Sajtó

A felperes egy nemzeti vagyon részét képező folyóparti ingatlan tulajdonosaként, engedéllyel beton partvédőművet hozott létre és üzemeltetett. Az üzemeltetési engedély lejárta után azonban annak meghosszabbítását nem kérte, a vízfelület kezelő vízügyi szerv pedig a közérdek hiányára hivatkozással az üzemeltetés átvételét megtagadta. Ennél fogva a vízügyi hatóság a partvédőmű elbontására kötelezte felperest.

A kérelmező jogosultja az „Elválasztó vágómű, különösen repcéhez” című szabadalomnak, amelynek főigénypontja a következő: 1.

Előkészületi cselekménynek nemcsak az tekinthető, amely önmagában megteremti a bűncselekmény elkövetésének közvetlen lehetőségét, hanem minden olyan (egyenes) szándékos tevékenység is, amely alkalmas a célzott bűncselekmény elkövetésének feltételeit akár közvetetten elősegíteni (BH 2015.322.)

Az I. rendű terheltet – aki a vádbeli időben a Csongrád Megyei Bíróság büntető ügyszakos csoportvezetője bírója, majd a Büntető Kollégium megbízott vezetője volt – az ellene indult büntető ügyben a Debreceni Törvényszék 6.B.696/2012/111. számú ítéletében 8 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt halmazati büntetésül 10 év szabadságvesztésre, 1.500.000 Ft pénzbüntetésre, 8 év időtartamú, az egyetemi jogi diplomához kötött foglalkozástól eltiltásra, valamint mellékbüntetésül 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az I. rendű alperes gazdálkodó szervezet csődeljárást kezdeményezett maga ellen. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtását megelőző két hétben az I. rendű alperes ügyvezetője, a baráti és rokoni körébe tartozó hitelezők részére, az I. rendű alperes nevében közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, vagyont terhelő zálogjogot, illetve ingatlan-jelzálogjogot alapított az I. rendű alperes tulajdonában álló vagyontárgyakon.