Munkaügyek

A felperes 1984. augusztus 4-étől 2010. március 27-éig terjedően különféle munkakörökben (lakatos, tanszéki mechanikus, tanár, ügyvezető, pedagógus-asszisztens) összesen 16 év 8 hónap 29 napot dolgozott munkaviszony keretében. A Mérlegkészítő és Javító Kisszövetkezetnél 3 hónap 27 nap, a Volánnál 8 hónap 11 nap, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán 4 év, a Kiss Ferenc Erdészeti Szakképző Iskolánál 1 év 3 hónap 6 nap, a Szegedi Kistérségi Célú Társulásnál 6 hónap 19 nap volt az eltöltött idő. 2013. szeptember 18-án létesített munkaviszonyt az alperesnél testnevelő tanár munkakörben.

Az alperes a 2014. május 21-én kelt határozatával elrendelte a felperes szolgálati járandósága folyósításának 2014. június 1-től december 31-ig történő szüneteltetését. A másodfokú szerv a határozatot helybenhagyta, mert a felperes 2014. január 1-április 30-ig szerzett járulékalapot képező jövedelme meghaladta a 2014. január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének a tizennyolcszorosát, ami – a Tny.-nek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (Knymt.) 11.

Az 1947. december 24-én született felperes 2002-től szolgálati nyugdíjban részesült, amely ellátás 2012. január 1-től öregségi nyugdíjként került továbbfolyósításra. A felperes 2002. szeptember 2-tól közszolgálati, majd kormányzati szolgálati jogviszonyban állt, a jogviszony utóbb, a 2013. szeptember 4-én kelt felmentés folytán megszűnt. Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a felperes bejelentése alapján, a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása miatt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. § (1)-(2), (4) bekezdése, valamint 102/I.

A felperes 1993. augusztus 2-ától állt az alperes, illetve jogelődje alkalmazásában, a 2009. október 1-jén kelt munkaszerződése szerinti munkaköre ügyfélkapcsolati műszaki területi referens. A perbeli időszakban az s-i ügyfélszolgálati irodában irodavezető-helyettesi munkakört töltött be. Az ügyfélszolgálati munkatársak két rendszert használtak az ügyfelekkel kapcsolatos ügyintézés során, az egyik az ún. „ügyfélhívórendszer”, a másik a „SAP” rendszer. Az alperesnek a teljesítményértékelési és ösztönző prémium rendszerről (TÉR) szóló szabályzata 2013. július 1.

A felperes 1999. óta nagykonyhai berendezések tervezését, gyártását, helyszíni szerelését és mezőgazdasági gépegységek gyártását végzi. Az elsőfokú hatóság a felperes székhelyén 2012. január 24-én munkavédelmi ellenőrzést tartott, melynek során több szabálytalanságot tapasztalt és munkavédelmi eljárást indított, melynek eredményeként több határozatot hozott.

A felperes 2011. január 31-én kelt munkaszerződés alapján tesztelő, üzleti szakértő munkakörben határozatlan idejű munkaviszonyban állt az alperes alkalmazásában.  2014. január 6-án a munkáltatóijogkör-gyakorló, J.L. és M.A. tulajdonos a felperest  arról tájékoztatták, hogy a munkaviszonyát megszüntetik. 2014. január 31-én a munkáltatóijogkör-gyakorló szabadsága miatt a felperes M.A-t arról tájékoztatta, hogy aláírja a közös megegyezésről szóló megállapodást. A dokumentumra a munkáltató aláírásánál az alperes társaság céges bélyegzője és J.L. ügyvezető névbélyegzője került.

A fizetési meghagyás folytán perré alakult eljárásban a felperes társaság 1.000.000.- Ft kártérítés és ezen összeg után 2015. szeptember 29-től járó törvényes kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy az alperes a G. S. Kft. munkavállalója volt, az alperes munkaszerződése szerinti kötelezettségének nem tett eleget, 2015. június, július és augusztus hónapban egyszer sem jelent meg munkavégzésre, amellyel 1.000.000.- Ft kárt okozott a munkáltatónak. A munkaszerződésből eredő kártérítés követelését az alperes munkáltatója a felperesre engedményezte.

A felperes 2002. november 1-jétől állt az alperes illetve jogelődje alkalmazásában, utolsó munkaköre minőségbiztosítási igazgató volt. A felperes 2005 májusától gyermekvállalás miatt a munkavégzéstől távol volt. 2012-ben jelezte a visszatérési szándékát a munkáltatónál, a munkáltató felszólította a felperest, hogy 2012. november 1-jével álljon munkába a budapesti székhelyen. A felperes álláspontja szerint 2012. december elején tudta meg, hogy a negyedik gyermekével állapotos, ezt azonnal nem közölte a munkáltatóval.

A felperes által üzemeltetett b-i pirotechnikai termékeket tároló raktárban 2006. június 14-én öt személy leltározást végzett. Közülük négyen munkaviszonyban álltak a felperessel, míg egy személy vállalkozói jogviszony keretében látta el tevékenységét. A leltározás ideje alatt nagy erejű robbanás történt, amelynek következtében négy személy meghalt, és a raktárépület megsemmisült. Az elsőfokú hatóság 2007. május 25-én kelt határozatával az ellenőrzés során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatót 10.000.000 forint munkavédelmi bírsággal sújtotta.

A felperes 1998. július 1-jétől létesített bírói szolgálati viszonyt. 2013. július 25-én írásbeli kérelmet terjesztett elő az alperes munkáltatóhoz, kérve, hogy az évi rendes szabadságának igénybe vételét követően 2013. augusztus 1-jétől legfeljebb 2013. december 31-éig engedélyezzenek a részére fizetés nélküli szabadságot. A kérelmében közölte azt is, hogy a magyarországi meghatalmazott jogi képviselője, J.L. ügyvéd, akinek a címét is megadta. Az alperes elnöke a 2013. július 26-án kelt határozatával nem engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot, és felhívta a felperest, hogy 2013.