Keresés

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács 1950. november 4. napján, Rómában kelt egyezménye, ezért az esetleges egyezménysértés megállapítására az Emberi Jogok Európai Bírósága rendelkezik hatáskörrel. A magyar bíróságok joghatósága az európai uniós jogtól és intézményektől független kérdés, így annak fennálltának megítélése tekintetében értelmezhetetlen az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése.

A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok 2021. január 1. napjától hatályos beiktatását követően minden olyan ügyben felülvizsgálat alapjául szolgálhat, amelyben a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor hatályos szabályozás alapján a specialitás megsértését lehet megállapítani. A Be.

A másodfokú bíróság általi bármilyen tényállás-helyesbítés elengedhetetlen feltétele a tényállás megalapozatlansága, a bizonyítékok eltérő értékelésének ellenben nem feltétele a bizonyítás felvétele. Amennyiben a megalapozatlanság kiküszöbölése során a másodfokú bíróság – bármilyen módon – eltérő tényt állapít meg, az azzal kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti; a törvény azt zárja ki, hogy megalapozatlanság hiányában a bizonyítékokat azért értékelje eltérően, hogy eltérő tényt állapíthasson meg [Be. 593. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

I. Feltétlen hatályon kívül helyezési ok valósul meg, ha a perújítási eljárásban megtartott tárgyaláson ugyanaz az ügyész járt el, aki az alapeljárást lezáró büntetővégzés kapcsán jogorvoslati nyilatkozatot tett. 

I. Az indítványozó azt kifogásolja, hogy a törvényszék bírái a korábbi polgári és büntetőeljárásokban elfogultnak tartották magukat, amire tekintettel az adott ügyekből történő kizárásukra sor is került, ezért – a megelőző ügyekben tett nyilatkozataikra tekintettel – jelen ügyben sem járhatnak el. 

A lőfegyver utánzatával fenyegetve elkövetés esetén az elkövető által használt, lőfegyverre hasonlító, azt utánzó tárgy a fenyegetés eszköze. Azt a célt szolgálja, hogy a sértettre gyakorolt hatást fokozza, kiváltsa ugyanazt a félelmet, amelyet a valódi lőfegyver, és ezáltal biztosítsa az elkövető akaratának érvényesítését, sértettre történő rákényszerítését [Btk. 459. § (1) bekezdés 5.a) pont, 5. pont 2. fordulat].

I. A gazdasági társaság tagjai által törzstőkeként vagy tagi kölcsönként a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátott vagyon elkülönül a saját vagyonuktól, az a társaság vagyona. A tag nem közvetlenül, hanem a gazdasági társaságra vonatkozó szabályok szerint, az üzletrésze által gyakorolhatja tulajdonosi jogait. Ekként a megtévesztés hatására a sértett által a saját tagi részvételével működő cég részére átutalt pénzösszeg is csalással okozott kárnak minősül.

I. A több sértett sérelmére elkövetett lopási cselekmény esetén a bűncselekmény rendbeliségének (bűnhalmazat) megállapítása tekintetében az elkövető tudatától független tárgyi tényezőknek van meghatározó jelentősége (Btk.6. §; Be. 50. §; 2/2005. BJE határozat; 43/2007. BK vélemény). 

I. A Be. 647. § (1) bekezdése alapján a törvénynek megfelelő határozat meghozatalának csak akkor van helye, ha a bíróság a perújítást alaposnak találja. A másodfokú bíróság e törvényi előfeltétel, a perújítás alapossága hiányában végezte el az alapügyben hozott határozat „felülbírálatát” és hozott új határozatot. 

A 2017. évi LXXVIII. törvény (Ügyvédi tv.) 180. § (2) bekezdése szerinti értesítés kiadása vagy az arra irányuló indítvány megtagadása vonatkozásában nem kell határozati formában megjelenő döntést (végzést) hozni, ez a határozati formát nem igénylő bírói intézkedések körébe tartozik [Be. 449. § (1) bek.]. Az Ügyvédi tv. megfogalmazásából adódóan a bíróság mérlegelését igényli az eljáró bíróság kedvező megítélése, ekként az értesítés kiadása nem kényszeríthető ki. A határozati formát nem igénylő bírói intézkedéssel szemben nincs helye fellebbezésnek [Be. 580. § (1) bek.