Keresés

I. A járásbírósági ügy törvényszékre történő áttételét követően a hatáskörrel rendelkező bíróság nem folytatja, hanem elölről kezdi a tárgyalást, de nem az eljárást. Következésképp az ügyben újabb előkészítő ülést nem lehet tartani, de nem kerülhet sor a tárgyalás megismétlésére a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével sem [Be. 517. § (1) bek., Be. 518. § (3) bek.]. 

I. A közös védő kizárását eredményező, terheltek közötti érdekellentét fennáll, ha a terhelt bűnösségre kiterjedő beismerő vallomása áll ellentétben a tagadó terhelt érdekeivel, de akkor is, ha az érintett terheltek a büntetőjogi felelősség szempontjából jelentős tényekre tettek eltérő vallomást [Be. 41. § (1) bek., 43. § (2) bek.]. 

I. A befolyással üzérkedés, illetve az ahhoz kapcsolódó befolyás vásárlása is természetes egység, ha a befolyással üzérkedő azonos alkalommal több ügyben ígéri hivatalos személy befolyásolását [Btk. 298. § (1) bek. a) pont, 299. § (1) bek.]. 
II. Amennyiben a terheltek kapcsolata alapvetően korrupciós célzatú, nem vezethet a vagyonelkobzás mellőzésére, ha a befolyás vásárlója az átadott összeg fejében nem kizárólagosan bűncselekményt megvalósító magatartást várt el a befolyással üzérkedőtől [Btk. 74. § (1) bek. f) pont]. 

Az önkéntesség a Btk. 10. § (4) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága szempontjából azt jelenti, hogy a visszalépés döntően belső indítékból fakad, és a cselekmény folytatása nem külső körülmények hatására marad el. 
Ha a cselekmény folytatása nem azért maradt el, mert azzal a terhelt véglegesen és önként fel akart hagyni, hanem mert a sértett határozottan és folyamatosan ellenállt a fenyegetésnek, a terhelt javára az önkéntes elállás nem állapítható meg [Btk. 10. § (4) bek. a) pont].

I. Megvalósítja az emberkereskedelem és kényszermunka bűntettét, aki rendszeres előny szerzése céljából a sértetteket úgy bírja rá a munkavégzésre, hogy őket megtéveszti a lakhatási körülményeik, a munkavégzés díjazása és a saját részesedése tekintetében, továbbá kihasználja a rendszeres jövedelem nélkül, hajléktalanként élő, önálló életvezetésre csak igen korlátozott mértékben képes, idősebb korú, tényleges választási lehetőséggel nem rendelkező sértettek kiszolgáltatott helyzetét [Be. 192. § (2) bek. a) pont I. és IV. ford., (5) bek. d) pont].

Több vádlott védelmében ugyanaz a védő az érdekellentét felmerülésétől kezdve nem járhat el; az érdekellentét szempontjából az ügyek elkülönítése közömbös. Nem vezethet a hatályon kívül helyezés mellőzéséhez az sem, ha a másodfokú eljárásban az érdekellentét elhárul; ez ugyanis azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárásban a terhelt védelmében törvényben kizárt védő vett részt. A törvényben kizárt védőnek a kizárást megelőzően előterjesztett fellebbezése a hatályon kívül helyezés ellen ugyanakkor joghatályos [Be. 43. § (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 627. § (3) bek.

A szolgálati tekintély megsértése vétsége esetében a tekintély sérelme nem általában vett, valójában nem a személyt magát, hanem a szolgálatot ellátó személyt védi, tehát a szolgálati tekintély sérelmét feltételezi. Ekként az adott személy tekintélyének védelmén keresztül a szolgálati rend és fegyelem biztosítása a cél. E megállapítások valamennyi katonai szervezetre egyformán vonatkoznak [Btk. 447. § (1) bek.].

A „pénzmosás” kifejezés minden olyan tevékenységet magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. 

Míg csalás esetén a megtévesztett személy az elkövető csalárd ráhatása következtében kialakult téves valóságtudata alapján végez vagyoni joghatású cselekményt, addig zsarolás esetében a tényállásszerű ráhatás következtében a kényszerített személy nem a saját akaratának, hanem a kényszerítő akaratának megfelelően tanúsít vagyoni joghatású cselekményt [Btk. 373. § (1) bek., 367. § (1) bek.].

A hivatali visszaélés bűntettének és a kötelességszegés szolgálatban vétségének megállapíthatósága [Btk. 305. §, 438. § (1) bek. 5. ford.].