Keresés

A magánindítvány léte nem a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatos, a bűncselekmény elemeit és minősítését megalapozó történeti tény, hanem a magánindítvány büntethetőségi akadály jellegének megfelelően az annak előterjesztésére jogosult akaratától függően bekövetkező eljárási tény. 
A magánindítvány joghatályos volta jogkérdés; a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó ténymegállapítások alapján levont jogi következtetés, amelyre nem vonatkozik a tényálláshoz kötöttség [Be. 561. § (3) bek. c) pont].

A tárgyalásról való jelenlét jogáról lemondó nyilatkozatot a vádlott a bíróság előtt szóban vagy a védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg. A jegyzőkönyvből vagy a bírósághoz címzett iratból azonban egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a vádlott e nyilatkozatát a Be 430. § (4)–(7) bekezdéseiben foglaltak ismeretében tette meg [Be. 430. § (2) és (3) bek.]. 

I. Nem sikkasztás, hanem csalás valósul meg, ha a sértett már eleve a terhelti megtévesztés hatására bízza dolgát az elkövetőre [Btk. 372. § (1) bek., 373. § (1) bek.]. 
II. A csalástól való önkéntes elállás nem valósul meg, ha a terhelt a megtévesztés eredményeképp rábízott dolgot – még annak a saját javára való értékesítését megelőzően – a sértett kitartó követelésének hatására visszaadja [Btk. 10. § (4) bek. a) pont]. 

A hivatalos személy elleni erőszak bűntette esetén a Btk. 310. § (1) bekezdés a) pont első fordulata szerinti akadályozásnak erőszakkal (vagy fenyegetéssel) kell megtörténnie. Az akadályozásnak a hivatalos személy jogszerű eljárásában kell megtörténnie, és a jogszerű eljáráshoz hozzátartozik, hogy erről az állampolgárnak tudomást kell szereznie. Az eljárás jogszerű, ha a büntetendő cselekményt tanúsító személlyel szemben fellépő személy intézkedésre jogosult, s ezen jogosultságát a vele szemben álló számára felismerhetővé is teszi [Btk. 310. § (1) bek. a) pont].

A Btk. 299. § (1) bekezdése alapján befolyással üzérkedés esetén a befolyásolásra hivatkozásnak nem feltétlenül kifejezettnek, de a körülményekből félreérthetetlennek kell lennie. A felülvizsgálati eljárásban a tévedésre mint büntethetőséget kizáró okra is csak akkor lehet hivatkozni, ha az irányadó tényállás tartalmaz olyan ténybeli körülményeket, amelyek alkalmat adhatnak ilyen jogkövetkeztetés levonására [Btk. 299. § (1) bek., 20. § (1) bek.].

I. A perújításra alkalmas új bizonyíték hiányában a perújítási cél valószínűsítésének vizsgálatára már nincs törvényes lehetőség [Be. 637. § (1) bek.]. 
II. A Be. 637. § (1) bekezdés d) vagy e) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a perújítás megengedhetősége tárgyában hozandó döntés során nem vizsgálható, hogy az indítványozó a hatóság tagja kötelezettségszegésének, illetve a hamis bizonyíték felhasználásának megállapítására alkalmas bizonyítékot ajánlott-e fel [Be. 637. § (1) bek. d), e) pont és (3) bek.].

A teljes megalapozatlanság megállapításának szempontjai (Be. 610. §).

I. Az ítélet elleni fellebbezés írásbeli indokolásának előterjesztésére nyitva álló törvényi határidő elmulasztása esetén a fellebbezés indokolását késedelmesen előterjesztő védővel szemben a rendbírság alkalmazása indokolt, mert e késedelem a fellebbviteli bíróság felkészülését megnehezíti [Be. 584. § (6) és (7) bek.]. 
II. A rendbírság elzárásra történő átváltoztathatóságára vonatkozó figyelmeztetést a rendbírságot kiszabó végzés rendelkező részében rögzíteni szükséges [Be. 128. § (3) bek. második mondat].

Ha a pótmagánvádló aláírása hiányzik a vádindítványról, az az eljárás akadálya, ezért a vádindítványt – minden további eljárási cselekmény nélkül – vissza kell utasítani, a pótmagánvádas eljárást nem lehet lefolytatni. 
Az aláírás pótlására a törvény kizárólag a vádindítvány visszautasítása esetén ad lehetőséget [Be. 794. § (2) bek.]. 

I. A magánindítvány joghatályosságát illető ítéleti megállapítás jogi következtetésként a jogi indokolás körébe tartozik, ebből következően nem a felülvizsgálat során támadhatatlan ítéleti tényállás része.