Keresés

Több vádlott védelmében ugyanaz a védő az érdekellentét felmerülésétől kezdve nem járhat el; az érdekellentét szempontjából az ügyek elkülönítése közömbös. Nem vezethet a hatályon kívül helyezés mellőzéséhez az sem, ha a másodfokú eljárásban az érdekellentét elhárul; ez ugyanis azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárásban a terhelt védelmében törvényben kizárt védő vett részt. A törvényben kizárt védőnek a kizárást megelőzően előterjesztett fellebbezése a hatályon kívül helyezés ellen ugyanakkor joghatályos [Be. 43. § (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 627. § (3) bek.

A szolgálati tekintély megsértése vétsége esetében a tekintély sérelme nem általában vett, valójában nem a személyt magát, hanem a szolgálatot ellátó személyt védi, tehát a szolgálati tekintély sérelmét feltételezi. Ekként az adott személy tekintélyének védelmén keresztül a szolgálati rend és fegyelem biztosítása a cél. E megállapítások valamennyi katonai szervezetre egyformán vonatkoznak [Btk. 447. § (1) bek.].

A „pénzmosás” kifejezés minden olyan tevékenységet magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett – bűncselekményből származó – pénz eredetének azonosíthatóságát, és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. 

Míg csalás esetén a megtévesztett személy az elkövető csalárd ráhatása következtében kialakult téves valóságtudata alapján végez vagyoni joghatású cselekményt, addig zsarolás esetében a tényállásszerű ráhatás következtében a kényszerített személy nem a saját akaratának, hanem a kényszerítő akaratának megfelelően tanúsít vagyoni joghatású cselekményt [Btk. 373. § (1) bek., 367. § (1) bek.].

A hivatali visszaélés bűntettének és a kötelességszegés szolgálatban vétségének megállapíthatósága [Btk. 305. §, 438. § (1) bek. 5. ford.].

Nem tekinthető a büntetőeljárást előbbre vivő, érdemi intézkedésnek és ezért nem szakítja meg az elévülést az a nyomozati cselekmény, amely olyan adat beszerzésére irányul, amelynek megküldése – felmerülése esetén – a megkeresett szerv jogszabályi kötelezettsége [Btk. 28. § (1) bek.; Bnytv. 54. § (1)–(2) bek.].

I. A jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának feltételei [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 29. § (1) bek. a) pont]. 
II. A Jszbt. szerinti előny önmagában vizsgálandó, nem feltétele, hogy másnál egyidejűleg hátrány jelentkezzen. Jogi személy esetében ugyanis a lényeg az, hogy nem gazdálkodhat bűnös úton [Jszbt. 6. § (1)–(3) bek.].

Nincs helye harmadfokú eljárásnak, ha az elsőfokú bíróság ítéletének a terhelt bűnösségét megállapító rendelkezése a vád tárgyává tett tények teljes körű értékelése mellett minősítésbeli tévedésen alapszik, és ehhez képest a másodfokú bíróság a cselekmény teljes körű, törvényes minősítése olyan bűncselekményt vagy bűncselekményeket illetően is bűnösséget állapít meg, amelyről vagy amelyekről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett [Be. 615. § (2a) bek.].

I. A vádemelés után elrendelt vagy fenntartott személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés indokoltságának felülvizsgálata, annak további fenntartása az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart, így a fenntartásról rendelkező végzés elleni fellebbezés elbírálása nem tartalmazhat rendelkezést ezen túlnyúló időszakra.

I. A siket terheltre minden további vizsgálódás nélkül a Be. hallássérültekre vonatkozó szabályai kötelezően alkalmazandók.