Kfv.V.35.362/2013/8. számú
A felperes tizenöt pontba foglaltan terjesztette elő az adóhatározatok bíróság általi felülvizsgálatárra irányuló keresetét.
A perben az elsőfokú bíróság egy tárgyalást tartott, azon a felperes valamennyi bizonyítási indítványát elutasította, majd meghozott jogerős ítéletével a felperes keresetét is elutasította.
A felperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és keresete teljesítését, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokkal és a felek állításával ellentétes tényállást állapított meg, indokolási kötelezettségének csak részben vagy nem tett eleget, nem minden keresetét bírálta el, megállapítási jogsértők. A felperes pontokba szedve részletezte felülvizsgálati kérelmét.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /Pp./ XX. fejezetében szabályozott közigazgatási perben a felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a határozat bíróság általi felülvizsgálatát. A Pp-ben nincsen korlátozva az előterjeszthető kereset terjedelme, a keresetrészek száma, a keresetlevélnek a Pp. 121.§-ában előírt kötelező elemei mellett a felperes maga határozza meg keresete tartalmát. Amennyiben az előterjesztett kereset nagyobb terjedelmű, akár a tények és azok bizonyítékai, akár az alapul szolgáló jogszabályok értelmezése miatt, nem kizárt a részeinek – a logikai rendszerezésen felüli - számozással vagy más módon történő jelölése.
A bíróság a per érdemében ítélettel határoz, az írásbafoglalt ítéletnek tartalmaznia kell az ítélet rendelkező részét és indokolását. Az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte /Pp. 212.§ /1/ bekezdés/, 220.§ /1/ bekezdés d. pont, 221.§ /1/ bekezdés/.
A Pp. 213.§ /1/ bekezdése szerint az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben, illetőleg a 149.§ alapján egyesített perekben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
Az ítélet rendelkezését tehát akként kell megindokolni, hogy abból megállapítható legyen, a bíróság a keresetet teljes körűen elbírálta, azaz az ítéletnek az előterjesztett kereset minden egyes részére kell tartalmaznia rendelkezést és indokolást. A Pp. 221.§ /1/ bekezdésében foglalt tartalmi előírások mellett a bíróság maga határozza meg, hogy követi-e a kereset rendszerét, pl.: ugyanolyan sorrendben dönt a kereset egyes részeiről, mint ahogyan azokat a keresetlevél tartalmazza, vagy sem, átveszi-e a felperes jelöléseit (a számozásokat).
A felperes keresetében több tényállási elemre vonatkozóan sérelmezte az adóhatóság megállapításait, több adóévre vitatta az adóhatározatok jogszerűségét.
A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletéből annak hiányos indokolása okán nem állapítható meg, hogy a felperes valamennyi kereseti kérelméről rendelkezett-e, hogy az egyes keresetrészekre vonatkozóan milyen tények és jogszabályok alapján mi a kialakított jogi álláspontja. Az ítélet rendelkező része alapján, a kereset tételes indokolás hiányában a döntés teljes körűsége nem állapítható meg.
A jogerős ítélet indokolásából a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdése alapján, mivel több a vitatott tényállási elem, tételesen és félre nem érthetően megállapíthatónak kellett volna lennie, hogy mely tényállási elemre, adóévre alapos illetve nem alapos a felperes keresete, azaz jogszerű illetve jogsértő az alperes határozata.
Az Alaptörvény XXVIII. cikkének /7/ bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Sérült a felperes jogorvoslathoz való joga is azzal, hogy az ítéletből nem ismert, illetve nem állapítható meg az előterjesztett kereseti kérelme minden részére vonatkozó döntés.
Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú ítéletet a Pp. 275.§-ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak akként kell eljárnia, hogy ítélete a Pp. 221.§-ának /1/ bekezdésében foglaltaknak teljes körűen megfeleljen.
Budapest, 2014. március 24.
A Kúria Sajtótitkársága