05

Ha a védirat elsődlegesen a keresetlevél visszautasítására irányul, azonban a bíróság a keresetlevelet nem utasítja vissza, akkor a bíróságnak az ügy érdemében hozott határozata indokolásában ki kell térnie arra, hogy az alperes által hivatkozott perakadály – a védiratban kifejtettek ellenében – miért nem áll fenn [2017. évi I. törvény (Kp.) 42. § (4) bek., 85. § (1) bek.]

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az elidegenítési tilalom biztosítását szolgáló jognak az Inytv. vhr. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a feljegyzés alapjául szolgáló okiratból egyértelműen ki kell derülnie, ennek hiányában a kérelem elutasítása jogszerű [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:31. § (1) bek.; 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. (Inytv. vhr.) 28. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlés kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot, mely nyilatkozatához mindaddig kötve van, amíg a mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződés jóváhagyásáról nem rendelkezik.

A lakcím szerinti (utca, házszám) lakóhellyel nem rendelkező, de a nyilvántartásban adott településen „lakcím nélküliként” nyilvántartott személy termőföld adásvételi szerződés útján történő tulajdonszerzése ennek okán nem korlátozható. A „lakcím nélküli”, azaz településszintű lakos esetében nem kizárt annak a tényállapotnak az igazolása, hogy az adott személy a településen él életvitelszerűen 3 éve [Alaptörvény 28. cikk, P) cikk (1) bek., I. cikk (3) bek.; 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 18. § (1) bek. e) pont; 1992. évi LXVI. törvény (Nyvt.) 5.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. Ezáltal a vállalkozási tevékenység során keletkező tulajdonjog sem az egyéni vállalkozót, hanem a természetes személyt illeti. Az egyéni vállalkozó mint természetes személy jogosultként személyazonosító adatainak feltüntetésével jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:1. §, 2:2. §; 2019. évi CXV. törvény (Evec.tv.) 2.

Sérti a tisztességes eljárás alapelvi követelményét, ha az alperes az elsőfokú hatóság törvényi határidőnél rövidebb – annak fele időtartamú – fellebbezési határidőt biztosító határozatát anélkül változtatja meg, hogy az ügyfél jogorvoslati jogát teljeskörűen biztosította volna [2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (1) bek.; Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bek, (7) bek.; EU Alapjogi Charta 41. cikk].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Adó- és illetékkedvezmény kizárólag a törvény egyértelmű, kifejezett rendelkezése alapján jár. Egyértelmű és kifejezett rendelkezés hiányában pedig a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésének nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy a jogalkotó a Ptk.-n kívüli jogi személyekre nem kívánta az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti illetékmentességet kiterjeszteni, az csak a Ptk.-ban szabályozott gazdasági társaságokat illeti meg [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. § (1) bek. t) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:89. § (1) bek.].

A Vámkódex koherens és egységes alkalmazásával a hivatalból indult vámeljárásokban lefolytatott meghallgatásokra tekintettel is fel kell függeszteni a vámtartozás elévülését. 
A szakvélemény megállapításait a fél abban az esetben vitathatja felülvizsgálati kérelmében, amennyiben a peres eljárás során kimerítette a számára rendelkezésre álló perrendi, eljárási lehetőségeket [2011. évi CLXI. törvény (Bszi) 32. §; 952/2013. évi EU Rendelet (Vámkódex) 22. cikk, 29. cikk, 103. cikk].

I. Ráutaló magatartással lehet ugyan joghatás kiváltására irányuló nyilatkozatot tenni, de a magatartásból a nyilatkozatot tevő fél akaratának ki kell tűnni, és e magatartásnak a másik fél tudomására kell jutni. Ennek hiányában jognyilatkozatról nem lehet szó [2013. évi V. törvény (Ptk.) 64. § (1)–(2) bek.].