09

218. A 2022. évi anyatehéntartási támogatás jogszabályi feltételei körében a támogatást igénylő részéről kötelezettségei teljesítésének módja az állomány nem ellett része termékenyítési [...]

A 2022. évi anyatehéntartási támogatás jogszabályi feltételei körében a támogatást igénylő részéről kötelezettségei teljesítésének módja az állomány nem ellett része termékenyítési eseményei bejelentési kötelezettségét illetően, a vonatkozó Jogcímrendelet által értelmezhetően külön meghatározott. A mulasztás értékelésekor a 640/2014/EU rendelet késedelmi szabályai közvetlen alkalmazási kötelezettségére is figyelemmel lehet csak az esetleges jogkövetkezményeket megállapítani [5/2015. (II. 19.) FM rendelet (Jogcímrendelet) 7. § (2b), 13. §, (3) bek. c) pontja, 7.

216. Az ingatlan adómentessége nem jelenti egyben azt, hogy az adózó mentesül adatbejelentési kötelezettsége alól, az csupán az adófizetési kötelezettség megállapítása [...]

Az ingatlan adómentessége nem jelenti egyben azt, hogy az adózó mentesül adatbejelentési kötelezettsége alól, az csupán az adófizetési kötelezettség megállapítása tekintetében bír jelentőséggel [2017. évi CL. törvény (Art.) 9. §, 18. §, 141. § (2) bek., 48. §, 141. § (5) bek.; 1990. évi C. törvény (Itv.) 43. § (3) bek.].

215. A megállapodás érvényességének megtámadásakor jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés alatt a másik fél jogellenes magatartását vagy harmadik személy jogellenes magatartását kell érteni [...]

A megállapodás érvényességének megtámadásakor jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés alatt a másik fél jogellenes magatartását vagy harmadik személy jogellenes magatartását kell érteni, ha erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. A megtámadással élő fél szubjektív érzete és annak időtartama önmagában nem minősül megtámadásra okot adó jogellenes fenyegetésnek, illetve kényszerhelyzet fennállásának [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 28. § (4), (7) bek.].

214. I. A jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius kötelemkeletkeztető szabály: akkor alkalmazható, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn, vagy ha a jogvita [...]

I. A jogalap nélküli gazdagodás szubszidiárius kötelemkeletkeztető szabály: akkor alkalmazható, ha a gazdagodó és a sérelmet szenvedett fél között más jogviszony nem áll fenn, vagy ha a jogvita nem bírálható el a felek jogviszonyára irányadó szabályok szerint, mert azok vagy a felek szerződése az alaptalan gazdagodás tényállására nem terjednek ki. Ezért a jogalap nélküli gazdagodással a felek között a jogviszonyuktól független, önálló kötelmi jogviszony jön létre [2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:4. § (1)–(2) bek., 6:58. §, 6:144. § (1) bek., 6:525. § (1)–(2) bek., 6:579.

213. A Kúria megtagadja a felülvizsgálatot, amennyiben a megsértett jogszabályhely és a megjelölt jogkérdés között semmilyen kimutatható kapcsolat nincs, illetve az adott jogkérdést [...]

A Kúria megtagadja a felülvizsgálatot, amennyiben a megsértett jogszabályhely és a megjelölt jogkérdés között semmilyen kimutatható kapcsolat nincs, illetve az adott jogkérdést a jogerős ítélet nem értelmezte [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. §, 409. § (2) bek., 410. § (1)–(2) bek.].

212. Ha a keresetlevél a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmaz oly módon, hogy erre figyelemmel a keresetlevél alapján nem állapítható meg, hogy a per elbírálása [...]

Ha a keresetlevél a törvény által meg nem engedett keresethalmazatot tartalmaz oly módon, hogy erre figyelemmel a keresetlevél alapján nem állapítható meg, hogy a per elbírálása mely bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, akkor az eljárás megindításával érintett bíróság nem rendelheti el a keresetlevél áttételét, hanem annak hiánypótlása iránt kell intézkednie [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. §, 20. § (4) bek., 24. § (1) bek., 29. §, 30. § (2) bek, 31. § (2) bek. c) pont, 36–37. §, 169–170. §, 173–174. §, 176. § (2) bek. c) és e) pont].

211. Az elévülés megszakításának okai nem a felek jogaira és kötelezettségeire, hanem az igényhelyzetben lévő alanyi jog kikényszeríthetőségére (bírósághoz fordulás jogára) vonatkozó szabályok. [...]

Az elévülés megszakításának okai nem a felek jogaira és kötelezettségeire, hanem az igényhelyzetben lévő alanyi jog kikényszeríthetőségére (bírósághoz fordulás jogára) vonatkozó szabályok. A felek szerződési szabadsága ezért eltérő elévülés-megszakítási okok meghatározására nem terjed ki, azaz a Ptk. szerinti elévülés-megszakítási okok köre (megállapodással) nem bővíthető [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:25. § (1) bek.].

210. A tulajdoni hányadok 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak kezdeményezése alapján a közgyűlést a közös képviselő 30 napon belüli időpontra köteles összehívni, e körben is figyelemmel [...]

A tulajdoni hányadok 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak kezdeményezése alapján a közgyűlést a közös képviselő 30 napon belüli időpontra köteles összehívni, e körben is figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a közgyűlési meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal meg kell küldeni a tulajdonostársak részére [2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.). 33. § (2) bek., 35. § (2) bek.].

209. A közérdekű adat kiadása iránti perben a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. [...]

A közérdekű adat kiadása iránti perben a perindítás előfeltétele a közérdekű adat megismerése iránti kérelem benyújtása az adatkezelőhöz. Az adatmegismerés iránti kérelem akkor minősül az adatkezelőhöz benyújtott adatigénylésnek, ha az adatigénylés benyújtásának körülményei, annak tartalma alapján az adatkezelő számára egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmező az adatigénylést az adatkezelőnek címezte [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 28. § (1) bek].