Keresés

Büntető Kollégium határozatai

I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól. Olyan esetben, amikor több elkövető egymáshoz kapcsolódó s egyben független magatartása, szabályszegése vezet a vizsgált eredményre, az okozati összefüggés meglétét és annak meghatározó jelentőségét minden egyes elkövető vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni. 

2025/08. szám

A Btk. 17. § (2) bekezdésében írt rendelkezés nem a beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot törvényi definíciója, hanem az ennek fennállása esetén alkalmazható büntetéskiszabási szabály. A beszámítási képességet korlátozó kóros elmeállapot megállapítása még nem jelenti a Btk. 17. § (2) bekezdésének automatikus alkalmazását vagy az alkalmazásának szükségességét. 

2025/08. szám

I. A részesi felelősség megállapítása törvényes, ha az irányadó tényállás mind a terhelti alapcselekmény törvényi tényállási elemeit, mind az ehhez kapcsolódó bűnsegédi felelősség megállapítását megalapozó tényeket is tartalmazza. 

2025/08. szám

Amennyiben a terhelt magatartásában kizárólag arra utaló jelek érhetők tetten, amelyek az ölési szándék hiányára utalnak, az nem alapozza meg az eshetőleges szándékot akkor sem, ha az elkövetési magatartás eredményeképpen esetlegesen, a véletlenek ritka egybeesése folytán a halálos eredmény is bekövetkezhet [Btk. 7. §, 208. § (1) bek.].

2025/08. szám

I. Ha a büntetővégzésben megállapított tényállás alapján valamennyi, a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésben megállapítást lehet tenni, nincs helye a támadott határozat ezen okból történő hatályon kívül helyezésének, hanem az irányadó tényállás tényei alapján kell állást foglalni abban, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a rendelkező rész szerinti bűncselekményekben törvényesen került sor [Be. 741. § (4) bek., 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. 

2025/07. szám

I. A cselekmény nem minősül a Btk. 366. § (1) bekezdés c) pont második fordulata szerinti kifosztás bűntettének, ha a sértett értékeinek elvételét nem az tette lehetővé, illetve nem az könnyítette meg, hogy a sértett a terheltek által – a figyelem elterelésével vagy egyéb félrevezető, fondorlatos módon – kialakított helyzetben az idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva nem ismerte fel vagy csak korlátozottan volt képes felismerni a dolog elvételét, illetve ebbéli állapotára tekintettel nem volt képes azt  elhárítani [Btk. 366. § (1) bek. c) pont]. 

2025/07. szám

Az erőszakos magatartásnak nem fogalmi eleme a dologban okozott állagsérelem. Ha pedig az elkövető – akár egymozzanatú – erőszakos cselekményét kifejezett figyelemfelkeltés előzi meg, magatartásának kihívó közösségellenessége is megállapítható [Btk. 339. § (1) bek.].

2025/07. szám

I. A szabályszerűen lefolytatott megbízhatósági vizsgálat során elkövetett cselekmény sérti a korrupciós bűncselekmények jogi tárgyaként meghatározott, ekként büntetőjogilag védett közélet tisztaságát. Az elvárttal szembeni cselekvés, vagyis a tényállásszerű magatartás tanúsítása aktuálisan akkor is jogtárgyat sértő (társadalomra veszélyes), ha a véghezvitele éppen a felfedése, megismerhetővé tétele érdekében folytatott, szabályozott keretek közötti eljárás, megbízhatósági vizsgálat során történik [Btk. 294. § (1) bek.]. 

2025/07. szám

I. A felindulást kiváltó ok nem tekinthető méltányolhatónak, ha az indulatot kiváltó okot az elkövető – felróhatóan – maga idézi elő [Btk. 161. §]. 

2025/07. szám

A pályaalkalmassági vizsgálat nem büntető anyagi jogi szankció; a taxatíven meghatározott büntetőjogi szankciórendszer keretein túli, a Btk. által nem szabályozott joghátrány alkalmazása anyagi jogi szabályt sért [Btk. 55–56. §; a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18. § (4)–(5) bek.; 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 38. §, 41. §].

2025/07. szám