Keresés

Az egyszerűsített perben alaptalan az anyagi pervezetés hiányosságára való felperesi hivatkozás, ha az új eljárást elrendelő korábbi bírói ítélet meghatározta a megismételt eljárásra nézve a bizonyítás irányát [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 47. § (1) bek. b) pont; 2017. évi I. törvény (Kp.) 43. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1), (2), (4) bek.].

A Fétv. 20/F. alcíme szerinti törölt haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő visszajegyezhetőségének vizsgálatára irányuló eljárás iránti kérelem előterjesztésének törvényi határideje anyagi jogi határidő. 
Nem elegendő az, hogy a kérelmező a kérelmét a határidőn belül postára adta, annak a törvényi határidőig meg is kellett érkeznie a címzetthez [2013. évi CXXII. törvény (Fétv.) 108/B. § (1) bek., 108/D. § (4) bek.].

Az Euratom rendelet 3. cikke alapján alkalmazandó 6. cikk (1) bekezdése szerint, amennyiben a felperessel szemben büntetőeljárás volt folyamatban, melynek időtartamára az elsőfokú hatóság a végrehajtást felfüggesztette, ez az intézkedés az elévülést megszakítja, a megszakadást kiváltó cselekményt követően az elévülés újra kezdődik, jogvesztő határidő hiányában függetlenül a többéves támogatási program végleges lezárulásának időpontjától [2988/1995. Ek. (Euratom rendelet) 3. Cikk (1) bek., 6. Cikk (1) bek.; 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet (Jogcímrendelet) 4. § (4) bek.

Az elsőfokú bíróság azzal az álláspontjával szemben, amely szerint biztosítja az adósemlegességet az a módszer, hogy az azonos termékek azonos VTSZ alá, az azonos VTSZ besorolású termékek pedig azonos áfakulcs alá kerülnek, az ügyben eldöntendő kérdés az, hogy a felperes által hivatkozott termékek átlagos fogyasztó szempontjából hasonló termékeknek minősülnek-e és így az eltérő héakulcs alá besorolásuk a nemzeti jogban ellentétes-e a héa-semlegesség elvével [Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 82. § (1), (3) bek., 3/A. melléklet I. rész l.

Az Itv. 19. § (1) bekezdés második mondata akként értelmezendő, hogy az abban szereplő ingatlan-résztulajdon szerzésére előírt sávos illetékkulcs és illetékmaximum arányosítására vonatkozó szabály nem alkalmazható a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetére [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 19. § (1) és (5) bek.].

I. Amennyiben a hatóság határozatának rendelkező része az építésügyi és építésfelügyeleti jogkört egyaránt tartalmazza, de az indokolásból egyértelműen megállapítható, hogy a hatóság a döntését építésfelügyeleti jogkörében, arra hatáskörrel rendelkező hatóságként hozta meg, a hatáskör hiánya miatt semmisségi ok nem áll fenn. 

Lényeges eljárási szabályt sért a bíróság, ha a kereseten túlterjeszkedik [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (2) bek.].

Az Fkr. 15/A. § (6) bekezdéséből és a 21. § (1) bekezdés j) pont ja) alpontjából következően azon szakképesítések után jár felvételi többletpont, amelyek szerepelnek a miniszteri közleményben és nem számítottak utánuk érettségi pontot [423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (Fkr.) 15/A. § (6) bek., 21. § (1) bek. j) pont; 1993. évi LXXVI. törvény (Szakképzési tv.) 12. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (3), (6) bek.; 2011. évi CCIV. törvény (2011-es Szakképzési tv.) 41/H. § (1a) bek.].

A közigazgatási perben a felperes nem hivatkozhat olyan általa ismert tényre, körülményre, amelyre a megelőző alperesi eljárás során önhibájából nem hivatkozott [2017. évi I. törvény (Kp.) 16. §, 17. §, 78. § (4) bek., 116. §].

I. Közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához a Földforgalmi tv. 13. § (5) és (6) bekezdésében rögzített nyilatkozatok megtétele szükséges az abban foglalt feltételek fennállta esetén.