09

I. Felderítetlen az ítélet, ha a tényállásból a büntetőjogi felelősség eldöntése szempontjából jelentős tények azért hiányoznak, mert az ahhoz szükséges bizonyítást a bíróság nem vette fel. A tényállás részben felderítetlen, ha a bizonyítási hiányosságok a tényállásnak csak egy részét érintik. Nem alkalmazható a megalapozatlanság jogkövetkezménye, ha a felderítetlenség oka a Be. 164. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása [Be. 592. § (1)–(2) bek., 593. § (4) bek.]. 

A személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés felülvizsgálata során eljáró bíróságnak a döntési jogosultsága kizárólag arra terjed ki, hogy a kényszerintézkedés alkalmazásának törvényben meghatározott általános feltételei és különös okai megállapíthatók-e. Így – a vádemelést követően – a perbíróság illetékessége, a nyomozati iratok teljessége, a vád tárgyáva tett cselekmények bizonyíthatósága és a bizonyítékok mikénti értékelése vonatkozásában nem foglalhat állást, mert ezzel elvonná a perbíróság jogkörét. 

Az ugyanazon személy által különböző elkövetői alakzatban megvalósított költségvetési csalás nem alkot törvényi egységet, ekként a más elkövetői alakzatban történt korábbi elítélés res iudicatát nem alapoz meg [Be. 4. § (7) bek., 637. § (1) bek. b) pont].

Az erdő védelméről szóló jogszabályok a közös tulajdonú erdőben tulajdoni illetőséggel rendelkező tulajdonostársak tulajdonjogát nem érintik, csak az abból fakadó részjogosítványok gyakorlása elé állítanak korlátokat. Ha a tulajdonostársak valamelyike a közös tulajdonú erdőben megvalósított jogellenes fakitermeléssel a tulajdonostársai számának megfelelő rendbeliségű lopást követ el, elkövetési értéke a kitermelt faanyag értékének az egyes tulajdonostársak tulajdoni illetőségére eső hányadához igazodik [Btk. 370. § (1) bek.; Ptk. 5:75. §; 1996. évi LIV. törvény 17.

A szándékos veszélyeztetési bűncselekményeknél a szándék kizárólag a veszélyhelyzetre terjed ki. A terhelt a halálos eredmény bekövetkezése érdekében kitartó módon mindent megtett, az elkövetés körülményeiből megállapítható terhelti szándékkal okozati összefüggésben álló eredmény (a sértettek halálának) elmaradása kizárólag a puszta véletlennek, valamint az egyik sértett észlelésének volt köszönhető, így a limitált veszélyeztetési szándékra történő hivatkozása alaptalan [Btk. 160. § (1) bek., (2) bek. a), d), f), i), j) pont].

Mind az emberölés bűntette, mind pedig a halált okozó testi sértés bűntette szándékos elkövetési magatartást feltételez, és előfeltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés; elhatárolásuk az elkövető cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló tudattartalma alapján történhet [Btk. 160. § (1) bek., 164. § (1) és (8) bek.].

I. Az Alaptörvény 28. cikkében foglalt azon kötelezettség, amely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik, és a jogszabályok céljának megalkotása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy a módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni, módosításra vonatkozó indokolás esetében a módosított jogszabályhely tekintetében értelmezendő.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.III.60.029/2025/15. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria K.III. tanácsa által előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő
végzést:
A Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.024/2025/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát visszautasítja.

A Kúria  Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.046/2024/7. számúhatározata

Rendelkező rész
A Kúria az alperes jogegységi panaszát elutasítja.