05

Amennyiben a bíróság a tárgyalás berekesztését követően a határozathirdetésre kitűzött tárgyaláson a tárgyalást újból megnyitja, úgy gondoskodnia kell a meg nem jelenő fél szabályszerű idézéséről, akként, hogy a tárgyalást elhalasztja és arra a feleket szabályszerűen idézi [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (6) bek., 76. § (1) bek., 72. § (5) bek.; Alaptörvény 25. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (1) bek.].

A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat postai kézbesítésének szabálytalansága esetén a jognyilatkozatot tevő bizonyítási érdeke a közlés, vagyis a kézbesítés tényleges megtörténtének ok igazolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 24. § (4) bek.].

Megalapozott a munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés érvényességének megtámadása, ha a munkáltató a megállapodás aláírásakor valamely lényeges körülményben tévedésben volt és a tévedését a vezető állású munkavállaló okozta [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 28. § (1) bek., 209. § (6) bek.].

A felszámoló az adós tevékenységének megszüntetése és munkaszervezetének felszámolása után új munkaszerződés létesítése helyett kizárólag polgári jogi szerződés megkötésével gondoskodhat a hozzá rendelt állagvédelmi feladat ellátásáról [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27/A. § (10) bek., 46. § (1) bek., 47. § (5) bek., 48. § (3) bek.].

I. A polgári és a közigazgatási jog eltérő szabályrendszere miatt nem azonos a jognak való megfelelőség, így jogellenességet is eltérő magatartások, mulasztások eredményeznek. Önmagában az a tény, hogy az építési engedély megfelel a közigazgatási jogszabályoknak, építési szakmai előírásoknak, az építési tevékenység polgári jogi jogellenességét nem zárja ki. 

I. A közbenső ítélethez fűződő anyagi jogerőhatás nem zárja ki, hogy abban a kérdésben, hogy a keresetben megtéríteni kért kiadások közül melyek azok, amelyek megfeleltethetőek az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelősségét megalapozó, vagyis a gyermek egészségkárosodottan történt megszületéséből eredő károknak, a követelés összegére vonatkozóan folytatott eljárásban a bíróság állást foglaljon. 

Amennyiben az egyik szerződéskötő fél egy törvényben szabályozott, ezért erkölcsi értelemben értéksemleges szerződés megkötése által valósíthatja meg a súlyos bűncselekménynek minősülő magatartását, ez a körülmény akkor is jóerkölcsbe ütközővé teheti a szerződést, ha erről a szándékról a másik szerződéskötő félnek nem volt tudomása [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 200. § (2) bek., 339. § (1) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 264. § (1) bek.].

I. A jogosult, ha azt a felek nem tették szerződésük részévé, nem a számlázással, hanem a saját szolgáltatásának a teljesítésével tesz eleget szerződéses kötelezettségének, így a Ptk. 6:58. §-a és 6:61. §-a alapján a számla kiállítása nélkül is megnyílik az igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére. 

Annak megítélése során, hogy az adat megismerése iránti igény tárgya közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül-e, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Az Infotv. a közérdekű adat fogalmának meghatározásánál összekapcsolja a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő és egyben a tevékenységére vonatkozó, illetve a közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adatok körét, e feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy azok közérdekű adatnak minősüljenek [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. § (5) bek.; Alaptörvény VI.

Ha a fogvatartott már szabadult, a Bv. tv. nem írja elő a büntetés-végrehajtási intézetben kezdeményezett előzetes eljárás lefolytatását a sérelemdíj iránti igény érvényesítéséhez akkor sem, ha a fogvatartás ideje alatt az elítéltnek módja volt sérelemdíj iránti eljárást kezdeményezni [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. c) pont, 240. § (1) bek. a) pont; 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. § (1) és (5) bek.].