Keresés

A birtokvédelmi igény érvényesítése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. § (1), (4) bek., 4. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:5. §, 5:7. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (3) bek. a) pont, 25. § (4) bek., 29. § (3) bek.].

I. A közérdekű bejelentés alapján hivatalból megindított eljárásban az alperes nincs kötve a közérdekű bejelentésben foglaltakhoz. Ilyen esetben az alperes határozatát nem kizárólag a közérdekű bejelentésben foglaltakra alapíthatja, hanem a hivatalból megállapított tényállásra. 

Az ügyazonosság kérdésének értelmezése különös tekintettel akkor, ha a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme kapcsán (akár százas nagyságrendben) valamennyi olyan ügyre hivatkozik, amelyben e kérdéskörről bármit is rögzített a Kúria [2017.évi I. törvény (Kp.) 118. § (1)–(2) bek.].

I. A bíróságok a Kp. 20. § (4) bekezdésében meghatározott feladatukat az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségük teljesítése körében különösen akként teljesítik, hogy a jövő nemzedékek érdekeit közvetlenül érintő eljárásban az alapvető jogok biztosát hivatalból értesítik a perbelépés lehetőségéről. 

A Földforgalmi törvény 21. § (5) bekezdésében kötelezően előírt, a Pp. 325. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott teljes bizonyító erejű magánokirat alakisági feltételei közül a név és lakcím olvashatóságának megítélése – annak kétségessége esetén – az elfogadó jognyilatkozat valamennyi és eredeti példánya jogalkalmazó általi vizsgálatát indokolja. 

Az Art. XXV. fejezetében szabályozott fizetési kedvezményekhez kapcsolódó fellebbezés esetén az adóhatóság nem fizetési kötelezettséget állapít meg, hanem az egyébként előírt fizetési kötelezettségtől való eltérés engedélyezéséről határoz, ezért a fellebbezési illetéket az Itv. 29. § (2) bekezdés második fordulata alapján kell megállapítani [1990. évi XCIII. törvény (Itv.); 2017. évi CL. törvény (Art.) 198. §, 201.§].

A helyi védelem alá helyezés településképi tárgykörben lefolytatott önkormányzati rendeletalkotási eljárás, amelynek célja az építészeti érték védelmének biztosítása, míg a településképi véleményezési eljárás a településkép védelmét szolgálja [314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Korm.rend.) 23/B. § (1) bek.].

A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a pert a jogszabályban erre feljogosított személy indította-e. Perindítási jogosultság hiánya esetén a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítania [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bek. c) pont; 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19. § (1) bek.].

A közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára, a keresetet nem lehet a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének kérelmezésére szűkíteni. A felülvizsgálat kereteit a felperes által a keresetében megjelölt jogsérelem jelöli ki [2017. évi I. törvény (Kp.) 43. § (1) bek., 37. § (3) bek.].

I. Ha az elsőfokú bíróság észleli, hogy a közigazgatási szerv a közigazgatási tevékenységet téves formában valósította meg, akkor a téves döntési forma tényét végzésben meg kell állapítania, majd e végzés jogerőre emelkedését követően szükség szerint intézkedni kell a döntés tartalmához igazodó tanácsösszetétel és a megfelelő pertípusra áttérés iránt.