Keresés

A perújítást elrendelő végzés meghozatalában részt vett bíró nem kizárt a perújítási eljárásban hozott határozat másodfokú felülbírálatából [Be. 14. § (3) bek. d) pont, 14. § (6) bek.].

I. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének megállapítására alkalmas, ha az elkövető az önkiszolgáló kassza használata során annak informatikai rendszerébe a nála lévő helyett más árucikkre vonatkozó (vonalkód, illetve mennyiség) – valótlan – adatot visz be, ha azt azzal a – haszonszerzési – céllal teszi, hogy a termékért ne a tényleges, magasabb árat kelljen fizetnie [Btk. 375. § (1) bek., 459. § (1) bek. 15. pont]. 

A rablás bűntettének megállapítását megalapozza, ha az elkövető az élet vagy testi épség elleni erőszakot, illetve a kvalifikált fenyegetést kettős céllal (dologmegtartás és menekülés) alkalmazza [Btk. 365. § (1) bek.].

A személy- és vagyonőrök vizsgáztatása során a vizsgabizottsági elnökök nemcsak egy szakmai szervezet képviselőiként jártak el, hanem az átruházott állami hatáskör gyakorlójaként. Ez pedig közvetlen – jogszabályi rendelkezésen alapuló – kapcsolatot teremt az állami közhatalommal, amely alapvető feltétele a hivatalos személy státuszának. 

A jogi megítélés téves ismerete nem a ténybeli, hanem a társadalomra veszélyességben való tévedés körében vizsgálandó; ugyanakkor az nem valósul meg azáltal, ha az elkövető nincs tisztában a jogszabályok vagy a joggyakorlat konkrét tartalmával, avagy egy helyzetet jogilag bizonytalannak tekint; alapos oknak pedig csak a hatóságok hivatalos közlése vagy hivatásszerűen jogi tanácsadással foglalkozó személy tájékoztatása minősül [Btk. 20. § (1)–(2) bek.].

I. Feltétlen eljárási szabálysértés címén kizárólag a jogerős ítélet rendelkező része és az indokolás tényálláson kívüli részei közötti, a büntetőjogi főkérdéseket illető teljes ellentét támadható; ezen a címen nem érvényesíthető anyagi jogi kifogás és ezen a címen sem kifogásolható a bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás [Be. 608. § (1) bek. f) pont; 650. § (2) bek.]. 

I. A részleges megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban minden esetben [a harmadfokú eljárásban a Be. 625. § (4) bekezdése szerinti kivétellel] ki kell küszöbölni [Be. 592. § (2) bek.]. 
II. A bíróság ténymegállapító tevékenysége eredendően közvetett – ténybeli következtetésen alapuló – megismerő tevékenység, mivel nem közvetlen észlelője a bizonyítandó ténynek. A közvetett bizonyítás további közvetítést (áttételt) jelent. 

Személyi szabadságot korlátozó bírói engedélyes kényszerintézkedés fenntartása az azzal elérni kívánt célok, az alapjául szolgáló okok és az azokat megalapozó tények teljes körű elemzését igényli, melynek a kényszerintézkedés indokoltságára, igenlő esetben pedig a kényszerintézkedés formájának meghatározására is ki kell terjednie [Be. 276–277. §].

I. Az általános intézkedési határidőn belül a bíróság a Be.-ben meghatározott szükséges intézkedések megtételére köteles, ami azonban nem azonosítható az ügy érdemi elintézésével. Így az e határidő elmulasztására alapított eljárás elhúzódása miatti kifogás elbírálása során elsődleges a kifogásolt mulasztás mibenlétének a vizsgálata.

I. Az embercsempészés törvényi tényállása továbbra is sui generis bűncselekményként szabályozza a tiltott határátlépéshez történő segítségnyújtást. Ebből következően az embercsempészés bűntettét a segítségnyújtással megvalósító elkövető cselekménye tettesi cselekmény, amely a segítség nyújtásával befejezetté válik [Btk. 14. § (2) bek., 353. § (1) bek., (3) bek. d) pont]. 
II. Az államhatár meg nem engedett módon történő átlépését jelenti, ha valaki nem a jogszabályban előírt módon lépi át az államhatárt.