Tájékoztató a Kfv.VI.37.502/2016. számú jelentős ügyben, a hatóság mulasztása esetén a kérelmezett jog gyakorlása akkor illeti meg az ügyfelet, ha a jog gyakorlásához előírt további jogszabályi feltételek is teljesülnek
A felperes traktoros munkakörben állt az alperes alkalmazásában. 2013. december 20-ától 2014. december 19-éig táppénzen volt. Táppénzre jogosultságának 2014. december 19-ei lejártát megelőzően a felperes az alperes egyik ügyvezetőjének bejelentette a munkaviszony megszüntetési szándékát azzal, hogy kérte a táppénz idejére járó szabadsága megváltását. Az ügyvezető tájékoztatta a felperest arról, hogy a táppénze idejére nem jár szabadság. Közölte, hogy a munkaalkalmasság kérdésében az üzemorvos véleménye szükséges.
A felperes 2011. január 31-én kelt munkaszerződés alapján tesztelő, üzleti szakértő munkakörben határozatlan idejű munkaviszonyban állt az alperes alkalmazásában. 2014. január 6-án a munkáltatóijogkör-gyakorló, J.L. és M.A. tulajdonos a felperest arról tájékoztatták, hogy a munkaviszonyát megszüntetik. 2014. január 31-én a munkáltatóijogkör-gyakorló szabadsága miatt a felperes M.A-t arról tájékoztatta, hogy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást. A dokumentumra a munkáltató aláírásánál az alperes társaság céges bélyegzője és J.L. ügyvezető névbélyegzője került.
A Magyar Orvosi Kamara területi szervezetének etikai bizottsága és az Országos Etikai Bizottság a kamara tagjával szemben jogosult etikai eljárás lefolytatására.
A megyei orvosi kamara etikai bizottsága határozatával a felperest megrovás etikai büntetésben részesítette egy honlapon tett bejegyzése miatt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt Magyar Orvosi Kamara Országos Etikai Bizottsága másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A felperesek munkaviszonyban álltak az alperessel autóbuszvezető munkakörben. 2000. október 17-én előterjesztett keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a Kollektív Szerződés VII. fejezet, a munka díjazása 1/a. pontja és a 7. számú melléklet 17. pontja jogellenesek. Hivatkozásuk szerint a „várakozási időben” is a munkahelyükön munkát végeztek, az munkaidőnek minősül, ezért erre az időszakra 100%-os besorolási órabér elszámolását, valamint a rendkívüli munkavégzésre tekintettel annak ellenértéke megfizetését kérték.