Keresés

I. A perújításra alkalmas új bizonyíték hiányában a perújítási cél valószínűsítésének vizsgálatára már nincs törvényes lehetőség [Be. 637. § (1) bek.]. 
II. A Be. 637. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a perújítás megengedhetősége tárgyában hozandó döntés során nem vizsgálható, hogy az indítványozó a hatóság tagja kötelezettségszegésének, illetve a hamis bizonyíték felhasználásának megállapítására alkalmas bizonyítékot ajánlott-e fel [Be. 637. § (1) bek. d), e) pont és (3) bek.].

A teljes megalapozatlanság megállapításának szempontjai (Be. 610. §).

I. Az ítélet elleni fellebbezés írásbeli indokolásának előterjesztésére nyitva álló törvényi határidő elmulasztása esetén a fellebbezés indokolását késedelmesen előterjesztő védővel szemben a rendbírság alkalmazása indokolt, mert e késedelem a fellebbviteli bíróság felkészülését megnehezíti [Be. 584. § (6) és (7) bek.]. 
II. A rendbírság elzárásra történő átváltoztathatóságára vonatkozó figyelmeztetést a rendbírságot kiszabó végzés rendelkező részében rögzíteni szükséges [Be. 128. § (3) bek. második mondat].

Ha a pótmagánvádló aláírása hiányzik a vádindítványról, az az eljárás akadálya, ezért a vádindítványt – minden további eljárási cselekmény nélkül – vissza kell utasítani, a pótmagánvádas eljárást nem lehet lefolytatni. 
Az aláírás pótlására a törvény kizárólag a vádindítvány visszautasítása esetén ad lehetőséget [Be. 794. § (2) bek.]. 

I. A magánindítvány joghatályosságát illető ítéleti megállapítás jogi következtetésként a jogi indokolás körébe tartozik, ebből következően nem a felülvizsgálat során támadhatatlan ítéleti tényállás része. 

I. A hamis tanúzás büntethetősége az alapügy befejezéséig kötött az eljáró hatóság feljelentéséhez, ami a teljes hatályú hagyatékátadással befejezett. Ezért azt követően az alapügyben megvalósított hamis tanúzás akkor is hivatalból üldözendő, ha utóbb megismételt hagyatéki eljárásra kerül sor [Btk. 274. §; 2010. évi XXXVIII. törvény 105. § (1) bek.]. 

Az emberrablás bűntette tekintetében bármely követelés alkalmas a bűncselekmény megállapítására, és annak a tényállásszerűség szempontjából nincs jelentősége, hogy az elkövető jogtalan, avagy jogos, illetőleg jogosnak vélt követelés teljesítésétől teszi függővé a sértett szabadon bocsátását. A követelésnek konkrétnak és kifejezettnek kell lennie [Btk. 190. § (1) bek.].

I. A Btk. 184. §-a és a Btk. 184/A. §-a két önálló törvényi tényállást szabályoz, nevezetesen az új pszichoaktív anyaggal kapcsolatos terjesztői magatartásokat, előbbi esetben kizárólag felnőttkorú, míg az utóbbi esetben kizárólag tizennyolcadik életévét be nem töltött személyekkel összefüggésben. Ezért mindkét cselekmény tekintetében külön-külön kell vizsgálni, hogy a terhelt milyen elkövetési magatartást és mekkora mennyiségre valósított meg [Btk. 184. § (1) bek., Btk. 184/A. § (1) bek.]. 

A terhelt terhére bejelentett fellebbezés az elsőfokú ítélet ellen a korábbi határozattal (büntetővégzéssel) szemben a terhelt terhére szóló tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában már beállt súlyosítási tilalmat nem szünteti meg. A Be. 595. § (1) bekezdésében írt – és a Be. 746. § (5) bekezdésének tartalmát is kitöltő – szabály érvényesülése, a jogorvoslat kockázatmentes gyakorlásának biztosítását célzó funkciójának betöltése kizárólag ekként lehetséges [Be. 746. § (5) bek.].

A specialitáson alapuló mentesség fennállásában megnyilvánuló eljárási akadály az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után a felülvizsgálati eljárásban kizárólag oly módon orvosolható, ha a terhelt a specialitás szabályának alkalmazásához fűződő jogáról nyilatkozatában kifejezetten lemond, vagy az arra jogosult állam a büntetőeljárás lefolytatásához hozzájárul, feltéve, hogy törvény vagy törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi [Be. 721/A. § (2), (8) és (9) bek.].