Keresés

I. A perújítás megengedhetősége tárgyában hozott döntés során a formailag újnak minősülő bizonyítékot tartalmilag vizsgálva abban kell állást foglalni, hogy az újnak tekintendő bizonyíték bizonyítandó tényre vonatkozik-e, és alkalmas-e arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze. 
II. Bizonyítási indítvány a perújítás elrendelésére nem vezethet és a perújítási nyomozást sem alapozza meg.

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló – a perújítás speciális okának figyelembevételével történő – bizonyítás lefolytatása [Be. 637. § (1) bek. g) pont, 646. § (6) bek. b) pont, 647. § (2) bek.

Az elkövetési mód előre látható vagylagossága iránti közöny szabad mandátumot ad a „végrehajtóként” cselekvő számára, ami az elkövetésben felbujtással és/vagy bűnsegéllyel közreműködő felelősségét a „végrehajtó” cselekvőségéhez rendeli, ha a felbujtó és/vagy a bűnsegéd a közreműködésének – noha tehetné – maga nem állít korlátot. Ezért a szándékegység folytán nem lopásért, hanem rablásért felel a részes, ha felismeri, hogy a tettes a sértett ellenállása esetén a dolog elvétele végett erőszakot is alkalmazni fog [Btk. 14. § (2) bek., 365. § (1) bek. a) pont].

A közúti veszélyeztetést nem alapozza meg önmagában a közlekedési szabály tudatos és durva megsértése; megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a terhelt felismeri cselekménye következtében a helyzetre és személyre szabott közvetlen veszélyhelyzet létrejöttét és azt kifejezetten kívánja vagy abba belenyugszik [Btk. 234. § (1) bek., 235. § (1) bek.].

A terhelt azon magatartásával, hogy az ügyében tárgyaló bírót mint hivatalos személyt, hivatásának gyakorlásával összefüggésben súlyosan bántó, sértő kifejezésekkel illette, ezzel emberi méltóságában megsértette. A gyalázkodás, a lealacsonyító, bántó tartalmú kijelentések használata a bírói eljárásról nem vonhatók a közérdek vagy jogos magánérdek védelme alá, és nem tartoznak a perbeli jogosultságok gyakorlása vagy kötelezettségek teljesítésének körébe sem [Btk. 227. § (1) bek. a) pont].

Meg kell állapítani a bántalmazás és a halálos eredmény közötti okozati összefüggést akkor is, ha a bántalmazás és az ahhoz társuló további, együttható ok eredményezi a sértett halálát. 
A sértett egyéb betegségei a bántalmazáshoz társulva kétségtelenül közrejátszottak a halála bekövetkeztében, ennek azonban a terhelt cselekménye és a sértett halála közötti okozati összefüggésre nincsen kihatása [Btk. 160. § (1) bek.].

A társtettesség megállapításához szükséges szándékegységnek nem feltétele az előzetes megállapodás, szóbeli megegyezés. A tett közös végrehajtásában megmutatkozó egyetértés a cselekmény helyszínén, a véghezvitel során is létrejöhet. 
A terhelt annak tudatában és abba belenyugodva bántalmazta a sértetteket, hogy abba társai is bekapcsolódhatnak (be is kapcsolódtak). 

I. Nem az ítélet rendelkező része és az indokolása válik ellentétessé [Be. 608. § (1) bek. f) pont], hanem ténylegesen – a vád ki nem merítése miatt – az ügydöntő határozat rendelkező része hiányos abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság az ítélete rendelkező részében a vád tárgyává tett cselekmények egy részéről a bűnösség kérdésében nem hozott döntést, ugyanakkor az indokolása egyértelműen a felmentésre irányult [Be. 608. § (1) bek. f) pont]. 

Nem jelenti a határozat indokolása és rendelkező része közötti teljes ellentétet, ha a tényállásban leírt több rendbeli lopási cselekményt a bíróság egységként minősíti. Ez téves minősítésben megnyilvánuló anyagi jogi szabálysértés, ami csak akkor lehet felülvizsgálat alapja, ha törvénysértő büntetést eredményezett [Be. 608. § (1) bek. f) pont, Be. 649. § (1) bek. b) pont és (2) bek. d) pont].

A Be. 592–594. §-ai a részleges megalapozatlanság másodfokon történő kiküszöbölésének lehetőségét teljes körben biztosítják.
A Be. 593. § (1) bekezdés c) pontja a tényállás javításának mindhárom eszközét felsorolja.