I. Középvállalkozás esetében a Kr. 5. § (5) bekezdésében meghatározott 50 millió forintos korlát a Kr. 3. § (1) bekezdésének főszabályában rögzített kivételszabályból következően csak a munkavédelmi bírság végső összegének meghatározása során alkalmazandó.
Az a tény, hogy a felperes önellenőrzést nyújtott be, azaz gyakorolta a törvényben számára is biztosított adózói jogot, az önellenőrzési pótlék elengedése, mérséklése körében – jogalkotói szabályozás hiányában – nem a javára értékelendő különös méltánylást érdemlő körülmény, nem többletteljesítmény [2017. évi CL. törvény (Art.) 212. §, 213. §, 219. §; 2017. évi I. törvény (Kp.) 85. §, 121. § (2) bek.].
Az erdőfelújítási biztosíték fedezeti jellegű intézmény. Az erdőgazdálkodói státusz megszűnése nem szünteti meg a státusz fennállása alatt keletkezett és jogerőre emelkedett /véglegessé vált/ kötelezettséget; a biztosíték fenntartására vonatkozó kötelezettség a végleges és végrehajtható határozat alapján továbbra is fennáll, és annak végrehajtása a határozatban megjelölt kötelezett-tel szemben foganatosítható [2017. évi CLIII. törvény (Avt.) 7. § 22. pont, 119. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 10. § (1)–(2) bek., 131. § (1)–(2) bek., 134. § (1) bek.; 2009. évi XXXVII.
Amennyiben az Áhtv. szerinti átkísérés végrehajtása során nem azonosítható az Rtv. hatálya alá tartozó rendőri intézkedés vagy más törvény szerinti eljárásrendben vizsgálandó közigazgatási cselekmény, úgy az átkísérés végrehajtását szolgáló járulékos cselekmények tekintetében a jogorvoslati jog az átkísérés mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata iránti közigazgatási perben, megtámadási keresetként érvényesíthető [2007. évi LXXXIX. törvény (Áhtv.) 5. § (1b) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 4. § (4) bek. b) pont, 121. § (2) bek.].
A szabadság kiadására vonatkozó igény elévülése mindaddig nyugszik, amíg a munkavállaló azt menthető okból nem tudja érvényesíteni.
Menthető oknak minősül az, hogy a munkáltató munkaszervezési okra hivatkozva nem adja ki a tárgyévi szabadságot teljes egészében [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 125. §, 286. § (4) bek.; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:24. § (1)–(2) bek.].
I. A Ptk. 6:13. § (1) bekezdése nem a két képviselt fél közötti, hanem a képviselő és a képviselt fél között érdekellentétet kívánja meg a képviselő által tett jognyilatkozat eredményes megtámadásához.
I. A szerződéskötési kötelezettség szűk körre korlátozódó, kivételes jogintézmény, annak érvényesülését a jogalkotó kifejezett törvényi rendelkezéssel írja elő. Ennek hiányában a fél szerződés kötésére a szerződési szabadság alapelvi szintű normájával szemben nem kötelezhető [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:59. §, 6:71. § (1) bek., 6:518–519. §, 520. § d) pont, 1:3. § (2) bek.].
Az élettársi kapcsolat fogalmának részét képező gazdasági közösség megállapítható, ha az érintettek egymással a közös élet iránti elkötelezettségből fakadóan közös céljaik elérése érdekében gazdasági téren is együttműködnek [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 578/G. § (1) bek., 685/A. §].
I. Mivel az előreláthatóság tartalmában a felperes által állított jogi okozatosság negatív szabálya, azt határolja be, hogy a károkozó magatartás mely kárkövetkezményei térítendők meg, azaz a keresettel érvényesített jog érvényesíthetőségét gátló anyagi jogi rendelkezés, ezért erre – anyagi jogi kifogásként – az alperesnek kell hivatkoznia a perben. II.
I. A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontján alapszik a felülvizsgálat akkor is, ha az indítvány a terhelt terhére rótt, egymással anyagi halmazatban álló cselekmények közül egy vagy több, de nem az összes cselekmény vonatkozásában a büntetőjogi felelősség alóli teljes mentesülést célozza. Az indítvány sikere esetén pedig a jogerős ítéletben kiszabott büntetés kapcsán nem annak törvénysértő vagy aránytalanul enyhe vagy súlyos volta vizsgálandó, hanem a bűnösség körének szűkülése önmagában vonhatja maga után a büntetés enyhítése iránti igényt [Be. 649. § (1) bek.