09

A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a pert a jogszabályban erre feljogosított személy indította-e. Perindítási jogosultság hiánya esetén a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítania [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bek. c) pont; 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19. § (1) bek.].

A közigazgatási perben a kereseti kérelem nem általában vonatkozik a közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára, a keresetet nem lehet a határozat megváltoztatásának vagy hatályon kívül helyezésének kérelmezésére szűkíteni. A felülvizsgálat kereteit a felperes által a keresetében megjelölt jogsérelem jelöli ki [2017. évi I. törvény (Kp.) 43. § (1) bek., 37. § (3) bek.].

I. Ha az elsőfokú bíróság észleli, hogy a közigazgatási szerv a közigazgatási tevékenységet téves formában valósította meg, akkor a téves döntési forma tényét végzésben meg kell állapítania, majd e végzés jogerőre emelkedését követően szükség szerint intézkedni kell a döntés tartalmához igazodó tanácsösszetétel és a megfelelő pertípusra áttérés iránt. 

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező jogorvoslati kérelemben önmagában nem elegendő a jogsértőnek állított magatartás leírása, ahhoz a jogorvoslati kérelmet előterjesztő félnek a megsértett jogszabályhelyet is társítania kell. A kérelem tartalom szerinti elbírálásának kötelezettségére hivatkozással a közbeszerzési jogorvoslati kérelem tartalmi hiányosságait a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűen nem pótolhatja [2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 2. § (1), (3) bek., 3. § 16. pont, 105. § (2) bek. c) pont, 104. § (3) bek., 149. § (1) bek. d) pont; 2016. évi CL.

I. A hatósági ellenőrzés lefolytatására az Étv. 46. § (4) bekezdésében és a 48/A. § (5) bekezdésében előírt 60 napos határidő akkor megtartott, ha az építésfelügyeleti hatóság annak lezárásaként, amennyiben szabálytalanságot tár fel, haladéktalanul intézkedik az eljárás megindítása iránt.
II. Bontást elrendelő határozat csak építésrendészeti eljárásban hozható. 

Amennyiben a bíróság által megállapított egészségi állapot az alperes határozatában foglaltaktól eltérő mértékű, a bíróság nem írhatja elő a közigazgatási szervnek, hogy a megismételt eljárásban milyen minősítési kategória alapul vételével döntsön a megváltozott munkaképességű személy ellátásáról. A perben megállapított egészségi állapothoz tartozó komplex minősítés elvégzése az alperes feladata [2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 2. § (1) bek., 3. § (1) bek.; 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet (NEFMI rendelet) 3. § (1)–(2) bek. b) pont; 2017. évi I.

Az építményadó alanyának, tárgyának és mértékének megállapítása a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a felhatalmazása alapján megalkotott önkormányzati rendelet előírásai alapján történik. Az adó megfizetésére a tulajdonos a tulajdoni hányada és nem a használati megállapodásban foglaltak alapján köteles [1990. évi C. törvény (Htv.) 11. § (1) bek., 12. § (1)–(2) bek., 14. § (1)–(2) bek., 52. § 45., 47., 48. pont].

Az integrált lakókörnyezetbe költözés a szegregáció megszüntetése, a telep felújított lakásaiba költözés a szegregáció csökkentése. Roma nemzetiségű szegregátumának, a lakótelepnek a felszámolása részben integrált lakókörnyezetbe költözés, részben a telep felújított lakásaiba költözés révén valósult meg, ezáltal a szegregáció részben megszűnt, részben pedig mérséklődött, így a szegregáció felszámolásának ezen elemeit jogellenes elkülönítésnek nem lehet minősíteni [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. § (3) bek., 8. § e), p), q) pont, 10. § (2) bek., 26. § (3) bek., 27.

A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni [1990. évi C. törvény (Itv.) 3. § (3) bek. a) pont, 2. § (2), (4) bek.; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bek., 41/B. § (1) bek.; 2017. évi CL. törvény (Art.); 2017. évi CLI. törvény (Air.) 4. §, 5. §, 46. §, 58. §].

A sztrájk joga a Sztrájktv. 2. § (1) bekezdés a) pontja értelmében megnyílik, ha a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezet eredményre. Ez a rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy amíg a felek között egyeztetés van folyamatban, nincs lehetőség sztrájk megtartására, mivel a sztrájkkövetelések bejelentésének időpontjától kezdődően annak reális lehetőségével a sztrájkköveteléssel érintett munkáltatónak számolnia kell, az egyeztetések ettől az időponttól kezdődően ugyanis a sztrájk elkerülése érdekében folynak [a sztrájkról szóló 1989. évi VII.