Az új Pp. jogértelmezési kérdései

12.
A szakértői testület kirendelését a Pp. lehetőségként és nem kötelező jelleggel szabályozza arra az esetre, ha a szakkérdés jogszabály alapján szakértői testület szakterületébe tartozna. A szakkérdés jelentősége, súlya, a szakvéleményben szereplő ellentmondás, az aggály mértéke lehet irányadó annak eldöntése során, hogy a „harmadik körben” további szakértő vagy szakértői testület kirendelésére kerüljön sor.

A Pp. a szakértői bizonyítás körében következetesen alkalmazza azt az elvet, hogy a szakértő kirendelésére, a szakvélemény kiegészítésére, illetőleg új szakértő kirendelésére főszabályként csak indítványra, mégpedig a bizonyító fél indítványára kerülhet sor [Pp. 317. § (2) bekezdés].

A Pp. 315. § (2) bekezdés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a bizonyító fél indítványa alapján elkészített első szakvélemény – annak kiegészítését követően – aggályos és az aggály új szakértő kirendelésével sem küszöbölhető ki. A „második új” szakértő kirendeléseként sor kerülhet szakértői testület alkalmazására is, ennek azonban feltétele, hogy a szakkérdés jogszabály alapján szakértői testület szakterületébe tartozzon.

„A bíróság szakértői testületet rendelhet ki” megfogalmazás azt jelenti tehát, hogy a bíróság diszkrecionális jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy szakértői testületet vagy további szakértőt rendel ki.

(Pp. 315. § (2) bekezdés, 317. § (2) bekezdés)

11.
A Pp. 275. § (1) bekezdésében előírt tartalmi elemek nem vonatkoznak a Pp. 336. § (1) bekezdése alapján előterjesztett előzetes bizonyítási kérelemre, kivéve, ha azt a bizonyító fél a per folyamán terjeszti elő.

A Pp. 275. § (1) bekezdése szerint a bizonyítási indítványban a fél köteles megjelölni a bizonyítani kívánt tényt, a bizonyítási eszközt és a bizonyítási módot. Új előírásként jelenik meg, hogy a bizonyítási indítványban a fél köteles röviden megindokolni a bizonyítási eszközök bizonyításra való alkalmasságát is. Az előzetes bizonyítás iránti kérelem tartalmi elemeit a Pp. 336. § (1) bekezdése határozza meg.

Jogértelmezési kérdésként merült fel, hogy a Pp. 336. § (1) bekezdésében nem szereplő indokolási kötelezettség, mint a bizonyítási indítvány vonatkozásában megjelenő új minőségi követelmény alkalmazható-e előzetes bizonyítás esetén is. Ezzel kapcsolatban két álláspont ismert:

Az egyik álláspont szerint a 336. § az előzetes bizonyítás elrendelése iránti kérelemre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza, figyelemmel arra, hogy mind a per előtt, mind a per során előterjesztett előzetes bizonyítás iránti kérelemnek szükségképpen speciális kellékei vannak; ez a kérelem is tartalmaz azonban bizonyítási indítványt, amelyre a 275. § által támasztott szigorú minőségi követelmények szintén irányadók, következésképpen az említett §-okat együtt kell alkalmazni.

A másik – többségi – álláspont szerint, ha az előzetes bizonyításra vonatkoznának a 275. §-ban foglaltak is, akkor a 336. §-ban szereplő felsorolás nem tartalmazna olyan elemet, ami már szerepel az előbb említett §-ban, vagyis a Pp. 336. §-a a 275. §-hoz képest speciális előírásokat tartalmaz. A per megindítását megelőzően előterjesztett előzetes bizonyítás esetében a bizonyítási indítvánnyal szemben annak természeténél fogva sem támaszthatók olyan szigorú követelmények, mint a per során előterjesztett bizonyítási indítvánnyal szemben, figyelemmel arra, hogy a kérelmet előterjesztő fél nem rendelkezik minden – a későbbiekben a perfelvétel során tisztázandó – információval.

(Pp. 275. § (1) bekezdés, 336. § (1) bekezdés)

10.
A szakértői munkaterv elkészítésének költségét főszabály szerint a bizonyító félnek kell előlegeznie.

A szakértői munkaterv elkészítésének költségét főszabály [Pp. 318. § (2) bekezdés és 79. § (1) bekezdés] szerint – a törvényjavaslathoz fűzött indokolásból is egyértelműen megállapíthatóan – a bizonyító félnek kell előlegeznie.

A Pp. 306. § (3) bekezdése és 307. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben – ha más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználásakor további kérdések megválaszolása, vagy annak aggályossága kiküszöbölése szükséges – akár a bizonyítás, akár az ellenbizonyítás körében, ezáltal bármelyik fél részéről felmerülhet a további kérdések tisztázásának, illetve a szakvélemény aggályossága kiküszöböléséhez szükséges felvilágosítás adása iránti érdek, ami további – díjvonzattal járó – szakértői közreműködést igényel.

Ezekben az esetekben – a konkrét perbeli bizonyítási helyzettől függően – a további kérdések megválaszolásában, illetve az aggályosság kiküszöbölésében érdekelt fél mint indítványozó köteles a munkaterv költségét előlegezni.

(Pp. 79. § (1) bekezdés, 306. § (3) bekezdés, 307. § (1) bekezdés c) pont, 318. § (2) bekezdés)

9.
A bíróságnak akkor célszerű a más eljárásban kirendelt szakértő által készített szakvélemény beszerzése iránt intézkednie, ha a fél számára a szakvélemény beszerzése nem lehetséges, az jelentős nehézséggel vagy aránytalan többletköltséggel járna számára, valamint ha a másik eljárás iratait egyéb okból is be kellene szerezni.

A Pp. 306. § (1) és (2) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy ha a bíróság helyt ad a fél más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye felhasználására irányuló indítványának, a bizonyító fél köteles a szakkérdés tárgyában készített szakvéleményt a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani, vagy ha az „célszerű”, a bíróság intézkedik a szakvélemény beszerzése iránt.

A Pp. 3. §-ában rögzített perkoncentráció elvét szem előtt tartva törekedni kell arra, hogy az eljárás költséghatékony és az ügy észszerű határidőn belül befejezhető legyen.

Mindezért – bár sem a normaszöveg, sem a törvényjavaslat indokolása nem tartalmaz arra vonatkozóan iránymutatást, hogy a célszerűség körében pontosan mit kell értékelni – a bíróság részéről célszerű a szakvélemény beszerzése iránt intézkedni, különösen akkor, ha a fél számára a szakvélemény beszerzése nem lehetséges, az jelentős nehézséggel vagy aránytalan többletköltséggel járna, valamint ha a más eljárás iratait egyéb okból is be kellene szerezni.

(Pp. 306. § (1) és (2) bekezdések)

8.
Ha az igazságügyi szakértői intézmény vagy igazságügyi szakértői intézet mint magánszakértő vezetője nem bejegyzett igazságügyi szakértőt jelöl ki az eljárásra, hanem az adott szakterületen szakmai jártassággal rendelkező alkalmazottat, akkor az alkalmazottat kell magánszakértőként meghallgatni, nem a magánszakértői véleményt adó intézmény vezetőjét.

Az igazságügyi szakértői intézmények, illetve intézetek végezhetnek megbízás alapján is igazságügyi szakértői tevékenységet, így magánszakértői véleményt is készíthetnek a megjelölt alkalmazottaik.

A magánszakértői véleményt készítő alkalmazott meghallgatását támasztja alá a Pp. 304. (5) bekezdése is, amely szerint a bíróság a magánszakértő meghallgatása előtt megállapítja a magánszakértő személyazonosságát, igazságügyi szakértő esetén a magánszakértő nevének, szakértői igazolványa számának és elérhetőségi címének rögzítésével.

A szakvéleményt készítő alkalmazott tehát szakértőként meghallgatható attól függetlenül, hogy nem igazságügyi szakértő, mert az eljárására az igazságügyi szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(Pp. 304. § (5) bekezdés)