05

141. Sérti a tisztességes eljárás alapelvi követelményét, ha az alperes az elsőfokú hatóság törvényi határidőnél rövidebb – annak fele időtartamú – fellebbezési határidőt biztosító határozatát anélkül változtatja meg, hogy az ügyfél jogorvoslati [...]

Sérti a tisztességes eljárás alapelvi követelményét, ha az alperes az elsőfokú hatóság törvényi határidőnél rövidebb – annak fele időtartamú – fellebbezési határidőt biztosító határozatát anélkül változtatja meg, hogy az ügyfél jogorvoslati jogát teljeskörűen biztosította volna [2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (1) bek.; Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek, (7) bek.; EU Alapjogi Charta 41. cikk].


A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

140. Adó- és illetékkedvezmény kizárólag a törvény egyértelmű, kifejezett rendelkezése alapján jár. Egyértelmű és kifejezett rendelkezés hiányában pedig a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésének nyelvtani értelmezéséből az következik [...]

Adó- és illetékkedvezmény kizárólag a törvény egyértelmű, kifejezett rendelkezése alapján jár. Egyértelmű és kifejezett rendelkezés hiányában pedig a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésének nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy a jogalkotó a Ptk.-n kívüli jogi személyekre nem kívánta az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentességet kiterjeszteni, az csak a Ptk.-ban szabályozott gazdasági társaságokat illeti meg [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:89. § (1) bek.].

139. A Vámkódex koherens és egységes alkalmazásával a hivatalból indult vámeljárásokban lefolytatott meghallgatásokra tekintettel is fel kell függeszteni a vámtartozás elévülését.

A Vámkódex koherens és egységes alkalmazásával a hivatalból indult vámeljárásokban lefolytatott meghallgatásokra tekintettel is fel kell függeszteni a vámtartozás elévülését. 
A szakvélemény megállapításait a fél abban az esetben vitathatja felülvizsgálati kérelmében, amennyiben a peres eljárás során kimerítette a számára rendelkezésre álló perrendi, eljárási lehetőségeket [2011. évi CLXI. törvény (Bszi) 32. §; 952/2013. évi EU Rendelet (Vámkódex) 22. cikk, 29. cikk, 103. cikk].

135. A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelések nyilvántartásba vételének szükséges és együttes feltétele, hogy a hitelező a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül a követelését a vagyonfelügyelőnek és az adósnak is bejelentse [...]

A csődeljárás kezdő időpontjában fennálló követelések nyilvántartásba vételének szükséges és együttes feltétele, hogy a hitelező a csődeljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül a követelését a vagyonfelügyelőnek és az adósnak is bejelentse, továbbá ugyanezen határidőn belül befizesse a nyilvántartásba vételi díjat. Nem elegendő a hitelezői igényt az előirt határidő alatt csak az adósnak vagy csak a vagyonfelügyelőnek bejelenteni, a Cstv. nem biztosít e körben választási lehetőséget a hitelezők részére [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 10. § (2) bekezdés f) pont, 15.

134. Ha kereset a szerződés érvénytelenségére hivatkozással a teljesített szolgáltatás állított túlfizetése miatt az alperes marasztalására irányul, a pertárgy értéke a keresetben megjelölt marasztalási összeg. Az ítélet elleni fellebbezés esetén [...]

Ha kereset a szerződés érvénytelenségére hivatkozással a teljesített szolgáltatás állított túlfizetése miatt az alperes marasztalására irányul, a pertárgy értéke a keresetben megjelölt marasztalási összeg. Az ítélet elleni fellebbezés esetén a jogorvoslati illeték alapja (a vitássá tett követelés) a felperes fellebbezésében fenntartott marasztalási igény.

133. A szerzői jogi védelem körében a szerző személyhez fűződő joga nem önmagában a szerző személyiségét illeti, hanem a szerzőnek az egyedi műhöz fűződő személyes és a vagyoni jogok összességét magában foglaló komplex jogviszonyában értelmezhető [...]

A szerzői jogi védelem körében a szerző személyhez fűződő joga nem önmagában a szerző személyiségét illeti, hanem a szerzőnek az egyedi műhöz fűződő személyes és a vagyoni jogok összességét magában foglaló komplex jogviszonyában értelmezhető [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 18. pont; 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 9. § (1) bek.].

132. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának a lehetőségét kizárja, ha a fél felülvizsgálati kérelmét jogszabálysértésre, felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét viszont a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben [...]

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának a lehetőségét kizárja, ha a fél felülvizsgálati kérelmét jogszabálysértésre, felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét viszont a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre alapítja. A Kúria ezért a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet – a két kérelem közötti közvetlen tartalmi összefüggés hiányában – visszautasítja [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 406. § (1) bek., 409. § (2)–(3) bek., 410. § (2) és (4) bek., 413. § (1) bek., 423. § (1) bek.].