Keresés

I. Ha a bíróság a munkaviszonyt az Mt. 83. § (1) bekezdése alapján helyreállítja – az igazolt keresőképtelenség időszakát meghaladóan – nem vizsgálható, hogy a munkavállaló a munkavégzési képessége, egészségi állapota alapján alkalmas lehetett volna-e a munkafeladatok ellátására, egészségi alkalmatlanságra hivatkozva a munkáltató jogszerűen megszüntethette volna-e a munkaviszonyát [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 83. § (1) bek.]. 

I. A munkáltatót nem terheli foglalkoztatási kötelezettség, ha a munkavállaló a munkaszerződés szerinti munkakörének betöltésére alkalmatlan [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (1) bek.]. 
II. A munkavállaló egészségi állapotának változása esetén a munkáltató kötelezettsége az Mt. 51. § (3) bekezdésében előírtak körében vizsgálhatók. 

A munkavállaló azt a kárt köteles megtéríteni, amelynek bekövetkezésével a károkozás idején számolhatott. Nem állapítható meg ezért a munkavállaló szándékosan okozott kárért a felelőssége, ha előzetes tájékozódás után meghozott intézkedését a bíróság utóbb jogellenesnek minősítette és a munkáltatónak ez alapján fizetési kötelezettsége keletkezett [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 179. § (1)–(3) bek.].

I. A kulturális ágazatot érintő bérfejlesztésről szóló 682/2021. (XII. 6.) Korm. rendelet hatálybalépésének napján (2021. december 7.) a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet még nem volt hatályban, azt ki sem hirdették. A bérfejlesztési rendelet a béremelés napjára vonatkozó szabályok körében kifejezetten a 2022. január 1-jétől hatályos szabályokat hívta fel, ezért a bérnövelés alapjául szolgáló összeg meghatározásánál a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet szabályait kellett alkalmazni a béremelésre jogosult munkavállaló alapbérének meghatározása tekintetében. 

Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló felperes a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet szerint az oltási mentességét a jogszabályban előírt határidőben igazolta az áthelyezése utáni új munkáltatónál a mentessége ismételt igazolására ugyan felhívható volt, annak hiánya azonban nem valósította meg az R. 1. § (9) bekezdése szerinti önálló azonnali hatályú felmondási okot [az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) 12.

A Jat. 15. § (2) bekezdéséből következően hatálytalan jogszabály is alkalmazandó lehet jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bek.].

I. A munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét vétkesen és jelentős mértékben megszegi, ha a munkáltatói utasítást alapos indok nélkül megtagadja, a munkavégzési kötelezettségének nem tesz eleget [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont]. 

A más, összehasonlításra alkalmas ügyekben hozott döntéseket nem lehet automatikusan alapul venni, mert az egyéni körülmények és az egészségkárosodásból származó hátrányok különbsége az, ami alapot adhat az eltérő mértékű sérelemdíj megállapítására [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. § (3) bek.].

Sztrájkban való részvétel önmagában nem értékelhető politikai véleményként. Politikai véleménynyilvánításnak és ezáltal az Ebktv. szerinti védendő tulajdonságnak minősülhet azonban a politikai követeléseket is tartalmazó sztrájkban való részvétel, ha a munkavállaló részéről a sztrájkkövetelésekhez kapcsolódó többlet tevékenység (szervezés stb.) is megvalósul [az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pont, 19. §].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

A végkielégítésre való jogosultság függ a munkaviszony megszüntetése módjától, továbbá a felmondás indokától, illetve a munkaviszonyban töltött idő tartamától.
Ha a munkaviszony felmondási idő nélkül azonnali hatállyal szűnik meg, végkielégítés nem jár [449/2021. (VII. 29.) Kormányrendelet 1. § (9) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás