Sajtó

A felperes munkaerő kölcsönzési szerződések alapján kölcsönzött szakembereket foglalkoztatott. A per tárgyát képezte annak eldöntése, hogy az adóhatóság jogszerűen minősítette-e a felperes által tulajdonosi kapcsolatban lévő illetve független felek viszonyában megkötött szerződéseiben foglalt ellenértékeket, az ármeghatározás meghatározás módját, határozatainak meghozatala során az eljárási jogszabályokat megtartotta-e. A Kúria az adóhatóság által vizsgált 2006. évre vonatkozóan a jogerős, keresetet elutasító ítélet/rész/t hatályában fenntartotta, míg 2007.

A felperes a résztulajdonában álló ingatlanon lévő lakóépületen engedély nélkül építési tevékenységbe kezdett, majd a bontást elrendelő hatósági határozat meghozatalát követően, 2004. június 24. napján fennmaradási engedély iránt kérelmet nyújtott be. Az eljárás felfüggesztésének megszüntetését követően a felperes 2009. április 14. napján újabb, módosított fennmaradási engedélykérelmet nyújtott be.

A felperes módosított keresetében a felek élettársi és ezt követő házassági életközösségének ideje alatt szerzett – részben személyes, illetve családi, részben pedig üzleti, illetve vállalkozási célokat szolgáló – közös vagyonának a megosztását kérte. Az utóbbiakhoz egy kéttagú betéti társaság 2/3 arányú beltagi-, és 1/3 arányú kültagi részesedése, valamint egy ugyancsak kéttagú kft. 50-50%-os arányú üzletrészei tartoztak. A kft.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti per különösen bonyolultságát az adta, hogy a peres felek 1982-1999 között fennálló életközösségük alatt számos értékes vagyontárgyat (benne ingatlanokat, az 1990-es évektől négy kft.-ben üzletrészeket)  szereztek, több bankszámlájuk volt, amelyekkel kapcsolatban mind a közös vagyon és különvagyon vegyülési aránya, közös tulajdon megszüntetésének módja, mind pedig a megosztásnál a vagyontárgyak irányadó értéke vitás volt. Ráadásul az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság számos lényeges kérdésben eltérően foglalt állást, így pl.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságoknak – két ingatlan közös tulajdonának megszüntetése és többlethasználati díj elszámolása mellett – arról kellett dönteniük, hogy az életközösség fennállása alatt alapított és a házastársak 50-50 %-os részesedése mellett működő kft. vagyonában az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig bekövetkezett értékcsökkenésért, amely végül a kft. felszámolásához vezetett, az ügyvezetői tisztséget betöltő házastárs (az alperes) kárfelelőssége mennyiben áll fenn.