Sajtó

I. Az Alkotmánybíróság a 2/2016. (II.8.) AB határozat 1. pontjában megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történő módosítását megelőző – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezéséről szóló 3/2013. Közigazgatási–munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény–ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2014. január hó 24. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette.

Előkészületi cselekménynek nemcsak az tekinthető, amely önmagában megteremti a bűncselekmény elkövetésének közvetlen lehetőségét, hanem minden olyan (egyenes) szándékos tevékenység is, amely alkalmas a célzott bűncselekmény elkövetésének feltételeit akár közvetetten elősegíteni (BH 2015.322.)

Ügyvédek legnagyobb világszervezetének kongresszusa Budapesten 2016-ban

A közbeszerzési eljárásban a kiegészítő tájékoztatás megadásának határidejét a törvény akként szabályozza, hogy azt a tájékoztatás iránti kérelem beérkezését követően a lehető leghamarabb kell az ajánlatkérőnek megválaszolnia, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal kell a tájékoztatást megadni. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a kiegészítő tájékoztatást az utolsó napon a hivatali idő lejárta előtt kell továbbítani, vagy hogy a kiegészítő tájékoztatás akkor minősül megadottnak, amikor azt az adott gazdasági szereplő (ajánlattevő) megismerte.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperes állami vezetői szolgálati viszonyban állt a felperes jogelődje alkalmazásában. Két esetben interjút adott, amellyel kapcsolatban az érintett személy peres eljárást indított vele szemben arra hivatkozva, hogy megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát és kártérítést igényelt.