05

C-351/21. sz. Beobank ügyben 2023. március 16-án hozott ítélet

C-351/21. sz. Beobank ügyben 2023. március 16-án hozott ítélet

A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13‑i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikke (1) bekezdésének a) pontját

a következőképpen kell értelmezni:

148. Ha a szabályozási szintek között az egymásnak való megfelelés csak részleges, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése kivételesen megállapítható [...]

Ha a szabályozási szintek között az egymásnak való megfelelés csak részleges, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése kivételesen megállapítható [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 4. § (3a) bek.; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 22. § (1) bek. d) pont].


Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

147. I. A visszaküldés a bíróság eljárásjogi cselekménye, amely a fellebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel megindított jogorvoslati eljárási szakaszt lezárja, és amely a felterjesztő bíróság számára kötelezést tartalmaz. [...]

I. A visszaküldés a bíróság eljárásjogi cselekménye, amely a fellebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel megindított jogorvoslati eljárási szakaszt lezárja, és amely a felterjesztő bíróság számára kötelezést tartalmaz. Jogkövetkezménye, hogy a felterjesztő bíróságnak a kötelezésben kapott, jellemzően a jogorvoslati kérelem érdemi elbírálásra való alkalmassági vizsgálatával kapcsolatos feladatot el kell végeznie és annak eredményeként újra kell döntenie arról, hogy a jogorvoslati kérelmet felterjeszti vagy más jogkövetkezményt alkalmaz.

146. Ha a védirat elsődlegesen a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor a bíróságnak az ügy érdemében hozott határozata indokolásában ki kell térnie arra [...]

Ha a védirat elsődlegesen a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor a bíróságnak az ügy érdemében hozott határozata indokolásában ki kell térnie arra, hogy az alperes által hivatkozott perakadály – a védiratban kifejtettek ellenében – miért nem áll fenn [2017. évi I. törvény (Kp.) 42. § (4) bek., 85. § (1) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

145. Az elidegenítési tilalom biztosítását szolgáló jognak az Inytv. vhr. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a feljegyzés alapjául szolgáló okiratból egyértelműen ki kell derülnie, ennek hiányában a kérelem elutasítása jogszerű [...]

Az elidegenítési tilalom biztosítását szolgáló jognak az Inytv. vhr. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a feljegyzés alapjául szolgáló okiratból egyértelműen ki kell derülnie, ennek hiányában a kérelem elutasítása jogszerű [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:31. § (1) bek.; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. (Inytv. vhr.) 28. § (2) bek.].


A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

144. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot [...]

Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot, mely nyilatkozatához mindaddig kötve van, amíg a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés jóváhagyásáról nem rendelkezik.

143. A lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy termőföld adásvételi szerződés útján történő tulajdonszerzése ennek okán nem korlátozható. [...]

A lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy termőföld adásvételi szerződés útján történő tulajdonszerzése ennek okán nem korlátozható. A „lakcím nélküli”, azaz településszintű lakos esetében nem kizárt annak a tényállapotnak az igazolása, hogy az adott személy a településen él életvitelszerűen 3 éve [Alaptörvény 28. cikk, P) cikk (1) bek., I. cikk (3) bek.; 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 18. § (1) bek. e) pont; 1992. évi LXVI. törvény (Nyvt.) 5.

142. Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. [...]

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:1. §, 2:2. §; 2019. évi CXV. törvény (Evec.tv.) 2.