A csődeljárásban a vagyonfelügyelő besorolási intézkedésével szemben a hitelező által kezdeményezett kifogásolási eljárásban az adós félként való részvételét az adós vagyonával szemben bejelentett követelés besorolása, tárgya, nem alapozza meg. Ez ugyanis természete és rendeltetése folytán magából a csődeljárásból következik, nem a vizsgált kifogásolási eljárás velejárója.
Keresés
Polgári Kollégium Gazdasági Szakág határozatai
I. Amennyiben az eljárás megszüntetésének oka már az elsőfokú eljárás alatt fennállt, de arról az elsőfokú bíróság nem döntött, vagy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését felülbírálva az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és megszünteti az eljárást, e végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, az felülvizsgálati kérelemmel támadható [2016. évi CXXX. törvény 379. §, 240. §].
I. A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. § (3) bek.].
I. Nem sérti a Ptk. 3:65. § (2) bekezdésében foglalt kógens rendelkezést, ha a Civil tv. 4. § (1) és (3) bekezdése szerint nem természetes személyek, hanem tagsággal bíró szervezetek tagságával működő egyesületek által létrehozott szövetség a tagjai számára előírt tagdíj mértékét a tagok között – kivétel nélkül – azonos tartalommal, egyben egységes és olyan átlátható szempont mellett határozza meg, amely természeténél fogva megfelel a szövetség és egyben a tagegyesületek jellegének, működésének. Ilyennek minősül a szövetség tagegyesületei alapján figyelembe vett taglétszám.
A Sport tv. szabályozási rendszerében intézményesített sportszövetségek típusai között az országos sportági szakszövetség és az országos sportági szövetség nem csupán a sportszövetségek különböző, de egymást kizáró jellegű típusai is. Adott sportágban egyidejűleg a két sportszövetség nem működhet: azonos tárgyú, emiatt egymást átfedő feladataikat, jogosultságaikat egymással párhuzamosan ugyanabban a sportágban nem gyakorolhatják [2004. évi I. törvény (Sport tv.) 19. §, 20–27. §, 28. §; 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 71/C. §, 71/G. §].
I. Az okirat saját váltónak minősül akkor is, ha a kibocsátó (kiállító) aláírása hamis vagy képviseleti joggal nem rendelkező személytől származik, azonban a váltói akarathiány kizárja a váltókötelezettség keletkezését. A képviseleti jogosultság a váltónak nem alaki kelléke, hanem a váltó kifizetéséért való felelősség anyagi jogi feltétele. A feltétlen kifogások előadását a Vár. 17. §-a nem korlátozza [1/1965. (I. 24.) IM rendelet (Vár.) 1. §, 8. §, 17. § (1) bek.].
I. Ha egy másik cég részére könyvviteli szolgáltatást végző gazdasági társaság kerül felszámolás (vagy kényszerintézkedések hatálya) alá, a cég vezetőjének ilyen helyzetben is minden intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy hozzájusson a cég irataihoz és egy másik könyvviteli szolgáltatást végző személy segítségével tegyen eleget a vagyon kezelésével kapcsolatos kötelezettségének.
I. A megállapítási kereset valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának a megállapítását jelenti, az nem a kereseti kérelem szövegszerű megfogalmazásával szemben támasztott és eltérést nem engedő kívánalom, hanem a megállapítási kereset természetéből és rendeltetéséből következő sajátja. A megállapítási kereset célja – eredményessége esetén egyben joghatása –, hogy a bíróság ítéletével tisztázza valamely jogviszony (vagy jog) fennállásának vagy fenn nem állásának a kérdését [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bek.].
I. Ha az adós vezető tisztségviselője nem adja át szabályosan az iratokat a felszámolónak, de a felszámoló tudomást szerez az adós vagyonáról, a felszámolónak joga van nyitó leltárt és az alapján nyitó mérleget készíteni azért, hogy a felszámolás során történtekről közbenső mérleggel (mérlegekkel) el tudjon számolni. A felszámolónak ez nem a Cstv.-ben előírt kötelezettsége, ezért erre hivatkozással nincs helye a felszámoló felmentésének [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. § (1) bek. g) pont; 2000. évi C. törvény (Sztv.) 4. § (1) bek., 12. § (1) bek., 15. § (6) bek., 19. §].
Az egyesület pártoló tagja tagsági jogviszonyának a létrejötte (a közgyűlési döntés a tagfelvételi kérelem elfogadásáról) abban az esetben is megállapítható, ha az arra utaló egyéb körülmények (a gyakorolt tagsági jogok és egyéb körülmények mellett) a bizonyítási szükséghelyzet fennállása ezt alátámasztja [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:67. § (1) bek., 3:75. § (2)–(4) bek.; 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 4. § (5) bek.; 2016. évi CXXX. törvény ( Pp.) 265. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás