Közigazgatási ügyek

Közigazgatási ügyek

Tájékoztató:a Kúria törvénysértőnek találta a nemesfém tárgyak összetöretését, mivel a hatóság nem a jogszabály szerint folytatta le eljárását és nem megfelelő intézkedést alkalmazott

Kfv.II.37101/2013.
 
A vizsgált esetben az elsőfokú hatóság ellenőrei – társhatósággal együtt – ellenőrzést tartottak a felperes üzletében (amely egyébként bejelentett magánvámraktár is), ahol külföldről származó és két fémjellel ellátott ékszereket találtak. A hatóság az előzetes engedélyezés hiánya – fémjelzési kötelezettség elmaradása – miatt a nemesfém tárgyakat lefoglalta és összetöretésüket rendelte el. A döntéssel a másodfokú hatóság egyet értett.

Tájékoztató a Kúria döntéséről: az alaki és anyagi jogerő a jogerős ítélet, végzés bírósági eljárási illeték fizetésére kötelező rendelkezésére is vonatkozik

Kfv.V.35.362/2012/7.

A felperes közigazgatási eljárásban a fellebbezési eljárási illetéket nem fizette meg, mert álláspontja szerint az a bírósági eljárás, amelyben a bíróság illetékfizetésre kötelezte, és amely miatt (a közigazgatási eljárásban) az illeték törlését kezdeményezte, illetékmentes eljárás volt.

Tájékoztató: az adóelőny érvényesíthetősége nem csupán abban az esetben kizárt, ha a jogügylet célja kizárólagosan az adóelőny elérése, hanem akkor is, ha az adóelőny elérése uralja a jogügyletet

Kfv.VI.35.575/2012/8.
A felperes eleve a cégcsoport külföldi tagjai társasági tőkéjének növelése érdekében vett fel hitelt, majd azt 0,1%-os kamatfelár mellett átengedte az anyavállalatnak. A finanszírozást már az anyavállalat hajtott végre. Az ellenőrzött időszakban a felperesnél az ügylet következtében a társassági adóalap a kapott kamatfelárnak több mint 16 szorosával csökkent. Az adóhatóság értékelése szerint az ügylet célja a magyar társasági adókedvezmény elérése volt.

Tájékoztató: a közigazgatási eljárásban és a perben felhasználható bizonyítékok közötti különbözőség, és annak értékelése a Kúria Kfv.V.35.338/2012/5. számú ítéletében

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 97.§ /5/ bekezdése meghatározza a közigazgatási eljárásban a bizonyítási eszközök körét, bizonyíték az adózó nyilatkozata. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 161.§ /1/ bekezdése szerint azonban a perben a felperes előadása nem bizonyíték, felperesnek keresetét, ténykérdésben állításait a Pp. 164.§ /1/ bekezdése értelmében bizonyítania kell. A bíróságnak pedig a Pp.

Tájékoztató a Kfv.II.37.314/2012. számú ügyben a vételi jog gyakorlása esetén a tulajdonjog bejegyzés teljesítésének feltétele értelmezéséről

A 2013. február 6-án hozott ítéletében  Kúria megállapította, hogy a vételi jog jogintézményét az alperes tévesen értelmezte, a vételi jog gyakorlása volt feltételhez kötött, nem pedig a bejegyzési engedély. A vételi jog sajátossága, hogy egyoldalú nyilatkozattal tulajdonjogszerzést eredményez. Különbséget kell tenni aközött, hogy a jogosult a vételi jogát milyen feltétel bekövetkeztekor gyakorolhatja és aközött, hogy a bejegyzési engedély megadásához kötöttek-e ki feltételt.

Feliratkozás a következőre: Közigazgatási ügyek