A közérdekű adat kiadása iránti perre közigazgatási bíróság hatáskörrel nem rendelkezik, az ilyen per kizárólag a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Ebből az is következik, hogy a polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésére, hogy valamely adat közérdekű adatnak minősül-e [2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (1) bek., 5. § (2) bek.; 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § (5) bek., 31. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesek adatszolgáltatás iránti kérelmet terjesztettek elő az alperesnél, amelyben 66 db, a település külterületén fekvő ingatlannal kapcsolatban a vadászati jog jogosultjára vonatkozó adatot kértek. A kérelmet az alperes a határozatával elutasította, arra hivatkozva, hogy a vadászati hatóság nyilvántartása jogszabályi kötelezettség hiányában adatot nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a felperesek által benyújtott kérelemben felsorolt és helyrajzi szám alapján megjelölt ingatlanok mely vadásztársaság vadászterületéhez tartoznak. Az alperes kifejtette, hogy a hatósági nyilvántartás a vadászterület vonatkozásában nyilvántartásba vett vadászati jogosult nevét, székhelyét, valamint a vadászati jog hasznosításának módját tartalmazza ugyan, de arra vonatkozóan adatot nem kezel, hogy az általa meghatározott ingatlanok mely vadásztársaság vadászterületéhez tartoznak. A vadászati hatóság továbbá nem kezel adatot a vadászterületek vonatkozásában helyrajzi számmal beazonosított ingatlanokról.
[2] Határozatának indokolásában hivatkozott a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 92. § (1) bekezdés a) pontjára, 26. §-ára, 6. § (2)–(4) bekezdéseire, 2/A. § (1) bekezdésére, a Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: FVM rendelet) 1. számú mellékletének 2. pontjára és a 4. számú mellékletére, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdésére és 26. § (1) bekezdésére. Határozatában arról tájékoztatta a felpereseket, hogy a döntés ellen fellebbezésnek helye nincs, az ellen a Törvényszékhez címzett, de a döntést hozó hatóságnál benyújtandó keresetben, jogszabálysértésre hivatkozva kérhetik a határozat törvényességének bírósági felülvizsgálatát. Határozata értelmében a keresetlevél benyújtására vonatkozó tájékoztatás a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban Kp.) 39. és 50. §-ain alapul.
A felperesek keresete és az alperes védirata
[3] A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozata ellen a Törvényszéken, amelyben az alperesi határozat megváltoztatását kérték olyan módon, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kérelemmel érintett ingatlanok tekintetében annak közlésére, hogy a megjelölt ingatlanok mely vadásztársaság vadászterületéhez tartoznak.
[4] Utaltak arra, hogy vadkár megtérítése iránt keresetlevelet nyújtottak be a polgári ügyekben eljáró törvényszékre, amely peres eljárásban a bíróság a keresetlevél visszautasításának terhével felhívta a felpereseket annak igazolására, hogy a keresetlevélben megjelölt ingatlanok az alperes vadásztársaság vadászterületén találhatóak.
[5] Mivel a Vtv. 26. §-a és 92. §-a, valamint az FVM rendelet 4. §-a alapján a kormányhivatal, mint a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 383/2016. Korm. rendelet) 59. § (1) bekezdés d) pontja alapján vadászati hatóságként eljáró hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet, a felperesek a végzés teljesítése érdekében fordultak az alpereshez adatszolgáltatás iránti kérelemmel.
[6] A felperesek érvelése szerint az alperes jogellenesen tagadta meg az adatszolgáltatási kérelem teljesítését, különös tekintettel arra, hogy az eljárás során megfogalmazott válasza teljesen más ügykörre vonatkozik, a Vtv. hivatkozott szakasza ugyanis a kárfelmérési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat tartalmazza, azonban jelen esetben a felperesek és a vadásztársaság között nem kárfelmérési eljárás, hanem bírósági peres eljárás van folyamatban. Hivatkoztak az Alaptörvény VI. cikkének (2) bekezdésére és az Infotv. 3. § 5. pontjára, a 28. § (1) bekezdésére.
[7] Az alperes védiratában a felperesek keresetének elutasítását indítványozta. Hivatkozott a BDT 2024.4764 számú döntésben foglaltakra, amely szerint az adatkezelő kizárólag a létező bármilyen módon rögzített és ténylegesen kezelésében lévő közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, az általa egyébként kezelt adatok összevetés útján új, minőségileg más adat előállítására nem köteles.
A jogerős ítélet
[8] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte.
[9] Rögzítette, hogy az egyes ingatlanok helyrajzi száma, és a vadászterület határvonala az Infotv. 3. § 5. pontja alapján közérdekű adatnak minősül. Az egyes ingatlanok helyrajzi számát az alperes ingatlanügyi hatáskörében, az egyes vadászterületek határát pedig vadászati hatósági hatáskörében tartja nyilván. Bár a két nyilvántartás térképes megjelenítési formában egymással összevethető, az adatszolgáltatási problémát az okozza, hogy a Vtv. 26. §-ában foglaltak alapján a vadászterület nyilvántartása a vadászterületen belüli ingatlanok helyrajzi számát nem tartalmazza. Az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések előírásain túl az ilyen irányú nyilvántartási hiányosság magyarázatát az adja, hogy a vadászterület határa indokolt esetben nem az egyes ingatlanok határvonalát, hanem a vadászati jog gyakorlása szempontjából irányadó természetes határvonalakat követi, így valamely helyrajzi számon megjelölt ingatlan egyik része tartozhat az egyik, másik része pedig a másik vadászterülethez is.
[10] Hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatára, és kifejtette, amennyiben az információ létezik, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül, az Infotv. már hivatkozott 3. § 5. pontja alapján. Előfordulhat azonban olyan eset is, hogy az adat nem áll közvetlenül rendelkezésre, mert azt ki kell keresni, vagy az adatigény egyszerre több adatra (úgynevezett adatsorra vagy adat összességre) irányul. Az adatok megtalálása ilyenkor kifejezett keresési, meghatározott szempontok szerinti válogatási, esetleg rendszerezési tevékenységet jelent.
[11] Az irányadó bírósági gyakorlatra utalva kifejtette, elektronikus, számítógépes nyilvántartás esetében az ilyen adatigénylés általában nem jelent problémát, ha az adat kikeresése vagy több adat esetében az adatsor létrehozása elektronikus úton történik, és nem jelent jelentős munkaterhet. Adatszolgáltatási ügyben kétség jellemzően akkor merül fel, amikor nem lehetséges elektronikus úton adatbázisból, lajstromból, statisztikai nyilvántartásból elvégezni a műveletet, illetve a kérelem teljesítése túlmutat egy egyszerű munkafolyamaton. Ezek a teljesíthető, de a kérés tartalmától függően eltérő munkaigényű adatigénylések. Jellemzően ilyen, amikor az igényelt adatok kiadásához nagyszámú adathordozó vagy adatbázis áttekintése, leválogatása szükséges. Ebből következően azonban az adatigény nem tagadható meg arra való hivatkozással, hogy a kért adat közvetlenül, pl. elektronikusan nem áll rendelkezésre, és az egyébként rögzített adat hozzáférhetővé tételéhez idővel járó többletmunkára van szükség.
[12] Rögzítette, az, hogy az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár, a hatályos Infotv. szabályai szerint nem elutasítási ok, csak az adatigénylés teljesítésének módját, valamint a költségszámítást befolyásoló tényező. Ezt támasztja alá a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése is, amely szerint az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő ráfordításként egyebek mellett az igényelt adat felkutatásához, összesítéséhez és rendszerezéséhez szükséges időtartam vehető figyelembe.
[13] Hangsúlyozta, amennyiben tehát az adatigénylés létező és kezelt adatok kigyűjtésére meghatározott szempont szerinti kiválogatására és pl. táblázatba rendezésére vonatkozik, a kérelem alapvetően nem tagadható meg. A kérelmet tehát a rögzítés formájától és attól függetlenül, hogy az adatot esetleg az adatkezelő nyilvántartásainak és/vagy az adatkezelő által tártolt iratoknak az áttekintése útján ki kell keresni, főszabály szerint teljesíteni kell. Ebből az Alkotmánybíróság 3252/2016. (XII. 6.) AB határozata alapján az is következik, hogy az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni.
[14] Kiemelte, a közérdekű adat megismerésére irányuló alapjogi igény teljesítésének akadályát csak az képezi, ha a közérdekűnek vagy a közérdekből nyilvánosnak minősülő adatnak a kérelmezett általi kezelése erre vonatkozó jogszabályi előírás hiányában nem állapítható meg.
[15] Minderre tekintettel megállapította, hogy az alperes közigazgatási tevékenysége megsértette az Infotv. 3. § 5. pontjában, a 28. § (1) bekezdésében, a 29. § (1) bekezdésében, valamint a 32. §-ban foglaltakat. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperes köteles ingatlan-nyilvántartási és vadászterület-nyilvántartási hatáskörében a rendelkezésre álló adatbázisok összevetését a kérelem teljesítése érdekében elvégezni és a felperesek által benyújtott adatszolgáltatási kérelemnek eleget tenni.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[19] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[20] Arra hivatkozott, hogy a felperesi keresetkiegészítés és a tárgyaláson tett nyilatkozat tartalma alapján az állapítható meg, hogy a felperesek már kizárólag a közérdekű adatok kiadását célozták, nem pedig az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát, vagyis gyakorlatilag a felperesek igénye egy közérdekű adat megismerése iránti igényként lett volna értelmezhető. Ennek alapján arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti az Infotv. 31. § (5) bekezdését, amelyre tekintettel érvelése szerint az eljárt bíróság hatáskör hiányában hozta meg a döntését, mert a tárgyaláson hatáskörének hiányát kellett volna megállapítania és a Kp. 81. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetéséről kellett volna rendelkeznie, utalva a Kp. 48. § (1) bekezdés b) pontjára.
[21] Emellett hivatkozott az Infotv. 3. 5., 6., illetve 10. pontjaira, a BDT 2023.4680. számú döntésre, és vitatta a kérelmezett adatok közérdekű adat jellegét. Kifejtette, hogy a felperesek által kérelmezett adatok nincsenek az alperes kezelésében, azok nyilvántartása, kezelése nem állami feladat, továbbá a kért adatok „nyilvántartására, kezelésére” vonatkozó jogszabályi előírás sincs. Ezért érvelése szerint nem beszélhetünk a kérelmezett adatok tekintetében közfeladatról, közfeladat ellátás hiányában pedig nincs szó közérdekű adatról és azok megismerésének biztosításához kapcsolódó kötelezettségről sem.
[22] Idézte az FVM rendelet 2/A. § (1) bekezdését, 4. §-át, 1. számú melléklet 1. és 2. pontjait, 4. számú mellékletét, a Vtv. 26. §-át, 92. § (1) bekezdés a) pontját, 6. § (2)–(4) bekezdéseit, a BDT 2024.4761. számú döntést, az Infotv. 3. § (1) bekezdés 10. pontját, az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozat indokolásának [46] bekezdését. Kifejtette, a felperesi kérelem 66 db helyrajzi szám tekintetében irányult annak közlésére, hogy azok mely vadásztársaság vadászterületéhez tartoznak. Érvelése szerint azonban az igényelt adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, továbbá a kért adatokat az alperes nem kezeli, ebből fakadóan nem beszélhetünk „azonnal elérhető adatokról” ezért az alperes adatközlési kötelezettsége sem áll fenn. Ennek alapján pedig téves a jogerős ítélet megismételt eljárásra adott iránymutatása. Rámutatott, az a tény, hogy az alperes vadászati hatóságként nyilvántartja a vadászterület azonosítására alkalmas adatokat, illetve ingatlanügyi hatóságként helyrajzi számot kezel és tart nyilván, nem teszi teljesíthetővé a felperesi kérelmet, mivel a két adatbázis összevetése önmagában nem eredményezi azt, hogy az alperes meg tudja jelölni, hogy a felperesek által megjelölt helyrajzi számok mely vadásztársaság vadászterületéhez tartoznak. Állította ennek alapján, hogy a jogerős ítélet sérti az Infotv. 30. § (2a) bekezdés a) pontját, továbbá ellentétes az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatával, illetve a BDT 2024.4761. számú elvi döntéssel.
[24] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős ítélet hatályban tartását kérték.
[25] Az Infotv. 31. § (5) bekezdésére hivatkozással kapcsolatban azt állították, hogy az az országos illetékességű közfeladatot ellátó szervek kivételével rendeli a jogalkotó a közérdekű adat megismerése iránti pereket a járásbíróság határkörébe. Kiemelték, az Infotv. az országos illetékességű szerv fogalmát nem határozza meg, így azt a bírói gyakorlat alakította ki. Az egységes bírói gyakorlat (Pf.21.075/2018., Pf. 20.402/2017.) szerint az „illetékesség” nem eljárásjogi értelemben vizsgálandó, hanem a szervezet által végzett tevékenység jellege, illetve földrajzi kiterjedése az irányadó. Az alperes vonatkozásában megállapítható, hogy az egységes, osztatlan ingatlan-nyilvántartás kezelője, illetve az ország bármely pontjáról kezdeményezett eljárásban köteles például térképet, tulajdoni lapot szolgáltatni az ország bármely pontjára vonatkozóan. A vadászterületek nyilvántartása szintén osztatlan, az ország egész területét nyilvántartó (lásd: 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 4. sz. melléklet II. 4. pont) adatbázis alapján működik, amelyből adat az ország bármely területéről igényelhető.
[26] Hivatkoztak az Infotv. 31. § (1) bekezdésére, a Pp. 24. § (2) bekezdésére, és rámutattak, hogy a Törvényszék –az alperes adatigénylést elutasító határozatában foglalt jogorvoslati kioktatással egyezően – megállapította saját hatáskörét, így jogosult volt eljárni. Hangsúlyozták, az alperes tévesen hivatkozott arra, hogy a kereset visszautasításának lett volna helye a Kp. szerint, hiszen az eljárásra a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni, és minden olyan adat rendelkezésre állt, amelyből más jogértelmezés esetén más bíróság hatásköre megállapítható lett volna, így legfeljebb áttételnek lehetett volna helye.
[27] Utaltak a Kp. 1. § (1) bekezdésére, 4. § (1) bekezdésére, és kifejtették, az alperes mint közigazgatási szerv hozott a felperesek ügyében egyedi döntést, amely a Kp. 4. § (3) bekezdése alapján közigazgatási cselekmény, így eljárására a Kp. szabályai alkalmazandóak, a hatáskörrel rendelkező bíróság pedig a Kp. 7. § (1) bekezdés a) pontja és 12. § (1) bekezdése alapján a Törvényszék volt. Kifogásolták, hogy az alperes az elsőfokú eljárás során egyetlen alkalommal sem hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében előterjesztett kifogásra, így annak a Kp. 117 § (3) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban sincs helye.
[28] A közérdekű adatszolgáltatás tekintetében kiemelték, hogy az alperes maga is elismerte, hogy a Vtv. 26. §-a alapján a vadászterületekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a vadászterület azonosítására alkalmas adatokat, illetve az adott vadászterületen a vadászatra jogosultakat (vadásztársaságok) is nyilvántartja. Rámutattak, az alperes emellett ingatlanügyi hatóság is, így az nem lehet hivatkozási alap az elutasításra, hogy vadászati hatóságként nem helyrajzi számonként tartja nyilván az ingatlanokat.
[29] A BDT 2024.4761. számú eseti döntéssel kapcsolatban rögzítették, hogy a perbeli adat létező, hiszen alperes a vadászterületet, a vadászatra jogosultat általa is elismerten nyilvántartja, illetve az ingatlan-nyilvántartás adatait jogszabályban rögzítetten szintén az alperes kezeli. Mindkét adat köztudomásúan és jogszabály által előírtan elektronikusan tárolt, és alperes kezelésében áll, az alperes pedig a 383/2016. Korm. rendelet alapján közfeladatot lát el. Hivatkoztak a Kúria Pfv.IV.21.217/2021/5. számú döntésére.
A Kúria döntése és jogi indokai
[32] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint érdemben alapos.
[33] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése értelmében a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.
[34] Az alperes felülvizsgálati kérelmében egyrészt sérelmezte, hogy az eljárt bíróságnak nem volt hatásköre az ügyben eljárni, másrészt azt állította, hogy a felperesek által igényelt adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, továbbá azokat az alperes nem kezeli.
[35] A Kúria az alperes hatásköri kifogásának vizsgálata során megállapította, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó releváns jogszabályi rendelkezések körében az eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta az Infotv. 21/A. pontját, amely a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perekre vonatkozóan külön rendelkezéseket tartalmaz. Ennek keretében az Infotv. 31. § (1) bekezdésében – egyebek mellett – akként rendelkezik, hogy az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén bírósághoz fordulhat azzal, hogy a perben a Pp. rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 31. § (5) bekezdése emellett kimondja, hogy az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per kivételével a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, és arra a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. A bíróság illetékességét az alperes közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg.
[36] E rendelkezések értelmében tehát a közérdekű adatigénylés elutasítása (vagy nem megfelelő teljesítése) esetén polgári bíróság jár el, a Pp. szabályait alkalmazva.
[37] A Kp. 4. § (1) bekezdése értelmében a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdés szerinti cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége lehet. Emellett a Kp. 5. § (2) bekezdése deklarálja, hogy a bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja.
[38] A perbeli esetre alkalmazva mindezt az jelenti, hogy annak ellenére, hogy az alperes a felperesek kérelmének elutasításáról határozatot hozott, azonban az az ellen benyújtott kereset folytán indult jogvitát az Infotv. más (polgári) bíróság hatáskörébe utalta, ezért e jogvitában nem közigazgatási bíróság, hanem polgári bíróság jár el. Erre figyelemmel a közigazgatási bíróságnak a felperesek keresetlevelét a polgári bírósághoz kellett volna áttennie, a Kp. 47. § (1) bekezdése alapján, amelynek első fordulata szerint.
[39] Ezzel egyezően foglalt állást a Kúria Kpkf.III.37.305/2020/2. számú határozatában, amelyben kifejtette, hogy „a közérdekű adat kiadása iránti perre közigazgatási bíróság hatáskörrel nem rendelkezik, az ilyen per kizárólag a polgári ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Téves a felperesek azon okfejtése, amely szerint a közérdekű adat kiadása iránti igény előterjesztésével köztük és az alperes között közigazgatási jogvita keletkezett volna és így az igényérvényesítésre közigazgatási perben kerülhetne sor. Azt, hogy a felperesi igény elbírálására a közigazgatási ügyekben vagy a polgári ügyekben eljáró bíróság rendelkezik-e hatáskörrel, elsődlegesen nem az alperes személye határozza meg, hanem a felperesek által érvényesíteni kívánt igény. Az Infotv. által alkotmányos, illetve az Alaptörvényben biztosított alapjogként, tehát alanyi jogként igényelhető adatmegismerésre vonatkozó igény polgári jogi jellegű, amelyet az adatigénylő polgári jogi igényként, annak megtagadása esetén polgári perben érvényesíthet az adatigénylést megtagadó adatkezelővel szemben (16/2013. Polgári elvi határozat). Az Infotv. 31. § (5) bekezdésében megfogalmazott hatásköri és illetékességi szabályok is a polgári bírósági szervezetrendszer felépítését követik.” Indokolás [10] bekezdése)
[40] A Kúria hangsúlyozza, az alperes ugyan felülvizsgálati kérelmében emellett azt is vitatta, hogy a felperesek által kért adatok nem minősülnek közérdekű adatnak, azonban e kérdés eldöntése kizárólag a polgári bíróság hatáskörébe tartozik.
[41] A felülvizsgálati bíróság a fentiekben kifejtettek alapján megállapította, hogy az alperes a közigazgatási bíróság hatáskörének hiányára helytállóan hivatkozott, amely alapján azonban nem az eljárás megszüntetésének lett volna helye, mert a perbeli esetben az áttétel szabályai alkalmazhatóak voltak.
[42] A Kúria a felperesek felülvizsgálati ellenkérelmében kifejtettekre tekintettel kiemeli, hogy az alperes a hatásköri kifogást valóban csak a felülvizsgálati kérelmében terjesztett elő, azonban a Kp. 14. § (1) és (2) bekezdései értelmében a bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe, illetve, ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja, e döntése más bíróságra – ide nem értve a másodfokon eljáró bíróságot és a Kúriát – kötelező. A Kúria mindezek alapján hivatalból volt köteles vizsgálni a közigazgatási bíróság hatáskörének fennállását.
[43] A fentiekből következően az alperes határozatának jogorvoslati tájékoztatása helytelen volt, mert az alperes közérdekű adat kiadása iránti kérelmet elutasító határozatát nem közigazgatási perben, hanem polgári perben lehet vitatni.
[45] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az eljárt bíróságnak a fentiek szerint a felperesek keresetlevelének polgári bírósághoz történő áttételéről kell rendelkeznie.
(Kúria IV.Kfv.37.683/2025/9.)