Pótbefizetés elrendelésére jogszerűen akkor kerülhet sor, ha a társaság vagyona, saját tőkéje nem nyújt fedezetet a veszteségeire, és ez veszélyezteti az üzletszerű gazdasági tevékenység folytatását. Önmagában a számviteli törvény szerinti éves beszámoló mérlegében kimutatott veszteség a pótbefizetés elrendelését nem alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:183. §, 189. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 372. § (2) bek.].
Keresés
Polgári Kollégium Gazdasági Szakág határozatai
A magánszakértői vélemény megállapításainak ellenőrizhetetlensége annak aggályosságát eredményezi. A félnek ugyan joga van az üzleti titok megőrzéséhez, igényérvényesítése esetén azonban annak kockázatát, ha erre hivatkozva nem teszi lehetővé annak ellenőrzését, hogy az általa megbízott magánszakértő milyen adatokból dolgozott, ő köteles viselni. A magánszakértői vélemény objektivitásának megítélése ugyanis nem biztosított az adatok hiányában, ezért a magánszakértői vélemény helyességéhez nyomatékos kétség fér [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 149. § (1), 265. § (1) 300.
Az ügy érdemére kiható jogszabálysértést jelent, ha a másodfokú bíróság bár nem minősíti okszerűtlennek az elsőfokú bíróság által foganatosított bizonyítás eredményét, ennek ellenére lényeges kérdésben módosítja és a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést von le, a megállapított tényeket másként minősíti [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4) és (5) bek., 369. § (3) bek. a) pont].
I. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek különböző típusaira meghatározott, fokozatosan szigorodó feltételrendszer logikailag egymásra épülő szabályozást tartalmaz. Feltételezi az adott vallási közösség működésének növekvő idejét és annak előrehaladtával a kimutatható társadalmi támogatottság mértékének növekedését is. A vallási közösségek magasabb szintű jogállása a korábbi jogállást feltételező és folyamatosan bővülő feltételrendszer teljesítésével érhető el.
I. Szakszervezeti szövetség esetén a tagsági jogviszony hiánya – és emiatt a hiányzó perbeli legitimáció – kizárja a kereset érdemi elbírálását.
II. A tagsági jogviszony hiánya – nem csak abban az esetben, ha a tag tagsága a peres eljárás alatt szűnik meg, de akkor is, ha az már a peres eljárás megindításakor hiányzott –a Ptké. 10/A. §-a értelmében a per megszüntetését alapozza meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35–3:37. §; 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 10/A. §].
I. Az egyesület döntéshozó szerve ülésének szabályszerű összehívásának – a törvényben meghatározott tizenöt napos határidő betartása mellett – az is feltétele, hogy megtörténjen a napirend tartalmi előkészítése és annak közlése a szavazásra jogosult tagokkal.
II. A jegyzőkönyvbe foglalt elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalával egyidejűleg akkor történik meg annak közlése is, ha a fegyelmi ülésen megjelent tag azt meg is ismeri [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:17. § (3) bek., 3:35. §, 3:37. §].
Pénzügyi intézménnyel szemben folyamatban levő felszámolási eljárásban a hitelezői követelés nyilvántartásba vételének nem feltétele a költségátalány megfizetése [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 46. § (7), (7a), (8) bek.; 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 52. § (3) bek.].
I. A civil szervezetek nyilvántartási ügyében hozott és fellebbezéssel nem támadható bírósági határozatok felülvizsgálata korlátozott. A Cnytv. 46/A. §-a alapján indított perben a bíróság által vizsgálható jogszabálysértések körét a törvény korlátozza. Ezek körébe tartozik a perindítási határidő jogvesztő jellege, valamint azzal szoros perjogi kapcsolatban a keresethez (kérelemhez) kötöttség szigorú szabálya.
A jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint érvényesítheti igényét az ingatlant a bírósági végrehajtási eljárás keretében megvásárló vevő, ha az általa teljesített vételárból a végrehajtó kiegyenlíti a jelzálogjogok jogosultjainak követelését, emiatt a jelzálogjogok megszűnnek, a vevő azonban utóbb mégsem szerzi meg az ingatlan tulajdonát [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:142. § (1) bek. f) pont, 6:579. §; 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 137. § (1) bek., 157. §]
Helyettes átvevő részére szabályszerűen kézbesített végzés ellen elkésetten benyújtott fellebbezés esetén a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére nem alkalmas annak előadása, hogy a címzett a küldeményt nem személyesen vette át [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 135. § (1) bek.; 2012. évi CLIX. törvény (Postatv.) 2. § 18. és 22. pont, 41. § (3) bek.; 335/2012. (XII. 4.) Kormányrendelet 9. § (1) bek., 16. § (3) bek. a) pont, 29. § (1) bek.].