Keresés

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező jogorvoslati kérelemben önmagában nem elegendő a jogsértőnek állított magatartás leírása, ahhoz a jogorvoslati kérelmet előterjesztő félnek a megsértett jogszabályhelyet is társítania kell. A kérelem tartalom szerinti elbírálásának kötelezettségére hivatkozással a közbeszerzési jogorvoslati kérelem tartalmi hiányosságait a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűen nem pótolhatja [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2. § (1), (3) bek., 3. § 16. pont, 105. § (2) bek. c) pont, 104. § (3) bek., 149. § (1) bek. d) pont; 2016. évi CL.

I. A hatósági ellenőrzés lefolytatására az Étv. 46. § (4) bekezdésében és a 48/A. § (5) bekezdésében előírt 60 napos határidő akkor megtartott, ha az építésfelügyeleti hatóság annak lezárásaként, amennyiben szabálytalanságot tár fel, haladéktalanul intézkedik az eljárás megindítása iránt.
II. Bontást elrendelő határozat csak építésrendészeti eljárásban hozható. 

Amennyiben a bíróság által megállapított egészségi állapot az alperes határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése az alperes feladata [2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2. § (1) bek., 3. § (1) bek.; 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet (NEFMI rendelet) 3. § (1)–(2) bek. b) pont; 2017. évi I.

Az építményadó alanyának, tárgyának és mértékének megállapítása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet előírásai alapján történik. Az adó megfizetésére a tulajdonos a tulajdoni hányada és nem a használati megállapodásban foglaltak alapján köteles [1990. évi C. törvény (Htv.) 11. § (1) bek., 12. § (1)–(2) bek., 14. § (1)–(2) bek., 52. § 45., 47., 48. pont].

Az integrált lakókörnyezetbe költözés a szegregáció megszüntetése, a telep felújított lakásaiba költözés a szegregáció csökkentése. Roma nemzetiségű szegregátumának, a lakótelepnek a felszámolása részben integrált lakókörnyezetbe költözés, részben a telep felújított lakásaiba költözés révén valósult meg, ezáltal a szegregáció részben megszűnt, részben pedig mérséklődött, így a szegregáció felszámolásának ezen elemeit jogellenes elkülönítésnek nem lehet minősíteni [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. § (3) bek., 8. § e), p), q) pont, 10. § (2) bek., 26. § (3) bek., 27.

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni [1990. évi C. törvény (Itv.) 3. § (3) bek. a) pont, 2. § (2), (4) bek.; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bek., 41/B. § (1) bek.; 2017. évi CL. törvény (Art.); 2017. évi CLI. törvény (Air.) 4. §, 5. §, 46. §, 58. §].

I. Az önkormányzati normakontroll eljárásban – a normakontroll sajátosságára tekintettel – nem érvényesül a bírói indítvány előterjesztésére nyitva álló, a jogsértés észlelésétől számított Kp. 39. § (1) bekezdésében írt harminc napos határidő. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Köf.5.013/2020/4. számú határozatában foglalt jogértelmezést nem tartja fenn. 

I. A csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek vizsgálata körében a bíróságnak elsődlegesen nem azt kell vizsgálnia, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján támadja, hanem azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének melyik részét támadja. 

A keresetlevélben megjelölt jogsérelem köti a keresetet elbíráló bíróságot, mivel a közigazgatási per célja nem a hatósági ügy ismételt elbírálása, hanem a közigazgatási cselekmény jogszerűségének megítélése, mégpedig szorosan abból az okból, amelyet a fél meghatároz vagy a törvény szerint hivatalból vizsgálandó körülmény miatt [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (1) bek., 2. § (4) bek., 37. § (1) bek.s, 78. § (4) bek.; 2020. évi LXXI. törvény (Foktftv.) 5. §, 6/A. §, 14. §].

Ha a felperes akként nyilatkozik, hogy a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény nem tesz eleget a kereseti kérelemben foglaltaknak, a bíróságnak kell megvizsgálnia a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy helye van-e az eljárás megszüntetésének. 
Ha a felperes a jogsérelem orvoslására hozott határozat ellen megállapítási keresetet is előterjeszt, és a bíróság a pert megszünteti, akkor a megállapítási keresetet el kell különíteni és külön perben kell elbírálni [2017. évi I. törvény (Kp.) 83. § (5)–(6) bek., 81. § (1) bek. g) pont].