szabályaira, a kiadmányozás hibájában mutatkozó semmisségi ok miatt, hatályon kívül helyezte a kapcsolódó másodfokú határozatot, és az alperest új eljárásra kötelezte. Alperes az iránymutatásnak megfelelően kiadmányozott határozatával az elsőfokú döntést megváltoztatta, a 2008-2009. évekre elévülés miatt nem tett megállapítást, a 2010. év tekintetében fenntartotta az elsőfokú döntést. A felperes keresetében – egyebek mellett – azért kérte az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, mert az alperes által elkövetett semmisségi hiba miatt a teljes időszak, így a 2010. év is elévült. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria az elévülés kérdésében a következőket állapította meg.

A felülvizsgálati kérelem ex tunc hatályra vonatkozó előadását a Kúria azért nem tekintette irányadónak, mert a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: régi Pp.), illetve a Kp. szerint folyó bírósági felülvizsgálat során az adóhatósági határozatok hatályon kívül helyezése mindig ekként fejtette/fejti ki hatását. Adókülönbözetet megállapító hatósági határozathoz kapcsolódóan a bíróság sem ex nunc, sem pro futuro nem rendelkezhetett és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 38.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti kereset esetén adóügyben továbbra sem rendelkezhet ekként. Mindez következett/következik a bírósági felülvizsgálat azon szabályából is, amely – amennyiben törvény eltérően nem rendelkezik – a határozat hozatal időpontjához rendelte/rendeli a bíróság tények feltárására vonatkozó kötelezettségét: régi Pp. 339/A.§, Kp. 85.§ (2) bekezdés.

Az elsőfokú jogerős ítéletet követően hozta meg a Kúria a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2019. KMPJE jogegységi határozatot. A jogegységi határozat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 24.§ (1) bekezdés c) pontja alapján a bíróságok-, így a Kúria számára is kötelező. A határozat indokolásának III.3. pontja szerint „Le kell azonban szögezni, hogy a polgári jogban a semmisség anyagi jogi kategória, amelynek elsősorban a szerződéses jogviszonyokban van jelentősége, ezzel szemben a közigazgatási eljárási jogban a semmisség eljárásjogi jogfogalom, amely a hatósági döntésekhez kapcsolódik. A semmisség tárgyának és jellegének alapvető eltérései miatt a Ket. 121. §-ában foglaltak értelmezéséhez a polgári jogban kimunkált értelmezés és joggyakorlat közvetlen iránymutatásul nem szolgálhat.” A Kúria a jogegységi határozatban foglaltak alkalmazásával azt állapította meg, hogy a polgári jogi anyagi jogi természetű semmisség szabályai az adóhatósági eljárási jogi semmisség következményeire nézve sem adhatnak iránymutatást. Ezért a Kúria nem tekinthette követendőnek a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott 1/2010.(VI.28.) PK véleményt.

Az alkalmazandó normák kapcsán a Kúria kiemelt figyelemmel volt arra, hogy adó ügyben hozott közigazgatási cselekmény bírósági felülvizsgálata folyt, amelyben a többi jogághoz képest is sajátos, belsőleg koherens szabályrendszert kell alkalmazni, továbbá a Ket. alkalmazására is csak az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 5.§-a által engedélyezett módon van lehetőség. Az adóigazgatási eljárás kapcsán tekintettel kell lenni arra is, hogy az Art. sui generis szabályainak értelmezése az Alaptörvény 28. cikke által megkívántan, a józan ésszel és az erkölccsel összhangban lévő módon történjen.

Az Art. 164.§ (5) bekezdése az elévülés nyugvást arra az esetre szabályozza, ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja. Ekkor a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. Az Art. 164.§ (13) bekezdése az elévülési idő meghosszabbításáról rendelkezik, c) pontjában arra az esetre, ha az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el.

Az Art. alkalmazásában a „bírósági felülvizsgálat” ténye és nem a végeredménye, nem a bírósági határozat tartalma az, ami lehetővé teszi mind a nyugvást, mind az elévülési idő meghosszabbítását. A „bírósági felülvizsgálat” ennek folytán nem szűkíthető le az adóhatósági határozatban foglaltak érdemi vizsgálatára, az a kereset benyújtásától kezdődően folyik, függetlenül attól, milyen típusú és tartalmú bírósági döntéssel zárul az eljárás. Az Art. szabályai tehát nem adnak lehetőséget a bírósági felülvizsgálatot lezáró határozatok tartalom szerinti megkülönböztetésére. Ennek következtében míg elvi jelleggel az adóhatóság döntései esetében is megállapítható, hogy semmis határozataihoz joghatás nem fűződhet, addig az adóhatóságnak önmagában a bírósági felülvizsgálat ténye miatt lehetősége van az Art. szerint megadott határidőn belül a joghatás kiváltására alkalmas adóhatósági határozat meghozatalára: az Art. elévülésre és így annak nyugvására vonatkozó szabályai a bírósági felülvizsgálat eredményeként megállapított semmisség esetében sem hagyhatók figyelmen kívül.

Ezért rendelkezett helytállóan az elsőfokú bíróság, mikor elutasította a felperes keresetét.

Budapest, 2019. június 19.                         

A Kúria Sajtótitkársága