I. A külföldiek ingatlanszerzéséhez kapcsolódó önkormányzati érdeksérelem megítéléséhez törvény és a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet a helyi önkormányzat számára nem szakhatósági feladat- és hatáskört biztosít.
I. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely előírja, hogy a rehabilitációs szakértői szerv kizárólag az adott szakterülethez kapcsolódó szakképesítéssel rendelkező szakértőkből állhat. A 401/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet 1. számú melléklete az orvosszakértői tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi szakképesítést felsorolja, azok egyikével kell rendelkeznie annak a szakértőnek, aki a névjegyzékbe történő felvételét kéri.
Az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete végrehajtásáért felelős hatóság a fogyasztóvédelmi hatóság. A nemzeti jogszabályok az uniós joggal összhangban hatáskört biztosítanak a fogyasztóvédelmi hatóságnak mint a Rendelet 16. cikk (1) bekezdése szerint kijelölt nemzeti szervnek a járat törléséből, késéséből fakadó, a Rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg fizetésére kötelezésre is [261/2004 EK rendelet 5. Cikk (1) bek. c) pont, 7. Cikk (1) bek. c) pont, 16. Cikk (1)–(2) bek.; 25/1999. (II. 12.) Korm. rendelet 27. § (3)–(4) bek.; 1997.
I. A természetvédelmi hatóság rendelkezik a végrehajtáshoz szükséges feltételekkel, ha a Tvt. 76/B. § (1) bekezdése alapján a végrehajtást elrendeli. Ilyen esetekben erre vonatkozóan külön bizonyítást nem kell lefolytatni.
A fogyasztóvédelmi törvény 47. § (9) bekezdése alapján kiszabható eljárási bírság összegének meghatározása során az Ákr. 77. § (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szempontokat kell értékelni.
Az Ákr. 77. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő, vagyoni helyzet és jövedelmi viszonyok értékelése során önmagában az érintett nettó árbevétele nem elegendő adat az értékeléshez.
A Gebhard-tesztnek meg nem felelő magyar online sportfogadás szabályozás a közösségi jogba ütközik.
A korábban elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak az új eljárásra adott iránymutatás szerint, az ott meghatározott körben kellett eljárnia [1952. évi III. törvény (Pp.) 339/A. §, 206. §, 221. § (1) bek.; 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 29/C. §, 2. § (2) bek., 37. § (14) bek., 12. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
Az elévülés nyugvását kizárólag olyan körülmény okozhatja, amely ténylegesen megakadályozta a felet a követelés érvényesítésében és a fél oldalán a követelés érvényesítésével kapcsolatban önhiba nem állapítható meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 286. § (4) bek.; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1) bek.].
A tényállás
I. A bírói gyakorlat szerint az Mt. 20. § (3) bekezdésén alapuló utólagos jóváhagyó nyilatkozatot a jogosult időbeli korlátozás nélkül megteheti. Ez a nyilatkozat a folyamatban lévő perben is felhasználható, erre azonban csak a Pp. rendelkezésinek keretei között van lehetőség. A munkáltatót ellenkérelmének megváltoztatása, új tények állítása és bizonyítékok csatolása a perfelvételi szakban korlátozás nélkül, az érdemi tárgyalási szakban pedig korlátozásokkal illeti meg. A másodfokú eljárásban a Pp. 373.
I. A kockázatfeltáró nyilatkozat az egyedi szerződés mértékadó devizanemre vonatkozó kitételével és az üzletszabályzat hivatkozott pontjaival történő „együtt értelmezése” mellett sem elégíti ki azt az elvárt tartalmat, hogy kellő súllyal, átlátható módon felhívja a fogyasztó figyelmét arra, hogy az árfolyam számára kedvezőtlen változása akár jelentős is lehet, és annak esetleges bekövetkezése a gazdasági helyzetét súlyosan megnehezítheti.
I. A Brüsszel Ia. rendelet 17. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az olyan természetes személy, aki egy brókercéggel kötött, az árfolyam-különbözeti szerződésekhez hasonló szerződés alapján a forex (foreign exchange) nemzetközi devizapiacon ügyleteket hajt végre e brókercég közvetítésével, akkor minősül „fogyasztónak”, ha ez a szerződéskötés nem tartozik e személy szakmai tevékenységébe.