Keresés

Egy tartós jogviszony, így a munkaviszony esetében a szerződési akarat feltárásánál az eset összes körülménye körében jelentőséget kell tulajdonítani a felek szerződéskötést követő, a teljesítés érdekében tanúsított tevékenységének [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 31. §; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:63.§ (1) bek.].

A tényállás

Ha a munkavállaló a munkatársakkal való kommunikáció során tanúsított magatartásával szembehelyezkedik a munkáltató általa ismert belső szabályzata szerinti elvárásokkal, a munkaviszonyát megszüntető azonnali hatályú felmondás jogszerű [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].

A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás

Az elévülés nyugvását kizárólag olyan körülmény okozhatja, amely ténylegesen megakadályozta a felet a követelés érvényesítésében és a fél oldalán a követelés érvényesítésével kapcsolatban önhiba nem állapítható meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (4) bek.; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1) bek.].

A tényállás

I. A bírói gyakorlat szerint az Mt. 20. § (3) bekezdésén alapuló utólagos jóváhagyó nyilatkozatot a jogosult időbeli korlátozás nélkül megteheti. Ez a nyilatkozat a folyamatban lévő perben is felhasználható, erre azonban csak a Pp. rendelkezésinek keretei között van lehetőség. A munkáltatót ellenkérelmének megváltoztatása, új tények állítása és bizonyítékok csatolása a perfelvételi szakban korlátozás nélkül, az érdemi tárgyalási szakban pedig korlátozásokkal illeti meg. A másodfokú eljárásban a Pp. 373.

A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. Ha a kérelmezők magára a választás tényére vonatkozóan (lehet-e üzemi tanácsot választani, legitim volt-e a választási bizottság) éltek a bírósághoz fordulás jogával, erről legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, ezért a választás időpontjától számítandó az Mt. 289.

I. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, amennyiben legalább egy munkáltatói részjogosítvány megilleti a telephely vezetőjét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 236. § (2) bek.].
II. Az Mt. nem tartalmaz részletszabályokat az üzemitanács-választás lebonyolítására. A választási szabályzatban kizárólag a választás rendjére, lebonyolítására vonatkozóan határozhat meg egyedi előírásokat, melyek az Mt. kógens rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek [Mt. 267. § (5) bek. c) pont].

Ha a közalkalmazott felperes maga tünteti fel munkáltatóját Facebook adatlapján, így saját személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jóhírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. §, 9. §; 2011. évi CXXXII. törvény (Nketv.) 16/D. § (2) bek., 16/B. § (1) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A Pp. hatálya alá tartozó ügyekben nem visszautasítási ok, ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó fél a törvényben előírt valamennyi adatot tartalmazó perorvoslati kérelmét elektronikus úton nyújtotta be, de nem a konkrét perorvoslati kérelemhez tartozó űrlapot, hanem az Országos Bírósági Hivatal elnöke által rendszeresített egyéb beadvány előterjesztésére szolgáló űrlapot használta [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 618. § (1) bek. b) pont].   

A kollektív szerződés kihirdetés nélkül nem léphet hatályba [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 279. § (5) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

I. Ráutaló magatartással lehet ugyan joghatás kiváltására irányuló nyilatkozatot tenni, de a magatartásból a nyilatkozatot tevő fél akaratának ki kell tűnni, és e magatartásnak a másik fél tudomására kell jutni. Ennek hiányában jognyilatkozatról nem lehet szó [2013. évi V. törvény (Ptk.) 64. § (1)–(2) bek.].