Keresés

A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény önállóan meghatározza, hogy mikor van helye jogi személyre vonatkozó rendelkezés ellen másodfellebbezésnek, azt azonban a büntetőeljárási törvény szabályai töltik ki tartalommal, vagyis ezek a szabályok irányadók a tekintetben, hogy a fellebbezésre jogosultak a másodfellebbezésben mit sérelmezhetnek [2001. évi CIV. törvény (Jszbt.) 7. § (2) bek., 21/A. § (1) és (2) bek.; Be. 615. § (3) bek.] 

I. Fiatalkorú terhelttel szemben indult ügyben a védő részvétele a különleges eljárásban is kötelező [Be. 682. § (1) bek., 837. §]. 
II. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban a Kúria feltétlen eljárási szabálysértés esetén is csak a törvénysértést állapíthatja meg, ha a hatályon kívül helyezés nem a terhelt felmentése, a kényszergyógykezelés mellőzése, az eljárás megszüntetése, enyhébb büntetés kiszabása vagy enyhébb intézkedés alkalmazása érdekében történne [Be. 669. § (1)–(3) bek.].

I. A felülvizsgálat során irányadó jogerős ítéleti ténymegállapítás része a másodfokú bíróság által helyesbített vagy kiegészített tényállásrész is; ezért az azzal megállapított tények a felülvizsgálat során nem támadhatók [Be. 650. § (2) bek., 659. § (1) bek.]. 
II. Kábítószer-kereskedelem valósul meg akkor is, ha a terhelt nem közvetlenül fogyasztók, hanem további viszonteladók részére értékesít rendszeresen kábítószert [Btk. 176. § (1) bek.].

I. A perújítási indítványban megjelölt új bizonyíték önmagában a perújítás elrendelését nem eredményezheti, ehhez az is szükséges, hogy az új bizonyíték a perújítási cél elérését is valószínűsítse [Be. 637. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. 

Ha az ügyészség mértékes indítványa a Btk. 50. § (2) bekezdése szerinti pénzbüntetés kiszabására vonatkozó indítványt nem tartalmazza, akkor a beismerő nyilatkozat elfogadását követően az előkészítő ülésen kihirdetett ítéletben e jogszabályhely alapján pénzbüntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség [Be. 565. § (2) bek.]. 

A magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, a bűncselekmény elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. 
A magánindítvány joghatályos volta jogkérdés; a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó ténymegállapítások alapján levont jogi következtetés, amelyre nem vonatkozik a tényálláshoz kötöttség [Be. 561. § (3) bek. c) pont].

A tárgyalásról való jelenlét jogáról lemondó nyilatkozatot a vádlott a bíróság előtt szóban vagy a védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg. A jegyzőkönyvből vagy a bírósághoz címzett iratból azonban egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a vádlott e nyilatkozatát a Be 430. § (4)–(7) bekezdéseiben foglaltak ismeretében tette meg [Be. 430. § (2) és (3) bek.]. 

I. Nem sikkasztás, hanem csalás valósul meg, ha a sértett már eleve a terhelti megtévesztés hatására bízza dolgát az elkövetőre [Btk. 372. § (1) bek., 373. § (1) bek.]. 
II. A csalástól való önkéntes elállás nem valósul meg, ha a terhelt a megtévesztés eredményeképp rábízott dolgot – még annak a saját javára való értékesítését megelőzően – a sértett kitartó követelésének hatására visszaadja [Btk. 10. § (4) bek. a) pont]. 

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette esetén a Btk. 310. § (1) bekezdés a) pont első fordulata szerinti akadályozásnak erőszakkal (vagy fenyegetéssel) kell megtörténnie. Az akadályozásnak a hivatalos személy jogszerű eljárásában kell megtörténnie, és a jogszerű eljáráshoz hozzátartozik, hogy erről az állampolgárnak tudomást kell szereznie. Az eljárás jogszerű, ha a büntetendő cselekményt tanúsító személlyel szemben fellépő személy intézkedésre jogosult, s ezen jogosultságát a vele szemben álló számára felismerhetővé is teszi [Btk. 310. § (1) bek. a) pont].

A Btk. 299. § (1) bekezdése alapján befolyással üzérkedés esetén a befolyásolásra hivatkozásnak nem feltétlenül kifejezettnek, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie. A felülvizsgálati eljárásban a tévedésre mint büntethetőséget kizáró okra is csak akkor lehet hivatkozni, ha az irányadó tényállás tartalmaz olyan ténybeli körülményeket, amelyek alkalmat adhatnak ilyen jogkövetkeztetés levonására [Btk. 299. § (1) bek., 20. § (1) bek.].