Sajtó

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.657/2016. számú ügyről rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei tárgyában

A pénzügyminiszter, mint a részvényesi jogok gyakorlója 2007. december 5-étől 2012. december 5-éig terjedő határozott időre kinevezte a felperest az M. Zrt.  vezérigazgatójává. A peres felek 2008. január 1-jétől 2012. december 5-éig terjedő határozott idejű munkaszerződést kötöttek, ennek alapján a felperes vezérigazgató munkakört látott el. A munkaszerződés szerint vele szemben a munkáltatói jogokat a felmentés és kinevezés kivételével az M. Tanács (NVT) jogosult gyakorolni. A pénzügyminiszter 2009. július 14-én rendkívüli felmondással szüntette meg a felperes munkaviszonyát.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.316/2016. számú ügyről bérkülönbözet megfizetése tárgyában

A felperes 1984. augusztus 4-étől 2010. március 27-éig terjedően különféle munkakörökben (lakatos, tanszéki mechanikus, tanár, ügyvezető, pedagógus-asszisztens) összesen 16 év 8 hónap 29 napot dolgozott munkaviszony keretében. A Mérlegkészítő és Javító Kisszövetkezetnél 3 hónap 27 nap, a Volánnál 8 hónap 11 nap, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 4 év, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskolánál 1 év 3 hónap 6 nap, a Szegedi Kistérségi Célú Társulásnál 6 hónap 19 nap volt az eltöltött idő. 2013. szeptember 18-án létesített munkaviszonyt az alperesnél testnevelő tanár munkakörben.

Tájékoztató a Kfv.VI.37.643/2016. számú, vízilétesítmény elbontásával kapcsolatos jelentős ügyben hozott döntésről

A felperes egy nemzeti vagyon részét képező folyóparti ingatlan tulajdonosaként, engedéllyel beton partvédőművet hozott létre és üzemeltetett. Az üzemeltetési engedély lejárta után azonban annak meghosszabbítását nem kérte, a vízfelület kezelő vízügyi szerv pedig a közérdek hiányára hivatkozással az üzemeltetés átvételét megtagadta. Ennél fogva a vízügyi hatóság a partvédőmű elbontására kötelezte felperest.

Tájékoztató a Bfv.I.1799/2016. számú ügyben: Megismételt felülvizsgálati eljárás az Alkotmánybíróság Kúria határozatát megsemmisítő határozata alapján

Előkészületi cselekménynek nemcsak az tekinthető, amely önmagában megteremti a bűncselekmény elkövetésének közvetlen lehetőségét, hanem minden olyan (egyenes) szándékos tevékenység is, amely alkalmas a célzott bűncselekmény elkövetésének feltételeit akár közvetetten elősegíteni (BH 2015.322.)