Keresés

Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolót az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 59. § (1) bekezdése alapján megillető 1%-os díj alapjának meghatározásakor a Cstv. 49/A. §, a 49/B. §, illetve a 49/D. § hatálya alá tartozó vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel nem vehető figyelembe, ez utóbbi vagyontárgyak értékesítése miatt a felszámolónak járó díjat a 49/D. § szerint kell megállapítani [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. §, 49/B. §, 49/D. §].

I. Megfelelő az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás akkor, ha az amellett, hogy tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy mit jelent az árfolyamkockázat, elmagyarázza annak mechanizmusát (mibenlétét), annak a fogyasztó fizetési kötelezettségére gyakorolt hatását. Világos és érthető módon felhívja a figyelmet arra is, hogy az árfolyam fogyasztó szempontjából kedvezőtlen változásának reális esélye van, ami akár jelentősen megemelheti a fizetési kötelezettségeit (azaz gazdaságilag jelentősen kedvezőtlen helyzetbe hozza) [1959. évi IV. törvény (rPtk.) 209. § (1) bek; 1996.

I. Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítási per soha nem eredményezheti a felszámolás alatt álló adós vagyonának növekedését. A megállapítási perben meghatározott összeg erejéig a felszámolási eljárás befejezése utáni marasztalási perben léphetnek fel a hitelezők ki nem egyenlített követelésük erejéig a vezető tisztségviselővel szemben. A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 99. § (5) bekezdése szerinti per a felszámolási vagyon növekedését eredményezheti, és az így befolyt összeget a Cstv.

77. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelése vitatható anélkül, hogy a fizetési felhívásban megjelölt összeget az adós a levelében megemlítené. A hitelező követelése esedékességének érdemi kétségbe vonása elegendő ahhoz, hogy az adós vitatását – amennyiben az írásban, legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig történik, meg lehessen állapítani [1991. évi XLIX. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (2c) bek., 27. § (3) bek.].

A határozat indokolása akkor jogszerű, ha kellő részletességgel tartalmazza az abban foglalt döntés jogi indokait is [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4)–(5) bek.].

Az Mt. 208. § (1) bekezdésében foglaltak konjunktív feltételek, amelyek közül bármelyik hiánya azt eredményezi, hogy az adott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló nem tekinthető e rendelkezés alapján vezető állásúnak [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 208. § (1) bek.].

I. A bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésének hiányában a bizonyítok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. Csak az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.].

I. Az azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó – a munkáltató működési területén belüli – eltérő munkaerőpiaci helyzet és eltérő jogszabályi környezet vonatkozásukban az eltérő munkabér megállapításának jogszerű indoka lehet. 
II. A Pp. 350. § (4) bekezdése csupán arra kötelezi a bíróságot, hogy a kihirdetés határnapját közölje a felekkel, külön értesítést azonban nem kell adnia arról, hogy mely napon hozza meg a határozatát. A határozat meghozatalára így nem csak annak kihirdetése napján kerülhet sor. 

Az Ebktv. által megcélzott védelem, így az úgynevezett egyéb helyzetre tekintettel fennálló is, csak egy meghatározott, adott környezetben értelmezhető, nem pedig általánosságban. Ez a környezet lehet a munkáltatói környezet, a munkáltató által foglalkoztatott más személyek köre. Ebben a körben kell vizsgálni azt, hogy az érintett személy részesült-e más munkavállalókhoz képest eltérő, hátrányos bánásmódban. A „nem cigány” megjelölés bevonható az Ebktv. 8.

A fizetett éves szabadság eltérő kiadására vonatkozó kollektív szerződéses rendelkezés kereteit maga az Mt. 123. § (5) bekezdés c) pontja tartalmazza [A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 123. § (5) bek. c) pont, 135. § (2) bek. l) pont, 277. § (2) bek.]