Közigazgatási ügyek

Közigazgatási ügyek

A Kúria közigazgatási perben az Európai Unió Bírósága Parat ügyben meghozott ítélete alapján beiktatott törvényi módosítás folytán előterjesztett kamatigény jogosságát vizsgálta adóügyben

Kfv.V.35.302/2012

A felperes és az alperes között nem volt vitatott az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvénynek /a továbbiakban: Áfa tv./ a vizsgált időszakban hatályos 38.§ /1/ bekezdésének a tartalma, hivatkoztak e jogszabályhelyben foglaltaknak az uniós normákkal ellentétes voltát kimondó, az Európai Unió Bíróságának a C-74/08. számú, Parat ügyben 2009. április 23-án meghozott ítéletére, továbbá e döntés folyományaként az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénybe /a továbbiakban: Art./ beiktatott, 2009. május 15-től hatályos 124/D.§-ára.

Tájékoztató önkormányzati költségvetési rendelet megsemmisítéséről hozott kúriai határozatról

Kormányhivatali kezdeményezésre a Kúria megállapította, hogy törvényellenes Gyöngyössolymos Község Önkormányzatának a 2013. évi költségvetéséről szóló 1/2013. (II. 19.) számú rendelete azért, mert azt rendkívüli zárt ülésen fogadta el a képviselő-testület. A  Kúria a rendeletet a jövőre nézve, 2013. december 31. napjával megsemmisítette.

Az adóhatóságot ugyanazon ingatlan vonatkozásában, az eredeti állapot helyreállítása körében meghozott, korábbi jogerős döntése köti

Kúria Kfv.V.35.160/2013/6 

A Kúria elsődlegesen rögzíti a következőket: hatóság, bíróság által hatályon kívül nem helyezett, meg nem változtatott,
-jogerős fizetési meghagyás alapján a felperes visszterhes vagyonszerzése után kérelme (vállalt továbbértékesítés) alapján kedvezményezett mértékű illeték megfizetésére köteles,  
-jogerős határozat alapján a felperes pótilleték megfizetésére köteles, mert az ingatlan eladását tartalmazó szerződés felbontásával a továbbértékesítésnek nem tett eleget.

Az iparűzési adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére az adóköteles gazdasági tevékenység gyakorlásának tényleges ideje az irányadó, a megszakítások nem vehetők figyelembe

Kfv.VI.35.721/2012

A felperes mint építési vállalkozó 2010. március 30-án vette át a munkaterületet, a műszaki ellenőr 2010. április  1-jén a munkavégzés felfüggesztését rendelte el további intézkedésig. A munka folytatására az ellenőr engedélye alapján 2010. május 25-étől került sor, az útfelújítás 2010. június 17-én fejeződött be.

A felperes iparűzési adó bevallásában tevékenysége időtartamát 26 napban határozta meg, a megszakítást nem vette figyelembe, a fizetendő adót 0 forintban jelölte meg.

Nem tárgya a telekadónak az a beépítetlen belterületi földrészlet, amely nem beépíthető

Kfv.VI.35.718/2012

A felperes a tulajdonában álló beépítetlen belterületi földrészletek után az önkormányzati adóhatóság szankcióval fenyegető felhívására telekadó bevallást nyújtott be, melyben mentességi okot nem jelölt meg. Csatolta az elsőfokú hatóság felé azt a hatósági bizonyítványt, mely szerint az ingatlanok beépítésre nem szánt, erdőgazdasági terület övezetbe tartozónak minősülnek, az övezet teljes területét rekultivációs kötelezettség terheli.

Adójogviszonyokban a jogokat rendelkezésszerűen kell gyakorolni, ezzel ellentétes adózói magatartás esetén a hatóság átminősítése jogszerű

Kfv.VI.35.683/2012

Nem szolgálhat az adózó előnyére, nem róható az adóhatóság terhére, hogy a szerződéses láncolatban egy ellenőrizhetetlen off-shore cég vett részt.

A magánszemély felperes cégei tulajdonában álló jogok és eszközök bevitelre kerültek egy olyan újonnan alapított cégbe, melyben a felperes 10%-os részesedéssel bír, a további 90%-os részesedés egy  Csatorna szigeteken bejegyzett off-shore cégé. Az új céget megvásárolta egy külföldi tulajdonban álló társaság, a befolyt vételár teljes összege ténylegesen a felpereshez és cégeihez került.

Tájékoztató a különösen munkaigényes, több jogkérdésben döntő Kfv.V.35.372/2012/11.számú ítéletről

Az alperes a felperes javára 140.423.000 Ft, terhére 129.875.000 Ft adókülönbözetet írt elő. Határozatában azt állapította meg, hogy a vizsgált rendezvények természetbeni juttatásnak minősülnek, reprezentációkénti elszámolásukat a felperes bizonylatokkal nem támasztotta alá. A felperes e határozat ellen keresetet nyújtott be. Az alperes ezt követően két ízben is módosította határozatát.