Keresés

Büntető Kollégium határozatai

I. Nem hivatkozhat jogos védelemre, illetve vélt jogos védelemre a terhelt, ha a sértett jogtalan bántalmazását rajta számonkérő csoport nem intéz ellene testi épség elleni támadást, és a körülményekből, valamint a sértett kijelentéséből ennek közvetlen veszélyére sem lehet következtetni. Jogos védelmi helyzet hiányában a jogos védelem ijedtségből vagy menthető felindulásból történő túllépése nem értelmezhető [Btk. 22. § (1) és (3) bek.; 4/2013. Büntető jogegységi határozat]. 

2025/07. szám

A felfüggesztett szabadságvesztés a specialitáson alapuló mentesség EUtv. 30. § (2) bekezdés c) pontjában írt kivételének körébe esik, mert nem kerül sor olyan szankció alkalmazására, amely a terhelt szabadságának tényleges elvonásával jár. E kivételre okot adó helyzet mindaddig fennáll, amíg nem kerül sor a felfüggesztett szabadságvesztés – bármely okból történő – utólagos elrendelésére.

2025/06. szám

I. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem [Be. 649. § (1) bek. a) és b) pont]. 

2025/06. szám

Negatív illetékességi összeütközés akkor alakul ki, ha két bíróság egyaránt a másikat tartja az eljárásra illetékesnek. Nincs ugyanakkor bíróság kijelölésére okot adó helyzet, ha az ügy áttételét követően kijelölt bíróság egy harmadik bíróságot tart az ügyben illetékesnek [Be. 24. § (1) és (3) bek.].

2025/06. szám

I. Közveszélyokozás kísérlete nem valósul meg, ha a jogerős ítélet tényállása nem rögzít olyan tényt, amelyből következik, hogy a közveszély bekövetkezhetett volna [Btk. 322. § (1) bek.]. 
II. Az önkéntes eredményelhárítást nem zárja ki, ha az elkövető más személy segítségét is igénybe veszi, feltéve, hogy tudja: a „közbeiktatott” személy alkalmas az eredmény elhárítását célzó magatartás kifejtésére [Btk. 10. § (4) bek. b) pont].

2025/06. szám

Életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövető szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja, vagy ebbe belenyugodva cselekszik [3/2013. Büntető jogegységi határozat I/4. pont]. 
Ezzel szemben az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja vagy ebbe belenyugszik [Btk. 160. § (1) bek., 164. § (8) bek. I. ford.].

2025/06. szám

I. Nem valósul meg önkéntes elállás, ha az irányadó tényállásból arra vonható következtetés, hogy a terhelt csak azért hagyott fel a magatartásával, mert a körülményektől megriadva azt az elkövetésre alkalmasabb helyen kívánta folytatni [Btk.10. § (4) bek. a) pont, 160. § (1) bek.]. 

2025/06. szám

I. Sikkasztás kísérlete valósul meg, ha a terhelt a tulajdonjog fenntartásával megvásárolt dolgot a vételár teljes megfizetését megelőzően elidegeníti, azonban a dolog birtokának átadására nem kerül sor [Btk. 10. § (1) bek., 372. § (1) bek.]. 
II. Nem büntetlen utócselekmény az, ha a terhelt a rábízott és az eladás megkísérlése után is a birtokában maradt dolgot ismételten elidegeníti [1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat]. 

2025/06. szám

I. Ha a felülvizsgálatnak azon terhelt vonatkozásában van helye, akire tekintettel a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak és a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, a Kúria hivatalból vizsgálja a jogi személlyel szembeni intézkedés törvényességét [2001. évi CIV. törvény a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről (Jszbt.) 2. § (1)–(2) bek., 24. § (2) bek.]. 

2025/05. szám

I. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítéletben megállapított tényállás, illetve a bűnösség megállapítása és a cselekmény minősítése közötti összhang vizsgálandó. Ha a tényállásból nem tűnik ki a bűnösség (vagy a felmentés, eljárás megszüntetés) és/vagy a minősítés ténybeli alapja, úgy a jogi következtetést kell a tényálláshoz igazítani.

2025/05. szám