2006 év végén hozott határozatában a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa azt állapította meg, hogy két piacvezető biztosítótársaság, a gépjármű márkakereskedések országos érdekképviseleti szervezete és három biztosítási alkusz cég egymás közötti megállapodásaikkal versenykorlátozó magatartást tanúsítottak, ezért őket jelentős összegű bírság (a legmagasabb összeg meghaladta az 5 milliárd forintot) megfizetésére kötelezte.
A megállapodások lényege az volt, hogy a biztosítótársaságok a márkakereskedések, mint javítóműhelyek rezsióradíjának emelését úgy fogadta el, hogy azt a szervizek által közvetített szerződések számához és arányához kötötte. Emellett a szervizekben működő alkuszokat céljutalék megállapodásokkal is ösztönözte a magasabb szerződéskötési arány elérésére. Mindez a GVH szerint versenykorlátozó célú megállapodásokat jelentett. Megállapította azt is, hogy az érdekképviseleti szervezet ármegállapodás (árkartell) létrejöttében vett részt, azt szervezte.
Ezután elsőfokon a Fővárosi Bíróság a marasztalások egy részét hatályon kívül helyezte és a bírságot kisebb mértékben csökkentette. Másodfokon viszont a Fővárosi Ítélőtábla az eredeti GVH határozatot helybenhagyta, az abban szereplő bírságokkal együtt.
A felülvizsgálati eljárásban eldöntendő egyik alapvető kérdés, hogy a kérdéses megállapodások versenykorlátozó célúnak tekinthetők-e önmagukban. Mivel a "versenykorlátozó cél" és a "vertikális megállapodás" az Európai Unió versenyjogából átvett fogalmak, ezért ezek pontos és egységes értelmezéséhez alapvető közösségi érdek fűződik akkor is, ha az adott ügyben (mint ebben az esetben) az uniós jogot nem kellett közvetlenül alkalmazni, csak az annak fogalmait átvevő magyar versenytörvényt.
A Legfelsőbb Bíróság ezért felülvizsgálati eljárásában 2010. október 13-án hozott végzésével a per tárgyalását felfüggesztette, és az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.
A Legfelsőbb Bíróság az Európai Bíróságtól azt kérdezi, hogy az adott ügyben kötött megállapodások ellentétesek-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés adott cikkelyével.
Budapest, 2010. október 14.
Dr. Szűcs Péter
szóvivő