A becsérték módosítása a sikertelen árverésekre tekintettel jogszerűen alkalmazható, mértékének meghatározása pedig az adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozik. A mérlegelésnek a végrehajtás hatékonyságát az ingatlanpiaci viszonyokat és az adós érdekeinek arányos védelmét kell tükröznie, a bíróság feladata pedig e mérlegelés jogszerűségének és indokoltságának ellenőrzése [2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 6. §, 45. §, 54. §].
Keresés
Közigazgatási Kollégium határozatai
Kinevezési okiratok hiányában érdemben nem lehet állást foglalni a sajátos egyházi jogviszony fennállásáról [1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (SzCsM rendelet) 27. § (3) bek.; 2011. évi CCVI. törvény (Ltv.) 12. §, 21. §; 2022. évi XXV. törvény 2. § (Kvtv.)].
I. A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja.
I. A jogszerűen felvett rendőri jelentés közokirat, ám pusztán ebből nem következik, hogy az abban foglaltak fennállása megdönthetetlen vélelem lenne. A jogsértéssel megszerzett bizonyíték a hatósági eljárásban nem használható fel, arra határozat nem alapítható.
II. Az észlelő rendőr tanúkihallgatására vonatkozó értesítés elmaradása kihat az ügy érdemére, ha a hatóság kifejezetten a rendőr észlelésére alapítja döntését [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 1–3. §, 61–62. §].
A termőföldek adásvétele esetén az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául az a szerződés szolgál, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyást megadta. Ennek az okiratnak kell az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a formai feltételeknek – így a Korm. rendelet 1. § (5) és (6) bekezdéseinek – megfelelnie [2017. évi I. törvény (Kp.) 100. § (2) bek. b) pont, 115. § (2) bek.; 47/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (Korm.rendelet) 1. § (5)–(6) bek.].
A lakókörnyezet nem azonos a helyi építési szabályzat szerinti lakóövezettel. A lakókörnyezet egyrészről szűkebb kategória, mint a lakóövezet, mert az az érintett ingatlan közvetlen környezetét jelenti. Ugyanakkor tágabb jelentéstartalma is van, mert annak jellegéhez nem csak a falusias lakóövezetet, de az ingatlanok fizikai jellemzőit, azok típusát, elhelyezkedését, egymáshoz való közelségét, az ott élők számát, ott tartózkodását stb. értékelni kell a járművek jelentős zavaró hatásának meghatározásakor [2017. évi I. törvény (Kp.) 85. § (2) bek.; 1988. évi I. törvény (Kkt.) 14/A.
A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás ütemekre bontásával a környezetvédelmi engedélyezési ügy nem veszti el a nemzetgazdaságilag kiemelt hatósági ügy jellegét. Összetartozó tevékenységnek az előzetes vizsgálati dokumentáció készítésének időpontjában ismert megkezdeni tervezett tevékenység számít [141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet, 1. § (1) bek.; 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) 2. § (2) bek. e) pont].
A birtokvédelmi (birtokháborítási) perek a polgári bíróság hatáskörébe tartoznak [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1), (3) bek., 15. § (3), (5) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (8) bek., 20. § (3) bek. a) pont].
A tulajdonostársak közötti többlethasználati megállapodás esetén is irányadó az a vélelem, hogy a közös tulajdonban álló föld teljes területének vagy egy részének használatba vételére irányuló írásban megküldött ajánlatot elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére az ajánlat közlése lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy az ajánlat elfogadására megszabott – 60 napnál nem rövidebb – határidőben nem nyilatkozott [2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 72. § (5) bek.].
A jogalkotói szándék, akarat feltárása során abból kell kiindulni, hogy az mindig meghatározott cél elérésére irányul, amelyben komplexen szerepet játszik nemcsak az adott jogszabály megalkotásának indoka, hanem a korábbi Korm. rendelet szabályai megváltoztatásának oka, továbbá a módosítás idején fennálló társadalmi–gazdasági körülmények is [Alaptörvény 28. cikk; 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (Rendelet) 2. § (1), (4) bek.].