Keresés

A jogerős ítélet rendelkező részének és az indokolás részét képező tényállásának a teljes ellentéte valósul meg, ha a járásbíróság ügydöntő határozata bűnösséget megállapító ítélet, azonban az írásba foglalt ítélet indokolásában szereplő történeti tényállás az egyik terhelt megnevezését, vádlotti minőségét, ekként cselekvőségének pontos, a büntetőjogi felelősségről való döntéshez szükséges leírását nem tartalmazza [Be. 608. § (1) bek. f) pont].

I. A büntetőjogi felelősség megállapítása csak és kizárólag a vád tárgyává tett lényeges (releváns) tények alapulvételével történhet, olyan bűncselekményre vonatkozó tényeket a bíróság nem állapíthat meg, amelyet a vád nem tartalmazott [Be. 6. § (3) bek.]. 

A zsarolás törvényi tényállása a fenyegetés fogalmát megszorítás nélkül tartalmazza. 
Egy adott fenyegetés értékelése mindig csak az ügy konkrét körülményeire – a fenyegető tartalomra, s annak a sértettet (személyét, helyzetét) érintő hatására – kiterjedő vizsgálat alapján lehetséges. 

I. Bűnsegédi magatartásnak értékelendő annak a cselekvősége, aki a tettest a bűncselekmény megvalósításában az elkövetés külső körülményeit, illetve a menekülés lehetőségét biztosítja, segíti és eshetőleges szándéka kiterjed arra, hogy a társa akár személy elleni erőszak árán is megszerzi a közösen kiválasztott sértett nyakláncát. 

I. Sem a közúti veszélyeztetés bűntette, sem annak kísérlete nem valósul meg, ha a terhelt közlekedési szabályszegései nem voltak alkalmasak mások testi épségének veszélyeztetésére [Btk. 234. § (1) bek.; KRESZ 3. § (1) bek. c) pont]. 
II. A járművezetéstől eltiltás a Btk. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján kiszabható nem a Btk. XXII. Fejezetében szabályozott bűncselekmény miatt is, ha a bűncselekmény elkövetési magatartása magában foglalja a közlekedési szabályok megszegését is [Btk. 55. § (1) bek. a) pont].

A társtettesség megállapításához szükséges szándékegységnek nem feltétele az előzetes megállapodás, szóbeli megegyezés. A tett közös végrehajtásában megmutatkozó egyetértés a cselekmény helyszínén, a véghezvitel során is létrejöhet. 
A közös elkövetés többféle együttes magatartást is jelenthet, ide tartozik az is, ha a társtettesek együtt, térben és időben lényegében egyszerre valósítják meg a törvényi tényállást [Btk. 164. § (1), (3) bek., 13. § (3) bek.].

A terhelti érdekek ellentétét csak érdemi vallomáseltérés, a védekezések irányának lényegi, az eljárás kimenetelét érdemben befolyásoló eltérése alapozhatja meg. Ha az érintett terheltek vallomásában ilyen jellegű érdekellentét nem jelenik meg, akkor nem kizárt, hogy a védelmüket ugyanaz a védő lássa el [2017. évi LXXVIII. törvény (Ügyvédi tv.) 1. § (4) bek.; Be. 40. § (2) bek., 43. § (2) bek.].

A védő nem a terhelt perbeli képviselője, hanem a büntetőeljárásban önálló jogosultságokkal és kötelezettségekkel részt vevő személy. Eljárási jogai így nem a terhelt képviseletében gyakorolt, átruházott jogosítványok. Erre tekintettel a perújítási indítványt előterjesztő terheltet kizárólagosan megillető jogorvoslati jog gyakorlásáról sem nyilatkozhat a saját nevében, még akkor sem, ha rögzíti, hogy a fellebbezést a terhelt utasítására jelenti be [Be. 645. § (2) bek.].

I. A fellebbezést elutasító végzés ellen bejelentett fellebbezések nyomán az azt elbíráló bíróságnak kizárólag a fellebbezést elutasító végzés tekintetében keletkezik felülbírálati jogköre; következésképp annak során az alaphatározat törvénynek való megfelelősége nem vizsgálható. 

A kirendelt védő részére a ráfordított szükséges idővel arányos felkészülési díjat kell megállapítani akkor is, ha a védő részvételével folytatandó eljárási cselekményre nem került sor. A fogvatartásban lévő terhelttel telekommunikációs eszközön folytatott megbeszélés címén további védői díjat kell megállapítani akkor is, ha a védő a büntetés-végrehajtási intézet igazolását a kapcsolattartásról csak a fellebbezésében csatolja [Be. 46. § (9) bek.; 32/2017. (XII. 27.) IM rend. 7. § (3), (5a) bek.].