A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés felülvizsgálata során eljáró bíróságnak a döntési jogosultsága kizárólag arra terjed ki, hogy a kényszerintézkedés alkalmazásának törvényben meghatározott általános feltételei és különös okai megállapíthatók-e. Így – a vádemelést követően – a perbíróság illetékessége, a nyomozati iratok teljessége, a vád tárgyáva tett cselekmények bizonyíthatósága és a bizonyítékok mikénti értékelése vonatkozásában nem foglalhat állást, mert ezzel elvonná a perbíróság jogkörét.
Keresés
Büntető Kollégium határozatai
Az ugyanazon személy által különböző elkövetői alakzatban megvalósított költségvetési csalás nem alkot törvényi egységet, ekként a más elkövetői alakzatban történt korábbi elítélés res iudicatát nem alapoz meg [Be. 4. § (7) bek., 637. § (1) bek. b) pont].
Az erdő védelméről szóló jogszabályok a közös tulajdonú erdőben tulajdoni illetőséggel rendelkező tulajdonostársak tulajdonjogát nem érintik, csak az abból fakadó részjogosítványok gyakorlása elé állítanak korlátokat. Ha a tulajdonostársak valamelyike a közös tulajdonú erdőben megvalósított jogellenes fakitermeléssel a tulajdonostársai számának megfelelő rendbeliségű lopást követ el, elkövetési értéke a kitermelt faanyag értékének az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségére eső hányadához igazodik [Btk. 370. § (1) bek.; Ptk. 5:75. §; 1996. évi LIV. törvény 17.
A szándékos veszélyeztetési bűncselekményeknél a szándék kizárólag a veszélyhelyzetre terjed ki. A terhelt a halálos eredmény bekövetkezése érdekében kitartó módon mindent megtett, az elkövetés körülményeiből megállapítható terhelti szándékkal okozati összefüggésben álló eredmény (a sértettek halálának) elmaradása kizárólag a puszta véletlennek, valamint az egyik sértett észlelésének volt köszönhető, így a limitált veszélyeztetési szándékra történő hivatkozása alaptalan [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. a), d), f), i), j) pont].
Mind az emberölés bűntette, mind pedig a halált okozó testi sértés bűntette szándékos elkövetési magatartást feltételez, és előfeltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés; elhatárolásuk az elkövető cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló tudattartalma alapján történhet [Btk. 160. § (1) bek., 164. § (1) és (8) bek.].
I. Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt azon kötelezettség, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, és a jogszabályok céljának megalkotása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy a módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni, módosításra vonatkozó indokolás esetében a módosított jogszabályhely tekintetében értelmezendő.
A tényálláshoz kötöttségre figyelemmel, felülvizsgálati eljárásban a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével, az abban foglalt tényekkel összhangban álló tények alapján vizsgálható. A bűnösség megállapítását, illetve a cselekmény minősítését is az irányadó jogerős ügydöntő határozat alapján kell vizsgálni. Felülvizsgálati indítvány önmagában a felülvizsgálat törvényben meghatározott okának megjelölése mellett sem alapozható az irányadó tényállás támadására, az ott megállapított tényekkel ellentétes tények állítására.
Az alapeljárásban már tanúként kihallgatott személy lényeges körülményt illetően eltérő nyilatkozatának perújításra való alkalmassága a Be. 637. § (1) bekezdés d) pontja alapján vizsgálandó. E perújítási ok azonban tanúvallomás útján nem, hanem kizárólag a Be. 637. § (3) bekezdés a) pontjában írt bizonyítékkal igazolható [Be. 637. § (1) bek. d) pont, (3) bek. a) pont].
I. Ha a másodfokú bíróság ítéletének ellentétes döntése a büntetőeljárás megszüntetése volt, akkor az ezzel szemben bejelentett fellebbezés kizárólag az eltérő döntés megváltoztatására, azaz a büntetőjogi felelősség megállapítására, így a terhelt terhére lenne előterjeszthető. A védő kizárólag a terhelt javára fellebbezhet, ezért az ilyen eltérő döntést a védő másodfellebbezésében nem sérelmezheti [Be. 615. § (2) bek. a) pont, (3) bek.].
I. A büntető anyagi jog időbeli hatályának vizsgálatakor kizárólag az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabály alkalmazhatósága merülhet fel, a köztes időben bekövetkezett jogszabályváltozások figyelmen kívül maradnak. A nevelői, oktatói tevékenységet végző pedagógus mindkét időpillanatban közfeladatot ellátó személy, ezért a sérelmére elkövetett erőszak közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősül [Btk. 311. §, 459. § (1) bek. 12. pont i) alpont; a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62. § (1) bek.].