A Kúria határozatának összefoglalója köztisztviselő felmentése és jogkövetkezményei tárgyban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Dátum: 
2019. június 25.

Tájékoztató a Kúria 2019. május 8-án tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.409/2018. számú ügyéről.
A döntés elvi tartalma: az illetményszámfejtő rendszer a munkáltatói intézkedés közlésének, rögzítésének adminisztratív eszköze, a hatályosan közölt, azonban jogellenes intézkedést az abban történő rögzítés utóbb jogszerűvé nem teheti [Kttv. 63. § (3) bekezdés, Ávr. 62/B. § (1) bekezdés d) pont, 62/G. §].

A felperes 1991. január 1-jétől állt a II. r. alperes alkalmazásában, jegyzői munkakörben, felette a munkáltatói jogkört a polgármester gyakorolta. 2016. november 4-én a polgármester írásba foglalt azonnali hatályú megszüntető intézkedést akart a felperessel közölni, aki ennek átvételét megtagadta. A felperes részére az iratot postázták, amely 2016. november 28-án vált közöltté. A felperes 2016. november 4-e és 2016. november 28-a között nem végzett munkát, tudomása szerint 2017. január 28-ig keresőképtelen állományban volt. Ezt követően 2017. január 31-én megjelent a II. r. alperesnél, ahol felmentést közöltek vele. Eszerint a felmentési idő 2017. január 28-től 2017. március 28-ig tartott, a munkavégzés alól 2017. január 28-tól 2017. február 28-ig mentesítették. A felperes keresetében a jogviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása mellett a visszahelyezése mellőzését, 7 havi átalánykártérítés és 8 havi végkielégítés, valamint 4 havi többlet végkielégítés megfizetését kérte. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A bíróság végzésével a pert az I. r. alperessel szemben megszüntette. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte a II. r. alperest, hogy a 2016. november 4-én közölt jogellenes megszüntető intézkedésre tekintettel fizessen a felperesnek 7 havi illetményt és 12 havi végkielégítést. Az eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A II. r. alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett a keresetet teljesen körűen elutasító határozat meghozatalát indítványozta. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A másodfokú bíróság ítéletében helytállóan fejtette ki, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló polgármester 2016. november 4-én a jogviszony azonnali hatályú megszüntetését kívánta közölni, de a felperes az intézkedést nem vette át, így azt részére 2016. november 28-án, postai úton kézbesítették. Az intézkedés jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. A felperessel a 2017. január 28-áig tartó táppénzes állományának lejártát követően 2017. január 31-én felmentési időt és jogorvoslatot is tartalmazó felmentést közöltek, ez azonban már nem volt joghatályos, a 2016. november 4-ei intézkedés szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát [Kttv. 21. § (1) bekezdés], amely jogellenesen történt. Ebből következően pedig a Kttv. 68. § (1), (4) bekezdés másodfokú bíróság általi téves alkalmazására hivatkozás megalapozatlan, a jogviszonyt ténylegesen megszüntető intézkedés ugyanis a felmentéshez fűződő járandóságokról nem rendelkezett, azt a felperes részére a munkáltató nem is biztosította. A Kttv. 238. § (3) bekezdésére utalva az alperes azt állította, hogy a felperes a 30 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta. A fenti jogszabály anyagi jogszabályba foglalt eljárási határidőt rögzít. A felperes a 2016. november 28-án részére kézbesített felmentéshez képest 30 napon belül keresettel élt, a perben utóbb a polgármesteri hivatalt is perbe vonta, ez azonban nem értelmezhető a keresetindítási határidő túllépéseként, különös tekintettel arra, hogy a joghatályos, 2016. novemberi intézkedés jogorvoslati kioktatást nem tartalmazott. A Pp. 351. §-ának és a Kttv. 19. § (4) bekezdésének megsértésére való hivatkozás ezért nem megalapozott. A fentiekből következően a keresetindítás időelőttisége vagy elkésettsége nem állapítható meg. A perben eljáró bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat helytállóan értékelték, meggyőződésük szerint bírálták el, és helytálló következtetésre jutottak. A kifejtettekre tekintettel a jogerős ítéletet a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

Budapest, 2019. június 25.

A Kúria Sajtótitkársága