Keresés

Ha az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére adja át, a közalkalmazott tovább-foglalkoztatásához írásbeli hozzájárulására nincs szükség, ennek hiányában is a törvény erejénél fogva munkaviszony létesül közte és az új munkáltató között a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő nappal [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. § (7) bek.].

I. Ha a felperes a besorolási határozat jogszerűségét azon az alapon vitatja, hogy az a felvételi tájékoztató jogsértő feltételén alapul, akkor a közigazgatási bíróság a Kp. 4. § (3) bekezdés c) pontja és (5) bekezdése alapján jogosult vizsgálni a vitatott feltétel jogszabályokkal való összhangját. 

I. Sérül a felperes tisztességes eljáráshoz való joga, ha a bíróság nem dönt a Kp. 77. § (5) bekezdés szerinti – a védiratra tett – nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem tárgyában. 

Nincs helye a közigazgatási határozat hiánypótlási felhívás elmulasztására hivatkozással történő megsemmisítésének, amennyiben a kérelem teljesíthetőségének feltételét jelentő tényre vonatkozóan a hatóság a döntéshozatal során a saját nyilvántartásában szereplő, a felperesre vonatkozó adatot használt fel [253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (R.) 28. § (2) bek. c) pont; 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet (BM rendelet) 1/B. § (2) bek.; 2006. évi CL. törvény (Ákr.) 44. §, 62. § (3) bek.].

A közérdekű adat kiadása iránti perre közigazgatási bíróság hatáskörrel nem rendelkezik, az ilyen per kizárólag a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Ebből az is következik, hogy a polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy valamely adat közérdekű adatnak minősül-e [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek., 5. § (2) bek.; 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § (5) bek., 31. §].

Ha a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv hatósági jogkörét nem az eljárásában alkalmazandó közigazgatási eljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja az alkalmazandó anyagi jogi rendelkezések téves értelmezése miatt, az az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek, nem semmisségi oknak minősül [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (1) bek.; 2020. évi CXXXV. törvény (Fftv.) 5. § (1) bek., 7. § (1) bek.; 2012. évi I. törvény (Mt.) 136. § (1) bek., 139. § (1)–(2) bek.].

A helyi önkormányzat képviselő-testülete a zajhatással járó tevékenységek időbeli korlátozását és ezen korlátozás megszegésének szankcionálását – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak betartása mellett – a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó normák között szabályozhatja [2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 8. § (1) bek. b) pont, 143. § (4) bek. d) pont; 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 48. § (4) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 3. §].

A Nemzeti köznevelési törvény 45. § (5) bekezdése szerinti, egyéni tanrend engedélyezése iránti kérelmet a kiskorú tanuló esetén bármely, szülői felügyeleti joggal rendelkező szülő előterjesztheti [2011. évi CXL. törvény (Nkt.) 45. § (5)–(6) bek.].

Az Itv. 16. § (6) bekezdésében meghatározott illetékkedvezmény csak akkor alkalmazható, ha az örökös a feltétel kedvezményeként előírt családi gazdálkodói státusszal már az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában rendelkezik. A státusz öröklést követő megszerzése a kedvezményre való jogosultságot nem alapozza meg [1990. évi XCIII. törvény (Itv.)16. § (6) bek.]

I. Azokban a perekben, amelyek a mintaperré minősítő végzésben (ügyszám szerint) nem szerepelnek, a bíróság, az eljáró tanács döntésétől függ, hogy a mintaperhez csatlakozva felfüggeszti-e az eljárást vagy sem.