Keresés

Polgári Kollégium Gazdasági Szakág határozatai

I. Polgári és kereskedelmi ügyekben az uniós hatáskörbe utalt joghatósági szabályokkal szemben a tagállamokon belüli ügyelosztást szabályozó illetékességi eljárási rendelkezések megalkotása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amelyhez az Európai Unió Bírósága értelmezési szempontokat adhat [1215/2012/EU rendelet (Brüsszel Ia rendelet) 7. cikk 2. pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp). 30. § (2) bek.; az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 101., 102. cikk; 2014/104/EU irányelv (12) preambulumbekezdés, C-30/20.

2023/12. szám

A Pp. hatálya alá tartozó felszámolási ügyekben a felszámoló felmentése iránti kérelmet elutasító elsőfokú végzés ellen nincs helye fellebbezésnek [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 365. § (2) bek. b) pont; 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.)
27/A. § (7) és (10) bek.].

2023/11. szám

I. A Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvében a kötelmek közös szabályai között a jognyilatkozatokra vonatkozó rész (ELSŐ RÉSZ II. Fejezet) valamennyi kötelemre – köztük a szerződésekre – alkalmazandó legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza. A jognyilatkozatok közös szabályai a szerződésekre is irányadók. 

2023/11. szám

I. Amennyiben a perfelvételi tárgyaláson a fél képviselőjeként megjelent személy meghatalmazása bármely ok miatt nem szabályszerű, a megjelent személy korábbi perbeli cselekményei csak akkor hatálytalan és a mulasztásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ha a bíróságnak a Pp. 227. § (3) bekezdés értelmében kiadott felhívása eredménytelen [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 70. §, 74. § (1) bek., 190. § (1) bek. b) pont, 176. § (1) bek. i) pont, 240. § (1) bek. a) és g) pont, 227. § (3) és (5) bek., 279. § (1) bek., 288. §, 618. § (1) bek.].

2023/10. szám

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a másodfokú bíróság a fél hiányos, nem kellően részletezett nyilatkozatai ellenére szükségtelennek tartja az anyagi pervezetést [2016.évi CXXX. törvény (Pp.) 237. § (1) és (2) bek., 369. § (4) bek., 370. § (4) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

2023/10. szám

I. A kockázatfeltáró nyilatkozat az egyedi szerződés mértékadó devizanemre vonatkozó kitételével és az üzletszabályzat hivatkozott pontjaival történő „együtt értelmezése” mellett sem elégíti ki azt az elvárt tartalmat, hogy kellő súllyal, átlátható módon felhívja a fogyasztó figyelmét arra, hogy az árfolyam számára kedvezőtlen változása akár jelentős is lehet, és annak esetleges bekövetkezése a gazdasági helyzetét súlyosan megnehezítheti.

2023/09. szám

I. A Brüsszel Ia. rendelet 17. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan természetes személy, aki egy brókercéggel kötött, az árfolyam-különbözeti szerződésekhez hasonló szerződés alapján a forex (foreign exchange) nemzetközi devizapiacon ügyleteket hajt végre e brókercég közvetítésével, akkor minősül „fogyasztónak”, ha ez a szerződéskötés nem tartozik e személy szakmai tevékenységébe.

2023/09. szám

I. A fogyasztó jogosult kifejezni azt a szándékát, hogy nem kíván a fogyasztói szerződés valamely feltételének tisztességtelenségére hivatkozni. Joga van arra is, hogy lemondjon a szerződés teljes érvénytelenségének megállapításából eredő hátrányos következményekkel szemben őt megillető védelemről. Amennyiben azonban nem mond le a védelmi rendszer igénybevételéről és kéri a tisztességtelen szerződési feltétel következtében az érvénytelenség jogkövetkezményének a levonását, ennek módja, illetve tartalma meghatározása során nem a fogyasztó kinyilvánított akarata szerint kell eljárni.

2023/07. szám

A határidőn túl benyújtott hiánypótlás mint elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 149. § (1) bek., 74. § (4) bek.].

A határozat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a Budapest Környéki Törvényszék 4. számú végzése ellen felülvizsgálati kérelmet és azzal egyidejűleg felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, valamint 51 935 forint eljárási illetéket fizetett meg.

2023/07. szám

A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta; illetve a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát vagy a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. A bizonyítottságnak ez a három tárgyköre azonban nem kapcsolódik valamennyi közokirathoz. Azt a közokirat fajtája határozza meg, hogy a felsorolt bizonyítási tárgykörök közül melyeket bizonyítja teljes bizonyító erővel [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (3) bek. b) pont].

2023/06. szám