A perújítást elrendelő végzés meghozatalában részt vett bíró nem kizárt a perújítási eljárásban hozott határozat másodfokú felülbírálatából [Be. 14. § (3) bek. d) pont, 14. § (6) bek.].
[1] A törvényszék végzésével az elsőfokú és a másodfokú bíróság ítéletei vonatkozásában elrendelt perújítást elutasította.
[2] A végzés ellen az elítélt meghatalmazott védője jelentett be fellebbezést a perújítás elutasítása miatt.
[3] Az ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője átiratával a büntetőügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett a Be. 17. § (2) bekezdésére figyelemmel felterjesztette azzal, hogy az ítélőtábla bírái közül három bíró mint az alapeljárásban részt vett bírák a Be. 14. § (3) bekezdés d) pont 2. fordulata alapján, míg további két bíró e pont 1. fordulata szerint a másodfokú eljárásból kizárt; ezért az ítélőtáblának nincs olyan tanácselnöke, illetve csak további egy olyan büntető ügyszakos bírája van, akit kizárási ok nem érint.
[4] A Kúria megállapította, hogy az eljárás lefolytatásából az ítélőtábla kizárására nincs lehetőség.
[5] A Be. 17. § (2) bekezdése értelmében, ha a bíróságnak nincs olyan bírája, akire a kizárási ok nem vonatkozik, a kizárásról a másodfokú bíróság, ha pedig a kizárás iránti bejelentés a másodfokú bíróság valamennyi bírájára vagy rájuk is vonatkozik, a harmadfokú bíróság határoz.
[6] A Be. 14. § (3) bekezdés d) pontja szerint a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásból ki van zárva az a bíró, aki a perújítást elrendelő határozat vagy a perújítással támadott határozat meghozatalában részt vett.
[7] Ugyanakkor ezen szabály alóli kivételt ad a Be. 14. § (6) bekezdésének rendelkezése, amely szerint a 14. § (3) bekezdés d) pontja esetén a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott okból a 637. § (5) bekezdése alapján (a terhelt távollétében, a Be. CI. vagy CII. Fejezete szerint lefolytatott eljárásra tekintettel) elrendelt perújítás folytán megismételt elsőfokú vagy másodfokú eljárásból nincs kizárva az a bíró, aki a perújítást elrendelő határozat meghozatalában részt vett.
[8] A törvényjavaslat indokolása szerint a törvény azon szabályával összefüggésben, amely perújítási okként határozza meg azt az esetet, ha az alapügyet a távollévő terhelttel szembeni eljárás szabályai szerint fejezték be, lehetővé teszi a perújítás elrendelése folytán megismételt eljárásban annak a bírónak az eljárását, aki a perújítást elrendelő határozat meghozatalában részt vett. Ennek indoka, hogy a bíróságnak azt a feltételt kell vizsgálnia, hogy a terhelt távollétében folytatták-e le az eljárást. Ha a feltétel megvalósult, el kell rendelnie e perújítást. E határozat meghozatalától értelemszerűen nem válik elfogulttá a bíró, ezért szükségtelen kizárni őt a megismételt eljárásból.
[9] Az iratok alapján a Kúria megállapította, hogy az alapügyben a másodfokú ügydöntő határozat meghozatalában részt vett három bíró a megismételt eljárásból kizárt a Be. 14. § (3) bekezdés d) pontjának 2. fordulata alapján.
[10] Ugyanakkor az ügyben a terhelt tekintetében a perújítás elrendelésére a Be. 637. § (5) bekezdése alapján került sor, az ítélőtábla végzésével. A perújítást elrendelő végzés meghozatalában részt vett további két bíró a Be. 14. § (6) bekezdése szerint a perújítási eljárásban hozott határozat felülbírálatából nem kizártak.
[11] A bíróság által közzétett, az ítélőtábla polgári, munkaügyi és büntető kollégiumainak hatályos, egységes szerkezetbe foglalt ügyelosztási rendje szerint a jelen ügy alapeljárással nem érintett bírói tanácsában további egy büntető ügyszakos bíró jogosult eljárni. Ezen túlmenően az ügyelosztási rend VIII/c. pontja szerint a bíró kizárására tekintettel módosítható az ügykiosztás.
[12] A fentiekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a perújítás tárgyában a másodfokú döntésre a Be. 645. § (4) bekezdésére figyelemmel hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ítélőtáblán, az ügyelosztási rend szerint büntető ügyszakba beosztott bírákból alakítható olyan háromtagú bírói tanács (az ügyelosztás rendben a büntető II. számú tanács), amelyre a Be. 14. § (3) bekezdés d) pontja szerinti egyik kizárási ok sem vonatkozik. Erre figyelemmel a Be. 17. § (2) bekezdése szerinti döntési helyzet nem állt elő, a kizárás igazgatási ügykörben elintézhető (Be. 16. §).
[13] Ezért a Kúria mint a kizárás tárgyában döntésre jogosult bíróság, az ítélőtábla kizárását megtagadta.
(Kúria Bkk.I.1.340/2024/2.)