Amennyiben a kereset nem tisztázott, a bíróság köteles az anyagi pervezetés eszközeivel azt tisztázni [2017. évi I. törvény (Kp.) 71. § (3) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1) bek., 77. § (5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az Engedményező bank és az engedményes (a továbbiakban: Engedményes 2017. április 21. napján engedményezési szerződést kötöttek egymással – többek között – a felperes mint adós tulajdonát képező perbeli ingatlan vonatkozásában, majd 2017. április 24. napján közösen a szerződés alapján keretbiztosítéki jelzálogjog jogosult-változás átvezetése iránti kérelmet nyújtottak be. Az alperes a kérelmet az azt a rangsorban megelőző beadványok elintézéséig függőben tartotta és a széljegy fenntartása mellett nyilvántartásba helyezte (88137/1/2017.04.24).
[2] Az Engedményes jogi képviselője - folyamatban lévő polgári perekre tekintettel - 2020. január 17-én az eljárás felfüggesztését, majd a felperes 2020. július 6-án benyújtott beadványában a felfüggesztés iránti kérelem széljegyről való levételét kérte.
[3] Az alperes a 2023. augusztus 7. napján kelt 198629/1/2022. számú határozatával a perbeli ingatlanra az Engedményező bank javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjogát törölte, és az Engedményes javára 6 000 000 EUR és járulékai erejéig a jelzálogjogot bejegyezte a III/2. alatti bejegyzés rangsorában.
[4] Az alperes a felperes 2023. szeptember 21-én kelt keresetlevele alapján megindult peres eljárás alatt a 2023. október 4. napján kelt 160519/2/2023. számú végzésével a 198629/1/2022. számú határozatát visszavonta, és a keretbiztosítéki jelzálogjog jogosult-változás átvezetése iránti kérelem elbírálása tárgyában új eljárást indított arra figyelemmel, hogy az eljárás felfüggesztéséről még nem döntött, majd az ugyanezen a napon meghozott 160519/3/2023. számú határozatával az Engedményes eljárás felfüggesztése iránti kérelmét visszautasította, és az Engedményező bank és az Engedményes által benyújtott keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultjának változása tárgyában az átvezetés iránti kérelemnek helyt adott a III/2. alatti bejegyzés ranghelyén.
[5] Határozatát a per szempontjából releváns részében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 44. § (1) bekezdésére, 47. § (1)–(2) bekezdésére, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontjára alapította.
[6] Indokolása szerint az Engedményes eljárás felfüggesztése iránti kérelmében megjelölt perek nem a változás bejegyzés iránti kérelemhez csatolt okirat felei között és nem az okirattal kapcsolatban zajlanak, tárgyuk sem tartozik az Inytv. 47. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott esetek közé, ezért az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése e rendelkezések alapján nem lehetséges, a kérelem Ákr. 46. § (1) bekezdés b) pontja [helyesen: a) pontja] szerinti visszautasításának volt helye. Egyúttal a keretbiztosítéki jelzálog jogosultjának személyében történt változásról szóló kérelem, a nyilatkozat és az okirat alapján a bejegyzésről döntött.
[7] A felperes 2023. október 16-i keltezéssel a 198629/1/2022. számú határozattal szemben kijavítási kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az átvezetés nem felel meg az alapjául szolgáló okirat tartalmának, ugyanis a szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog nem terjed ki a tőkeösszeg járulékaira. Az alperes a 2023. október 26-án meghozott 170060/1/2023. számú határozatával – nem a kérelemnek megfelelő, és az időközben visszavont 198629/3/2022. számú, hanem az azt követően hozott 160519/3/2023. számú – határozatát helyesbítette, a járulékai erejéig kitételt törölte, utalva arra, hogy a hiba a kérelemben megjelölt határozatot követő bejegyzések során is fennmaradt.
A kereseti kérelem, az alperes védekezése
[8] A per a felperes 198629/1/2022. számú határozattal szemben 2013. szeptember 21-én kelt előterjesztett keresetlevelével indult meg, és miután az alperes ezen határozatát visszavonta, majd új határozatokat hozott, a felperes a 160519/2/2023. és 160519/3/2023. számú döntések ellen is keresetlevelet terjesztett elő 2023. november 8-án keltezetten, majd a bejegyző határozat helyesbítését követően a felperes az elsőfokú bíróság felhívására nyilatkozott, hogy az alperes 170060/1/2023. számú határozata nem tesz eleget a 2023. szeptember 21-i keresetlevelében foglaltaknak, a keresetét e határozatra is kiterjesztette a 2023. december 21-én kelt 11. sorszámú beadványában.
[9] Kérte az alperes 198629/1/2022. számú határozatának, a 160519/2/2023. számú végzés új eljárást megindító részének, a 160519/3/2023. számú határozat egészének, valamint az 170060/1/2023. számú határozatának a közlésre visszamenő hatályú megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését.
[10] Előadta, hogy a támadott határozatok sértik a rangsor elvét [Inytv. 7. § (1) bekezdését, 44. §-át, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:180. § (4) bekezdését], mivel ezen határozatok és az ezekkel elintézett kérelem a rangsorban követő széljegyek elbírálása után kerültek meghozatalra. A per tárgyát képező határozatokkal elintézett kérelem iktatószáma rangsorban megelőzte a gazdasági társaság1 2019. július 12-i jelzálogjog bejegyzési kérelmét (széljegy: 130357/2019.07.12.; elintézve: 2023. augusztus 8.), a Törvényszék perindítás tényének feljegyzése iránti megkeresését (széljegy: 181990/2019.11.13., elintézve: 2023. augusztus 8.), valamint a gazdasági társaság2 2020. január 13-i tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét (széljegy:35917/2020.01.13.; elintézve: 2023. március 8.). Az alperes akkor járt volna el a rangsor elvének tiszteletben tartásával, ha a 198619/1/2022. számú határozatának visszavonását követően, az új eljárás megindítása és az új határozat meghozatala előtt visszavonja a rangsorban azt követő kérelmek tárgyában hozott határozatait, és ezt követően a perben támadott határozatok meghozatala után intézi el a rangsorban hátrébb álló kérelmeket. A rangsor elve szorosan összefügg a bejegyzéseknek a kérelem benyújtására való visszaható hatályával [Ptk. 5:178. § (4) bekezdés]. Az alperes a rangsor elvének megsértésével olyan helyzetet teremtett, mintha a jelzálogjog és a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmek beérkezésekor a keretbiztosítéki jelzálogjog jogosultjának átvezetése iránti kérelem még be sem érkezett volna. Ez az eljárás sérti az ingatlan-nyilvántartás Ptk. 5:171. §-a szerinti közhitelességét is.
[11] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a 160519/3/2023. számú határozat vonatkozásában nem állapítható meg rangsortörés az ingatlanügyi hatóság részéről. A felperes állításával ellentétben a 88137/2017 iktatószámon széljegyzett kérelem nem 2023. október 4-én, hanem 2023. augusztus 7-én került elintézésre a 198629/1/2023. számú határozattal, azaz egy nappal korábban, mint a 130357/2019, 181990/2019 és 35917/2020 iktatószámon széljegyzett beadványok. Téves és jogszabályokkal nem alátámasztott a felperes álláspontja, hogy valamennyi, a perbeli kérelmet követő rangsorban álló kérelem elbírálásáról szóló határozatot vissza kellett volna vonnia. Az Inytv. 60. § (2) bekezdéséből nem következik, hogy minden esetben vissza kellene állítani az eredeti tulajdoni lap-állapotot. A jogszabályhely valódi értelme az, hogy ha a közigazgatási per során olyan határozat születik, amelynek eredményeképpen olyan tulajdonilap-állapot alakul ki, amely ismeretében a rangsorban következő beadványok elbírálása más eredménnyel zárulna, akkor kell ezeket a rangsorban következő beadványokat a megváltozott ingatan-nyilvántartási állapotra tekintettel ismételten elbírálni. Jelen esetben nem volt megváltozott tulajdoni lap-állapot, ami indokolta volna a soron következő beadványok ismételt elbírálását. A tulajdoni lap III/13. sorszáma alá bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog ranghelye 2017. április 24. napja, azaz az erre irányuló kérelem benyújtásának napja, az Inytv. 7. § (1) bekezdésének megfelelően.
A jogerős ítélet
[12] Az elsőfokú bíróság a 2024. január 31. napján kelt és 2024. március 5. napján jogerőre emelkedett 15. sorszámú végzésével – abban a részében, mely szerint az eljárás felfüggesztéséről való döntéshozatal az érdemi határozat meghozatalát megelőzi – az eljárást megszüntette arra figyelemmel, hogy az alperes a 160519/3/2023. számú határozatával eleget tett azon kereseti kérelemnek, hogy a felfüggesztés iránti kérelemről az érdemi döntéshozatalt megelőzően kell határozni.
[13] Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét a 2024. május 21-én meghozott jogerős ítéletével elutasította. Ítéleti indokolása szerint a keretbiztosítéki jelzálogjog jogosult-változás átvezetése iránti kérelem elintézésekor a földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően kellett eljárnia. Az ingatlan-nyilvántartás alapintézménye a rangsortartás szerinti eljárás elve, amelyet az Inytv. 7. § (1) bekezdése és 44. § (1) bekezdése rögzít. Az alperes akkor sértette volna meg a rangsor elvét, ha a később érkezett beadványt hamarabb intézi el, mint azt, amelyik korábban érkezett, anélkül, hogy az érintettek ehhez hozzájárultak volna. Az Inytv. 43. §-a értelmében a közbenső intézkedések - így különösen a hiánypótlási felhívás, a meghallgatás, az ügyész értesítése közérdekű jogorvoslat iránt, továbbá a jogorvoslatok és a függő hatályú bejegyzések - a rangsort nem érintik. Az alperes a felperes keresetére reagálva és eljárva intézkedett, hozott döntést az eljárás felfüggesztése iránti kérelemről, orvosolta a keresetben kifogásolt jogsértést, mely nem jelentett rangsorcserét, nem változtatta meg a beadványok rangsorát. Az Inytv. 54. § (4) bekezdése pedig kifejezetten akként rendelkezik, hogy a határozat kiegészítéséről, továbbá a bejegyzéssel, feljegyzéssel, adatok átvezetésével kapcsolatos döntés saját hatáskörben történő kijavításáról, módosításáról, visszavonásáról az ingatlanügyi hatóság az eredeti kérelem rangsorában újabb döntést hoz, egyidejűleg a bejegyzést helyesbíti, törli, illetve a hiányzó bejegyzést pótolja. Az alperes ennek megfelelően, az eredeti kérelem rangsorában hozta meg újabb döntését, ami tehát rangsorcserének nem minősülhet, így alperes nem sérthette meg eljárása során a felperes által hivatkozott Ptk. 5:180. § (4) bekezdésében foglaltakat sem.
[14] Összefoglaló megállapítása szerint a rangsor elve azért nem sérült, mert az alperes 2023. augusztus 7-én meghozta a döntést a keretbiztosítéki jelzálog átvezetéséről, amely megelőzte az ezt követő széljegyeken szereplő kérelmek elintézését. A kérelem elintézése tehát nem a 2023. október 4. napján kelt határozathoz kapcsolódik, mivel az a 2023. augusztus 7-én kelt érdemi döntés folyományaként keletkezett. A felperes sem tudta alátámasztani azt a keresetében, hogy milyen konkrét jogszabályi alapon dönthetett volna ezt követően alperes akként, hogy visszavonja a később következő kérelmek alapján hozott döntéseit.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[15] A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes 198629/1/2022., 160519/2/2023., 160519/3/2023. és 170060/1/2023. számú döntéseinek megsemmisítését, az alperes új eljárásra történő kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte.
[16] Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Inytv. 7. § (1) bekezdését, 5. § (1) bekezdését, 44. § (1) és (2) bekezdését, 47/A. § (1) bekezdés a) pontját, valamint a Ptk. 5:169. §-át, 5:171. §-át és 5:180. § (4) bekezdését sérti, ellentétes a Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.37.621/2009/3. és Kfv.IV.37.122/2007/7. határozatában foglalt jogértelmezéssel.
[17] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a rangsor elvét, nyilvánvalóan és súlyosan félreértelmezte az „elintézés” fogalmát. Elintézés alatt a jogerős befejezést kell érteni, vagyis az adott rangsor szerinti beadvány akkor tekinthető véglegesen elintézettnek, ha azt jogorvoslattal tovább nem támadják. Ha az adott rangsor szerinti eljárás véglegesen befejeződött, akkor lehet megkezdeni a rangsorban következő ingatlan-nyilvántartási eljárást. A perbeli ügyben azonban nem ez történt. A perbeli, keretbiztosítéki jelzálogjog átjegyzése iránti kérelem a mai napig nem került véglegesen elintézésre, hiszen az e tárgyban hozott első határozat ellen a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, melynek alapján az alperes azt visszavonta; a jelen per tárgyát képező határozatok ellen pedig szintén keresetet terjesztett elő. Az alperes a jelen perbeli határozatait a később érkezett határozatok változatlanul hagyása mellett, azok elintézését követően hozta meg, megsértve ezzel a rangsor elvét.
[18] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az Inytv. 43. §-át is, ugyanis az Inytv. 1. § (1a) bekezdése szerint a törvény alkalmazása során a Ptk. Ötödik Könyvének Negyedik Részében meghatározott ingatlan-nyilvántartási rendelkezések, valamint az Ákr. rendelkezései szerint – az Inytv.-ben meghatározott eljárási szabályok figyelembevételével – kell eljárni. Az Ákr. IX. „Jogorvoslat” fejezetébe tartozó 120. § alapján jogorvoslat a döntés visszavonása vagy módosítása. Jelen perbeli ügyben tehát nem minősül jogorvoslatnak a 198629/1/2022. számú határozat visszavonását követő új eljárás indítása (160519/2/2023. számú végzés) és az eljárás felfüggesztése iránti kérelem visszautasítása (elutasítása) és a keretbiztosítéki jelzálogjog új határozatban történő átjegyzése (160519/3/2023. számú határozat). Az új eljárás indítása, a felfüggesztési kérelem elbírálása és új határozat hozatala nem tartoznak sem az Ákr. IX. fejezete, sem az Inytv. V. fejezete szerinti jogorvoslatok körébe, így nem tartoznak az Inytv. 43. § hatálya alá sem, ennek megfelelően a rangsor elvének a felülvizsgálni kért döntések esetében is érvényesülnie kell, ezen döntések a rangsort érintik. Abban a nem várt esetben, ha az annak felülvizsgálatára előterjesztett kereset nem vezet eredményre, kifejtette, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog átvezetése iránti kérelem elintézése nem a visszavont határozattal, hanem az alperes új eljárás során meghozott, 160519/3/2023. számú határozatával, 2023. október 4-én történhetett meg. Ennek megfelelően a 2017. április 24. napján érkeztetett keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem legkorábban 2023. október 4. napján kerülhetett elintézésre. Ez az értelmezés van összhangban a Kfv.IV.37.122/2007/7. számú eseti döntéssel. A rangsor elvének az felelt volna meg, ha annak okán, hogy az alperes nem bírálta el az Engedményes eljárás felfüggesztése iránt kérelmét, nemcsak a 198629/1/2022. számú, hanem – ugyanazon jogi indokkal, az Ákr. 115. § (1) bekezdése alapján – valamennyi, azt követően előterjesztett kérelem tárgyában hozott döntését is visszavonja.
[19] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság az Inytv. 44. § (1) és (2) bekezdését és 47/A. § (1) bekezdés a) pontját is tévesen alkalmazta. Utalt arra, hogy az Inytv. 47/A. §-át hatályba léptető 2005. évi CXXII. tv. 26. §-ának indokolása szerint: „A korábban rendeleti szinten szabályozott függőben tartásra vonatkozó rendelkezéseket a módosítás törvényi szintre emeli. Erre a Ket. ügyintézési határidők számítására vonatkozó rendelkezései, valamint a rangsor elvének maradéktalan érvényre juttatása miatt van szükség.” Tekintettel itt is arra, hogy az elsőfokú bíróság a beadványok „elintézésének” fogalmát nem megfelelően értelmezte, ezáltal megsértette az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés a) pontját is, hiszen alperes nem tartotta függőben a 130357/2019.07.12., 181990/ 2019.11.13. és 35917/ 2020.01.13. számon iktatott beadványokat a 88137/2017.04.24. számon iktatott beadvány elintézéséig.
[20] Előadta továbbá, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 5:169. §-át és 5:180. § (4) bekezdését is, mert elfogadta a kérelmeknek alperes által azok ingatlan-nyilvántartási sorrendjétől eltérően történő elintézését a rangsor megváltoztatására irányuló érdekelti hozzájárulás nélkül. Emellett a forgalom biztonsága [Ptk. 5:178. § (4) bekezdés], az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége [Ptk. 5:171. § (2) bekezdés, Kfv.IV.37.122/2007/7.] és tájékoztató funkciója is súlyosan sérült, mert határozataival olyan – súlyosan jogsértő – helyzetet teremtett, mintha a jelzálogjog, illetve a tulajdonjog bejegyzési kérelmek beérkezésekor a perbeli határozatokkal elintézett keretbiztosítéki jelzálogjog átjegyzési kérelem még be sem érkezett volna az ingatlan-nyilvántartásba, illetve a tulajdoni lapon meg sem jelent volna. Az alperes eljárásából – és az elsőfokú bíróság álláspontjából – az is következne, hogy a széljegyek sorrendjének és tartalmának nem lenne jelentősége. Ez az Inytv. 5. §-ának sérelmét is okozza.
[21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[22] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet az elsőfokú bírósági eljárás szabályainak súlyos megsértése miatt az érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
[23] A Kúria a jogerős ítéletet - a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül - csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül [a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése], az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. § (5) bekezdése]. Ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásának feltétele, hogy a jogerős bírósági eljárás és döntés megfeleljen az eljárásjog által támasztott alapvető követelményeknek. A Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 110. § (1) bekezdés c) pontja szerint a Kúria a jogerős ítéletet – a felülvizsgálati, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, illetve az ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
[24] A felülvizsgálati eljárásban új jogsértés megjelölésének nincs helye, a Kúria az elsőfokú bíróság által elbírált jogsértések kapcsán hozott döntés jogszerűségét vizsgálja, a keresetben nem kifogásolt jogsértésen túlmenően újabb jogsértések a felülvizsgálati kérelemben nem jelölhetők meg, kivéve amelyek az elsőfokú bíróság eljárásjogi jogsértéséhez kapcsolódnak. Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az Inytv. 47/A. § (1) bekezdés a) pontja megsértésére vonatkozó felülvizsgálati kérelem nem vizsgálható érdemben, e jogsértés nem volt a kereset része, arról nem foglalható állás.
[25] A Kúria rámutat, hogy a kereset érdemi elbírálásának alapvető feltétele, hogy az elsőfokú bíróság tisztázza a kereset tartalmát, különösen, ha a felperes abban négy, különböző, egymást követő időpontban hozott közigazgatási határozatot támad.
[26] Az alperes a felperes első, 2023. szeptember 21-i keresetlevelére tekintettel a 2023. október 4. napján kelt 160519/2/2023. számú végzésével a 198629/1/2022. számú határozatát visszavonta, jogilag tehát az nem létezik. Az elsőfokú bíróság az eljárást csupán a kereset azon hivatkozása tárgyában szüntette meg, amely szerint az eljárás felfüggesztéséről való döntéshozatalnak az érdemi határozat meghozatalát meg kell előznie (15. számú végzés). Az elsőfokú bíróság ennek ellenére nem tisztázta, hogy a felperes – a megváltozott jogi helyzetre tekintettel – milyen jogsérelmet állít a visszavont határozattal kapcsolatban, a jogerős ítélet indokai azonban e visszavont határozattal nem hozhatók összefüggésbe.
[27] Emellett a felperes a 198629/1/2022. számú határozatot visszavonó 160519/2/2023. számú végzés tartalmát csak részben támadta, magát a határozat visszavonásáról szóló rendelkezést nem. Ez a tény egyrészt nem tűnik ki a jogerős ítéletből, másrészt pedig az elsőfokú bíróság e végzéssel kapcsolatos ítéleti érvelést nem adott, a jogerős ítélet indokolása pedig nem hozható összefüggésbe a visszavonó végzés keresettel támadott rendelkezésének (a határozat visszavonására tekintettel új eljárás elrendelése) tartalmával. Ehhez hasonlóan az elsőfokú bíróság nem tisztázta, hogy az 170060/1/2023. helyesbítő határozattal kapcsolatban pontosan mi a felperes által állított jogsérelem, és a jogerős ítélet indokolása sem hozható összefüggésbe annak tartalmával.
[28] A Kp. 71. § (3) bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 237. § (1) bekezdése szerint „Ha a fél perfelvételi nyilatkozata – e § alkalmazásában ideértve a keresetlevélben feltüntetett nyilatkozatokat is – hiányos, nem kellően részletezett vagy ellentmondó, a bíróság közrehat abban, hogy a fél a perfelvételi nyilatkozatát teljeskörűen előadja, illetve annak hibáit kijavítsa.” Ezen rendelkezésnek a Kp. 77. § (5) bekezdése értelmében a tárgyaláson kívül intézendő ügyekben is érvényesülniük kell.
[29] A kereset pontos tartalmának tisztázása, majd az egyes közigazgatási döntésekkel kapcsolatos jogerős döntés előfeltétele a rendkívüli perorvoslati eljárásban hozandó érdemi döntésnek. Ezek hiányában a jogerős ítélet olyan formai hiányosságban szenved, amely a felülvizsgálati érdemi döntés meghozatalát kizárja, és a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 110. § (1) bekezdés c) pontja megfelelő alkalmazásával a jogerős ítélet – felülvizsgálati kérelem korlátaira tekintettel nélküli – hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő kötelezését eredményezte.
[30] Az elsőfokú bíróság az új eljárásban köteles tisztázni, hogy a keresettel támadott közigazgatási döntések, illetve a megjelölt részük vonatkozásában a felperes milyen jogsérelmet állít. A kereset pontos tartalmának tisztázáshoz köteles az anyagi pervezetés eszközeit alkalmazni.
[31] Ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy a keresetről döntést hozzon. Figyelemmel kell lennie arra, hogy az eredeti keresettel támadott határozatát az alperes visszavonta, tehát az jogilag nem létezik. A döntését a felperes által az egyes közigazgatási döntések tartalmához, illetve az azokkal kapcsolatban állított jogsérelemhez igazodva köteles megindokolni.
[32] Mindemellett a Kúria megjegyzi, hogy az Engedményes a 2024. április 23. napján érkezett 20. sorszámú beadványában a Kp. 20. § (1) bekezdésére hivatkozással előadta, hogy jogát vagy jogos érdekét a perben vitatott közigazgatási tevékenység [160519/2/2023. számú végzés, 160519/3/2023. számú határozat] közvetlenül érinti, a perben hozandó ítélet közvetlenül érintheti, és kérte, hogy a peres eljárásba érdekeltként beléphessen. Emellett az Engedményes ezen beadványában előadta, hogy a 198629/1/2022. számú határozattal szemben indított perről sem volt tudomása, az alperes és a bíróság annak megindításáról nem értesítette, így kérelme e körre is kiterjed. Az elsőfokú bíróság ezen kérelemre a 2024. április 30.-án kelt 21. sorszámú végzésben tájékoztatta az Engedményest, hogy a 2024. január 10. keltezésű, 12. sorszámú végzésével már felhívta az érdekeltként történő perbelépés lehetőségére, amelyet részére elektronikus úton megküldött, mellékelte a letöltési igazolást. A jogerős ítélet meghozatalát (2024. május 21.) követően azonban az Engedményes tájékoztatta az elsőfokú bíróságot a 2024. május 24-i beadványában, hogy nem az ő, hanem egy hasonló elnevezésű gazdasági társaság elektronikus elérhetőségére került az értesítés kiküldésre. Figyelemmel arra, hogy ezen tény nem tisztázott, a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság az Engedményes kérelme tárgyában is köteles megalapozott tények alapján és az eljárásjogi szabályok, különösen a Kp. 20. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembevételével eljárni.
[33] Kiemeli a Kúria, hogy több keresetlevél egy perben egyesítést követően tárgyalható egy perszámon, ennek megtörténte a jelen ügyben elmulasztásra került.
[34] Végül a Kúria a per fő kérdésével kapcsolatban rámutat, hogy a Ptk. 5:180. §-a, valamint az Inytv. 7. §-a és 44. §-a értelmében egy kérelem ranghelye, illetve a kérelmek rangsora ingatlan-nyilvántartási eljárási szabály is, amely megsértése eljárásjogi jogszabálysértést jelent. A kérelem, illetve a bejegyzés ranghelye határozza meg azok rangsorát, azaz egyrészt a kérelmek elbírálásának, másrészt pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok anyagi jogi értelemben vett hatályosulásának, érvényesíthetőségének sorrendjét [Ptk. 5:169. §]. Ha a bejegyzésen további bejegyzések alapulnak, a bejegyzés törlése (pl. a bejegyzésről szóló határozat visszavonása folytán) a törölt bejegyzésen alapuló bejegyzésekre is hatással lehet. Ennek figyelembevételével szükséges állást foglalni arról, hogy az alperes keresettel támadott döntései a ranghelyre, illetve a rangsorra vonatkozó rendelkezéseket sértik-e, illetve az esetleges jogsértés a felperes számára okozott-e jogsérelmet. Egyedi jogsérelem esetleges hiányának következményét a bíróság köteles levonni.
(Kúria Kfv.V.37.455/2024/7.)