Keresés

Meg kell állapítani a bántalmazás és a halálos eredmény közötti okozati összefüggést akkor is, ha a bántalmazás és az ahhoz társuló további, együttható ok eredményezi a sértett halálát. 
A sértett egyéb betegségei a bántalmazáshoz társulva kétségtelenül közrejátszottak a halála bekövetkeztében, ennek azonban a terhelt cselekménye és a sértett halála közötti okozati összefüggésre nincsen kihatása [Btk. 160. § (1) bek.].

A társtettesség megállapításához szükséges szándékegységnek nem feltétele az előzetes megállapodás, szóbeli megegyezés. A tett közös végrehajtásában megmutatkozó egyetértés a cselekmény helyszínén, a véghezvitel során is létrejöhet. 
A terhelt annak tudatában és abba belenyugodva bántalmazta a sértetteket, hogy abba társai is bekapcsolódhatnak (be is kapcsolódtak). 

I. Nem az ítélet rendelkező része és az indokolása válik ellentétessé [Be. 608. § (1) bek. f) pont], hanem ténylegesen – a vád ki nem merítése miatt – az ügydöntő határozat rendelkező része hiányos abban az esetben, ha az elsőfokú bíróság az ítélete rendelkező részében a vád tárgyává tett cselekmények egy részéről a bűnösség kérdésében nem hozott döntést, ugyanakkor az indokolása egyértelműen a felmentésre irányult [Be. 608. § (1) bek. f) pont]. 

Nem jelenti a határozat indokolása és rendelkező része közötti teljes ellentétet, ha a tényállásban leírt több rendbeli lopási cselekményt a bíróság egységként minősíti. Ez téves minősítésben megnyilvánuló anyagi jogi szabálysértés, ami csak akkor lehet felülvizsgálat alapja, ha törvénysértő büntetést eredményezett [Be. 608. § (1) bek. f) pont, Be. 649. § (1) bek. b) pont és (2) bek. d) pont].

A Be. 592–594. §-ai a részleges megalapozatlanság másodfokon történő kiküszöbölésének lehetőségét teljes körben biztosítják.
A Be. 593. § (1) bekezdés c) pontja a tényállás javításának mindhárom eszközét felsorolja. 

I. A járásbírósági ügy törvényszékre történő áttételét követően a hatáskörrel rendelkező bíróság nem folytatja, hanem elölről kezdi a tárgyalást, de nem az eljárást. Következésképp az ügyben újabb előkészítő ülést nem lehet tartani, de nem kerülhet sor a tárgyalás megismétlésére a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével sem [Be. 517. § (1) bek., Be. 518. § (3) bek.]. 

I. A közös védő kizárását eredményező, terheltek közötti érdekellentét fennáll, ha a terhelt bűnösségre kiterjedő beismerő vallomása áll ellentétben a tagadó terhelt érdekeivel, de akkor is, ha az érintett terheltek a büntetőjogi felelősség szempontjából jelentős tényekre tettek eltérő vallomást [Be. 41. § (1) bek., 43. § (2) bek.]. 

I. A befolyással üzérkedés, illetve az ahhoz kapcsolódó befolyás vásárlása is természetes egység, ha a befolyással üzérkedő azonos alkalommal több ügyben ígéri hivatalos személy befolyásolását [Btk. 298. § (1) bek. a) pont, 299. § (1) bek.]. 
II. Amennyiben a terheltek kapcsolata alapvetően korrupciós célzatú, nem vezethet a vagyonelkobzás mellőzésére, ha a befolyás vásárlója az átadott összeg fejében nem kizárólagosan bűncselekményt megvalósító magatartást várt el a befolyással üzérkedőtől [Btk. 74. § (1) bek. f) pont]. 

Az önkéntesség a Btk. 10. § (4) bekezdés a) pontjának alkalmazhatósága szempontjából azt jelenti, hogy a visszalépés döntően belső indítékból fakad, és a cselekmény folytatása nem külső körülmények hatására marad el. 
Ha a cselekmény folytatása nem azért maradt el, mert azzal a terhelt véglegesen és önként fel akart hagyni, hanem mert a sértett határozottan és folyamatosan ellenállt a fenyegetésnek, a terhelt javára az önkéntes elállás nem állapítható meg [Btk. 10. § (4) bek. a) pont].

I. Megvalósítja az emberkereskedelem és kényszermunka bűntettét, aki rendszeres előny szerzése céljából a sértetteket úgy bírja rá a munkavégzésre, hogy őket megtéveszti a lakhatási körülményeik, a munkavégzés díjazása és a saját részesedése tekintetében, továbbá kihasználja a rendszeres jövedelem nélkül, hajléktalanként élő, önálló életvezetésre csak igen korlátozott mértékben képes, idősebb korú, tényleges választási lehetőséggel nem rendelkező sértettek kiszolgáltatott helyzetét [Be. 192. § (2) bek. a) pont I. és IV. ford., (5) bek. d) pont].