09

A békekötelem indokolatlan, jelentősen kiterjesztő értelmezését jelentené az, ha a kollektív szerződés hatálya alatt nem lehetne olyan kérdésben bérigényt előterjeszteni, amely nem a hatályban lévő kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására, hanem annak időbeli hatályát követően egy jövőbeli időszakra vonatkozna. Ezért a kollektív szerződés időbeli hatálya alatt az abban nem érintett időszakra követelt munkabérrel kapcsolatban meghirdetett sztrájk nem sérti a Sztrájktv. 3. § (1) bekezdés d) pontját [a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (Sztrájktv.) 3. § (1) bek.

A korlátolt felelősségű társaság tagját megilleti annak a szerződés létre nem jöttének megállapítása iránti per megindításának joga, amelyet a gazdasági társaság a taggyűlés jóváhagyása hiányában kötött meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:188. § (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bek.].

I. A választottbíróság eljárhat fogyasztói szerződésből eredő jogvitában a 2018. január 1. előtt kötött választottbírósági szerződés alapján [2017. évi LX. törvény (Vbt.) 1. § (3) bek., 66. §]. 
II. A választottbírósági ítélet érvénytelenítésére intézményesített pertípus jogi sajátossága – a kereset jogvesztő perindítási határideje – kizárja, hogy a bíróság érdemben vizsgálja a Vbt. 47. § (3) bekezdésében meghatározott hatvannapos határidő elteltét követően előadott eltérő vagy további jogállítást.

A bíróságnak a jogsértő bizonyítási eszköz felhasználhatóságáról mérlegelési jogkörében kell határoznia. Indokolja a felhasználhatóságot, ha a perben érvényesített jog megítélése és az alapul szolgáló tényállás teljes körű feltárása érdekében szükséges a figyelembevétel, és a bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfelének ezzel okozott jogsérelem nem aránytalan [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 269. § (1)–(4) bek.].

A közigazgatósági hatósági eljárás iratainak megismerését szabályozó törvényi szabály az Infotv. 27. § (2) bekezdés g) pontja szerinti, a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezés [2011. évi CXII. törvény (Infotv) 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. g) pont; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 33. § (1)–(3) és (5) bek.].

I. A kártérítési járadék lényegadó ismérve, hogy az a jövőben rendszeresen felmerülő, pontosan kiszámítható időszakonként visszatérő, összegszerűségében is előre meghatározható károk megtérítésére szolgál. Adott esetben az olyan bizonytalansági tényezők, mint például a technika fejlődése, a károsult állapotából adódó szükségleteinek változása miatt a gyógyászati segédeszköz költsége olyan kár, amely akkor sem alapozza meg a járadékigényt, ha már most előre látható, hogy bizonyos idő múlva felmerül a csere szükségessége. 

Az élettársak a közös gazdálkodás eredményeként történő közös tulajdonszerzésüktől közös akarattal eltérhetnek. Szerződésükben meghatározhatják a tulajdonszerzés feltételeit, a tulajdonszerzés arányát [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 578/G. § (1) bek., 200. § (1) bek.].

I. Megvalósítja az emberkereskedelem és kényszermunka bűntettét, aki rendszeres előny szerzése céljából a sértetteket úgy bírja rá a munkavégzésre, hogy őket megtéveszti a lakhatási körülményeik, a munkavégzés díjazása és a saját részesedése tekintetében, továbbá kihasználja a rendszeres jövedelem nélkül, hajléktalanként élő, önálló életvezetésre csak igen korlátozott mértékben képes, idősebb korú, tényleges választási lehetőséggel nem rendelkező sértettek kiszolgáltatott helyzetét [Be. 192. § (2) bek. a) pont I. és IV. ford., (5) bek. d) pont].

Több vádlott védelmében ugyanaz a védő az érdekellentét felmerülésétől kezdve nem járhat el; az érdekellentét szempontjából az ügyek elkülönítése közömbös. Nem vezethet a hatályon kívül helyezés mellőzéséhez az sem, ha a másodfokú eljárásban az érdekellentét elhárul; ez ugyanis azt jelenti, hogy az elsőfokú eljárásban a terhelt védelmében törvényben kizárt védő vett részt. A törvényben kizárt védőnek a kizárást megelőzően előterjesztett fellebbezése a hatályon kívül helyezés ellen ugyanakkor joghatályos [Be. 43. § (2) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 627. § (3) bek.

A szolgálati tekintély megsértése vétsége esetében a tekintély sérelme nem általában vett, valójában nem a személyt magát, hanem a szolgálatot ellátó személyt védi, tehát a szolgálati tekintély sérelmét feltételezi. Ekként az adott személy tekintélyének védelmén keresztül a szolgálati rend és fegyelem biztosítása a cél. E megállapítások valamennyi katonai szervezetre egyformán vonatkoznak [Btk. 447. § (1) bek.].