Felülvizsgálati eljárásban az indokolási kötelezettség megsértése a másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozata alapján bírálandó el. A költségvetési csalás kontraktuális kötelezettség megszegésével is elkövethető.
A fizetési meghagyás folytán perré alakult eljárásban a felperes társaság 1.000.000.- Ft kártérítés és ezen összeg után 2015. szeptember 29-től járó törvényes kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a G. S. Kft. munkavállalója volt, az alperes munkaszerződése szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 2015. június, július és augusztus hónapban egyszer sem jelent meg munkavégzésre, amellyel 1.000.000.- Ft kárt okozott a munkáltatónak. A munkaszerződésből eredő kártérítés követelését az alperes munkáltatója a felperesre engedményezte.
A felperes a fővárosi kerület önkormányzat tulajdonában álló bérlakások használatával, hasznosításával kapcsolatos adatok kiadását kérte az alperestől, meghatározott időszakokra nézve, összesen 19 pontban. A jogerős ítélet kisebb pontosításokkal az igénynek helyt adott, a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A felek egy komplex beruházás kapcsán kötött vállalkozási szerződésükben megállapodtak abban, hogy a vállalkozó meghatározott határidőn belül teljesíti a meghatározott építési munkákat. A szerződés késedelmes teljesítése esetén a vállalkozó vállalta a vállalkozói díj maximum 10 %-áig terjedő kötbér, illetve további 10 %-áig terjedő összeg megfizetését, ha a késedelme más vállalkozóknál készenléti vagy lassítási költségeket eredményez. A szerződésben megállapodtak abban, hogy esetleges jogvitájukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság bírálja el.
Az adócsalást közvetett tettesként elkövető terhelt is eltiltható a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól