05

I. A személyiségi jogi védelem mindenkire kötelező tartalma mások alanyi jogának a tiszteletben tartása. A személyiségi jogérvényesítés feltétele a személyiségi alanyi jogot sértő vagy veszélyeztető magatartás, amely a jogsértő és a sérelmet szenvedett fél között fennálló kapcsolatban polgári jogi, ezen belül személyiségi jogviszonyt keletkeztet.

I. Személyiségi jogsérelmet megalapozhat a betegség szintjét el nem érő pszichés elváltozás is, azonban ezt a károsultnak (sértettnek) kell bizonyítania.

Jogszabálysértő az érvényesített jogtól eltérő jogalapon meghozott, a keresetnek helyt adó ítélet, mert a bíróság a felperes által érvényesített joghoz kötve van [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bek., 342. § (3) bek., 370. § (1) bek.; 2009. évi LXII. törvény (Kgfb. tv.) 36. § (8) bek. a), b), e) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 6. § (3) bekezdése nem komplex fejlődési rendellenesség diagnosztizálását teszi a terhességmegszakításról való tájékoztatási kötelezettség feltételévé, hanem a genetikai vagy teratológiai ártalom 50%-os valószínűséget meghaladó fennállását.

Ha a felperes eltérő időszakra érvényesít használati díjigényt az alperes rosszhiszemű jogalap nélküli birtoklása miatt, akkor tényazonosság hiányában az előzményi per jogerős ítéletének anyagi jogerőhatása nem zárja ki új kereset indítását [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 360.§ (1) bek.; 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 193. § (1) bek., 195. § (3) bek.; 6/2022. JEH].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A társasház közgyűlési határozatával a társasházi épület karbantartása céljából elrendelt célbefizetés a tulajdonostársakat a törvény alapján tulajdoni hányadaik arányában terheli, az e címen befizetett összeggel a társasház nem gazdagodik jogalap nélkül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:579. § (1) bek.; 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 24. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A másodfokú bíróság nyilvános ülése megtartásának a terhelt távollétében 2021. január 1. napját követően is feltétele a terhelt szabályszerű idézése, illetve – ha meghallgatása már előre láthatólag sem szükséges – értesítése [Be. 599. § (4) és (5) bek.]. 

Nem kihívóan közösségellenes az az erőszakos magatartás, amelyben nem a közösségi együttélés szabályainak nyíltszíni semmibevétele tükröződik. A kapcsolattartási jog gyakorlását, a terhelt szabad cselekvését gátló korlátok leküzdése – ha az kizárólag a passzív alany személyében jelentkező fizikai akadály kiküszöbölését szolgálja és a terhelt törvényes jogait korlátozó magatartással arányos – nem a közösségi együttélés jogi normába foglalt írott és íratlan szabályainak leplezetlen semmibevételét jelenti, ekként a garázdaság törvényi tényállását nem meríti ki [Be. 339.

I. Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton, szabályszerűen benyújtották [Be. 137. § (4) bek., 154. § (1) bek.]. 

I. Amennyiben a bíróság által kibocsátott elfogatóparancs alapján a terheltet elfogják, őrizetét kötelező elrendelni. Az őrizet elrendelését követően a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll, így az őrizetbe vétel elrendelésétől kezdve védő részvétele az eljárásban kötelező. A kötelező védői részvételre vonatkozó szabályok a Be. általános, minden eljárási szakra vonatkozó rendelkezései között szerepelnek [Be. 3. §, 44. § b) és f) pont, 48. § (2) és (7) bek., 119. §, 434. §].