05

I. A bíróság a sérelemdíj megfizetése iránti keresetnek a perben keresetfelemeléssel érvényesített követelésrész tekintetében való teljesítését nem tagadhatja meg, és nem tekintheti a keresetet az eredetileg érvényesített összeget meghaladóan eleve megalapozatlannak arra hivatkozással, hogy a felperes a kereset felemelésekor állított állapotrosszabbodását nem bizonyította. 

Házastársi közös vagyon megosztása során – amennyiben az életközösség megszűnése és a közös vagyon megosztása között eltelt időben az ingatlan forgalmi értéke a felek magatartásától független, objektív okok miatt változott – a megváltási ár alapjául a felek egyező nyilatkozata hiányában az ítélet meghozatala előtti aktuális forgalmi érték szolgálhat [2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:60. § (1) bek.].

A Be. 649. § (2) bekezdés f) pontja szerinti felülvizsgálati ok 2021. január 1. napjától hatályos beiktatását követően minden olyan ügyben felülvizsgálat alapjául szolgálhat, amelyben a vádról rendelkező ügydöntő határozat jogerőre emelkedésekor hatályos szabályozás alapján a specialitás megsértését lehet megállapítani. A Be.

A másodfokú bíróság általi bármilyen tényállás-helyesbítés elengedhetetlen feltétele a tényállás megalapozatlansága, a bizonyítékok eltérő értékelésének ellenben nem feltétele a bizonyítás felvétele. Amennyiben a megalapozatlanság kiküszöbölése során a másodfokú bíróság – bármilyen módon – eltérő tényt állapít meg, az azzal kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti; a törvény azt zárja ki, hogy megalapozatlanság hiányában a bizonyítékokat azért értékelje eltérően, hogy eltérő tényt állapíthasson meg [Be. 593. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

I. Feltétlen hatályon kívül helyezési ok valósul meg, ha a perújítási eljárásban megtartott tárgyaláson ugyanaz az ügyész járt el, aki az alapeljárást lezáró büntetővégzés kapcsán jogorvoslati nyilatkozatot tett. 

I. Az indítványozó azt kifogásolja, hogy a törvényszék bírái a korábbi polgári és büntetőeljárásokban elfogultnak tartották magukat, amire tekintettel az adott ügyekből történő kizárásukra sor is került, ezért – a megelőző ügyekben tett nyilatkozataikra tekintettel – jelen ügyben sem járhatnak el. 

A lőfegyver utánzatával fenyegetve elkövetés esetén az elkövető által használt, lőfegyverre hasonlító, azt utánzó tárgy a fenyegetés eszköze. Azt a célt szolgálja, hogy a sértettre gyakorolt hatást fokozza, kiváltsa ugyanazt a félelmet, amelyet a valódi lőfegyver, és ezáltal biztosítsa az elkövető akaratának érvényesítését, sértettre történő rákényszerítését [Btk. 459. § (1) bekezdés 5.a) pont, 5. pont 2. fordulat].

I. A gazdasági társaság tagjai által törzstőkeként vagy tagi kölcsönként a gazdasági társaság rendelkezésére bocsátott vagyon elkülönül a saját vagyonuktól, az a társaság vagyona. A tag nem közvetlenül, hanem a gazdasági társaságra vonatkozó szabályok szerint, az üzletrésze által gyakorolhatja tulajdonosi jogait. Ekként a megtévesztés hatására a sértett által a saját tagi részvételével működő cég részére átutalt pénzösszeg is csalással okozott kárnak minősül.

I. A több sértett sérelmére elkövetett lopási cselekmény esetén a bűncselekmény rendbeliségének (bűnhalmazat) megállapítása tekintetében az elkövető tudatától független tárgyi tényezőknek van meghatározó jelentősége (Btk.6. §; Be. 50. §; 2/2005. BJE határozat; 43/2007. BK vélemény). 

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.III.60.043/2023/8. számú végzése

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa a Kúria Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője által előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány alapján indult jogegységi eljárásban meghozta a következő
végzést:
a Jogegységi Panasz Tanács a jogegységi eljárást érdemi elbírálás nélkül megszünteti.