Azonnali hatályú felmondást nem alapoz meg a munkáltatónál hosszabb ideig eltűrt, nem kifogásolt rossz gyakorlat [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].
A tényállás
I. Az azonnali hatályú felmondás indokolása szerinti minősítés a bíróságot nem köti. Az intézkedés jogszerűségének vizsgálata arra terjed ki, hogy a munkáltató döntésében felhozott magatartás megfelel-e a törvény rendelkezésének [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek.].
A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelések nyilvántartásba vételének szükséges és együttes feltétele, hogy a hitelező a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül a követelését a vagyonfelügyelőnek és az adósnak is bejelentse, továbbá ugyanezen határidőn belül befizesse a nyilvántartásba vételi díjat. Nem elegendő a hitelezői igényt az előirt határidő alatt csak az adósnak vagy csak a vagyonfelügyelőnek bejelenteni, a Cstv. nem biztosít e körben választási lehetőséget a hitelezők részére [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 10. § (2) bekezdés f) pont, 15.
Ha kereset a szerződés érvénytelenségére hivatkozással a teljesített szolgáltatás állított túlfizetése miatt az alperes marasztalására irányul, a pertárgy értéke a keresetben megjelölt marasztalási összeg. Az ítélet elleni fellebbezés esetén a jogorvoslati illeték alapja (a vitássá tett követelés) a felperes fellebbezésében fenntartott marasztalási igény.
A szerzői jogi védelem körében a szerző személyhez fűződő joga nem önmagában a szerző személyiségét illeti, hanem a szerzőnek az egyedi műhöz fűződő személyes és a vagyoni jogok összességét magában foglaló komplex jogviszonyában értelmezhető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 18. pont; 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 9. § (1) bek.].
A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának a lehetőségét kizárja, ha a fél felülvizsgálati kérelmét jogszabálysértésre, felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét viszont a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapítja. A Kúria ezért a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet – a két kérelem közötti közvetlen tartalmi összefüggés hiányában – visszautasítja [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 406. § (1) bek., 409. § (2)–(3) bek., 410. § (2) és (4) bek., 413. § (1) bek., 423. § (1) bek.].
I. A személyiségi jogi védelem mindenkire kötelező tartalma mások alanyi jogának a tiszteletben tartása. A személyiségi jogérvényesítés feltétele a személyiségi alanyi jogot sértő vagy veszélyeztető magatartás, amely a jogsértő és a sérelmet szenvedett fél között fennálló kapcsolatban polgári jogi, ezen belül személyiségi jogviszonyt keletkeztet.
I. Személyiségi jogsérelmet megalapozhat a betegség szintjét el nem érő pszichés elváltozás is, azonban ezt a károsultnak (sértettnek) kell bizonyítania.
Jogszabálysértő az érvényesített jogtól eltérő jogalapon meghozott, a keresetnek helyt adó ítélet, mert a bíróság a felperes által érvényesített joghoz kötve van [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 342. § (3) bek., 370. § (1) bek.; 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) 36. § (8) bek. a), b), e) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
I. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (3) bekezdése nem komplex fejlődési rendellenesség diagnosztizálását teszi a terhességmegszakításról való tájékoztatási kötelezettség feltételévé, hanem a genetikai vagy teratológiai ártalom 50%-os valószínűséget meghaladó fennállását.