Keresés

A településképi véleményezési eljárásban kiadható vélemény olyan településkép-érvényesítési eszköz, amely a településkép védelme érdekében az önkormányzatokat az egyedi építésügyi engedélyezési eljárásokhoz kapcsolódóan megilleti. A vélemény beszerzése nem maradhat el abból az okból, hogy egy korábbi – más tervhez kapcsolódó – eljárásban a véleményt megadottnak kellett tekinteni [2017. évi I. törvény (Kp.) 43. §, 49. §; 2016. évi LXXXIV. törvény (Tkv.tv.) 9. §; 113/2021. (III. 10.) Korm. rend. (Korm.rendelet1.) 2. §].

Az előzetes vizsgálati engedélyezési eljárásban a vízügyi szakhatóságnak vizsgálnia kell, hogy a tervezett tevékenység a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol.
Más célú igénybevételnek minősül a strand megnevezésű és funkciójú ingatlanon tervezett vitorláskikötő létesítése [2017. évi I. törvény (Kp.) 37. § (1)–(2) bek., 85. § (1) bek.; 531/2017. (XII. 29.) Korm. rend. (Korm.rendelet), 314/2005. (XII. 25.) Korm. rend. (Rendelet) 3. §, 5. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A rendőri intézkedés elleni panaszt elutasító határozattal szemben előterjesztett kereset alapján indult közigazgatási perben a felperes elhalálozása esetén hozzátartozója jogosult a perbe jogutódként belépni, ezért az eljárás félbeszakadásának van helye [2016. évi CXXX. törvény (Pp.). 119. § (1) bek.].

A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás

A közvetett vámjogi képviselő a Vámtv. 84. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján elkövetett jogsértés esetén, mint nyilatkozattevő vámigazgatási bírság fizetésére köteles.
A Vámtv. 84. §-a és a Vámkódex 15. cikk (1)–(2) bekezdései szerint a vámigazgatási eljárásokban benyújtott információk pontossága, teljessége, hitelessége egyaránt elvárás, melynek megsértése szankcionálandó [2017. évi CLII. törvény (Vámtv.) 84. § (1) bek. a) pont, 84. § (2) bek. a) pont].

A jogállamiság, jogbiztonság, illetve a bizalomvédelem elvére hivatkozással egy adott adónemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vétele a bírósági ítélet meghozatalakor nem mellőzhető [1990. évi C. törvény (Htv.) 19. §; 2017. évi CL. törvény (Art.) 141. § (2) bek., (5) bek., 202. § (1) bek.; 2017. évi CLI. törvény (Air.) 8. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Amíg nem került sor a keresetlevél benyújtására, nem indulhat meg a közigazgatási per [2017. évi I. törvény (Kp.) 37. §, 39. §, 41. §, 48. §, 50. §, 81. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Ha a szabályozási szintek között az egymásnak való megfelelés csak részleges, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése kivételesen megállapítható [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 4. § (3a) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 22. § (1) bek. d) pont].

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

I. A visszaküldés a bíróság eljárásjogi cselekménye, amely a fellebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel megindított jogorvoslati eljárási szakaszt lezárja, és amely a felterjesztő bíróság számára kötelezést tartalmaz. Jogkövetkezménye, hogy a felterjesztő bíróságnak a kötelezésben kapott, jellemzően a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásra való alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos feladatot el kell végeznie és annak eredményeként újra kell döntenie arról, hogy a jogorvoslati kérelmet felterjeszti vagy más jogkövetkezményt alkalmaz.

Ha a védirat elsődlegesen a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor a bíróságnak az ügy érdemében hozott határozata indokolásában ki kell térnie arra, hogy az alperes által hivatkozott perakadály – a védiratban kifejtettek ellenében – miért nem áll fenn [2017. évi I. törvény (Kp.) 42. § (4) bek., 85. § (1) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az elidegenítési tilalom biztosítását szolgáló jognak az Inytv. vhr. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a feljegyzés alapjául szolgáló okiratból egyértelműen ki kell derülnie, ennek hiányában a kérelem elutasítása jogszerű [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:31. § (1) bek.; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. (Inytv. vhr.) 28. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás