Előkészületi cselekménynek nemcsak az tekinthető, amely önmagában megteremti a bűncselekmény elkövetésének közvetlen lehetőségét, hanem minden olyan (egyenes) szándékos tevékenység is, amely alkalmas a célzott bűncselekmény elkövetésének feltételeit akár közvetetten elősegíteni (BH 2015.322.)
Ügyvédek legnagyobb világszervezetének kongresszusa Budapesten 2016-ban
A közbeszerzési eljárásban a kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét a törvény akként szabályozza, hogy azt a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb kell az ajánlatkérőnek megválaszolnia, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal kell a tájékoztatást megadni. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a kiegészítő tájékoztatást az utolsó napon a hivatali idő lejárta előtt kell továbbítani, vagy hogy a kiegészítő tájékoztatás akkor minősül megadottnak, amikor azt az adott gazdasági szereplő (ajánlattevő) megismerte.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperes állami vezetői szolgálati viszonyban állt a felperes jogelődje alkalmazásában. Két esetben interjút adott, amellyel kapcsolatban az érintett személy peres eljárást indított vele szemben arra hivatkozva, hogy megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát és kártérítést igényelt.
A felperest az ügyészség 2013. június 17-én gyanúsítottként hallgatta ki gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette és közokirat hamisítás bűntette alapos gyanúja miatt. A gyanúsítás szerint a felperes 2012. szeptember 14-én a vizsga helyszínén úgy szerzett angol nyelvből középfokú nyelvvizsga bizonyítványt, hogy ezért pénzt fizetett egy közvetítőnek, aki a pénz egy részét átadta az érintett nyelvvizsga tanároknak.