Perbeli ügyben II. és III. rendű felperesként eljáró szülők engedély nélkül zártkerti övezetben a megengedettnél hatszor nagyobb és részben lakó funkciójú házat építettek, amely összesen három telket érintett, benne a szülők közös kiskorú gyermeke tulajdonában állót is. A hatóság a szülőket bontásra kötelezte, mely határozatot perrel támadtak. Az elsőfokú bíróság elutasító ítéletét a Kúria azért helyezte hatályon kívül és kötelezte a bíróságot új eljárásra, mert a perben elmaradt a kiskorú, mint egyébként ugyancsak felperesi fél keresetének elbírálása, illetve a kiskorú képviseletével kapcsolatos intézkedések megtétele. A megismételt eljárásban a kiskorút eseti gyám képviselte és az elsőfokú bíróság a Kúria utasításának megfelelően lefolytatta az új eljárást. A keresetet elutasította, mert megállapította, hogy a szülők és a gyermek között nem volt érdekellentét, így a hatósági határozat nem jogszabálysértő, sem eljárási okból, sem a felperesek által felhozott egyéb okokból. A közérdeksérelem fennállt és az utóbb történt jogszabály módosítás sem teheti szabályossá az építkezést.
Az ítélet ellen a szülők és a gyermek képviseletében eljáró gyám is felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, továbbra is hivatkozva a közigazgatási eljárásban fennállt érdekellentétre és a gyermek nem megfelelő képviseletére, valamint fenntartották az egyéb határozattal kapcsolatos jogszabályi kifogásaikat is.
A Kúria valamennyi felülvizsgálati kérelmi elemet megvizsgálva az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta. Mindenben osztotta az elsőfokú bíróság jogi érvelését külön is kiemelve, hogy önmagában az a körülmény, hogy a szülők által engedély nélkül szabálytalanul épített és ezért bontásra kötelezett ingatlan részben kiskorú tulajdonában is van, nem alapozza meg a bontási határozat vonatkozásában a szülők és a kiskorú közötti érdekellentét fennállását, illetőleg kiskorú sem szerezhet a szülők szabálytalan építkezése miatt többletjogokat.
Budapest, 2017. május 23.
A Kúria Sajtótitkársága